Barátkoznátok ezzel a lánnyal? - Szent Margit a meseboltos Királyok könyvéből

Az év első sajtótájékoztatóján Prikazovics Ferenc igazgatóhelyettes mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy jubileumi évet kezdett a társulat: 2025-ben ünnepli 30. születésnapját, „a legszebb felnőttkorba lépett” a professzionális Mesebolt Bábszínház. 

Egy év, 476 előadás, hét színész
Ami pedig az elmúlt – költözésekkel tarkított – évet illeti: az év 365 napot számlál, a Mesebolt 476 előadást játszott 2024-ben. Ezt a rendkívül magas előadásszámot hét színésszel és két műszakos kollégával sikerült elérnie; az ország egyik legkisebb bábszínháza a szombathelyi. De – amint Prikazovics Ferenc hangsúlyozta – erre volt szükség a túléléshez. Továbbra is érvényes tapasztalat, hogy a bábszínház akkor tud szakmai munkát végezni, ha többletbevételhez jut és sikerrel pályázik. Tavaly bővült a meseboltos bérletkínálat, növekedett – 3100 fölé – a bérletesek száma is. 
Az idén tíz bemutatót tervez a Mesebolt: öt új előadást, egy nemzetközi produkciót és négy felújítást. Új bemutató lesz A didergő király (a Móra-mese alapján), vagy a Varga Katalin Mosó Masa mosodája című örökzöldjére alapozott koncertszínházi előadás. A jubileumi év programjai között szerepel bábtechnikákat bemutató kiállítás és mini bábfesztivál (magánadományból). 

Tervek vannak, költségvetés még nincs
Tervek vannak – költségvetése azonban még nincsen az intézménynek (hasonlóan más színházakhoz). Tavaly decemberben lejárt a fenntartó szombathelyi önkormányzat és a szakminisztérium között három évre megkötött megállapodás, az újabb megállapodás tető alá hozására azonban márciusnál előbb nem kerül sor. Ez jelentős bizonytalansági tényező, de a bizakodást nem áshatja alá. 
A Királyok könyve hatodik epizódját azzal vezette föl Prikazovics Ferenc, hogy az Árpád-házi sorozat 2019-ben kezdődött, most 650 előadásnál és 20 ezer nézőnél tartanak. Az öt elkészült epizód – Honfoglalás, Szent István, Szent László, III. Béla, IV. (Kun) László – közül az iskolák körében a Szent István-epizód a legnépszerűbb. A Királyok könyve tanteremszínházi sorozatnak készült, hogy segítse a történelemtanítást. Gyakran ötödik-hatodik osztályosoknak játsszák, 6 éves kortól ajánlják – például a Történetek Szent Margitról előadást is. 
Élménypedagógia és erőteljes színházi munka
A Királyok könyve szerzője Szálinger Balázs, rendezője Kovács Géza – hozzájuk kötődik a sorozat koncepciója –, zeneszerzője az Aranyalma Páros, a tervező Trifusz Péter. Ahogy tegnap Kovács Géza megjegyezte: érzékelhető, ahogy epizódról epizódra Trifusz Péter is kiteljesedett a pop-up könyvek tervezésében.  (Megemlegette azokat réges-régi mesekönyveket is, amelyeket még nem pop-up könyveknek hívtunk, legföljebb „húzogatósnak”, de szerettük nagyon – és Géza gyerekei is szeretik – a hét törpét, Csipkerózsikát és Hamupipőkét a lapozgatva három dimenzióssá váló díszletek között. Sőt: őrizzük máig ezeket a mesekönyveket.) 
– A Királyok könyve fontos része az életünknek – mondta a sorozat rendezője, hozzátéve: az élménypedagógiai szempontok mellett fontos kiemelni, hogy minden egyes epizód „erőteljes színházi munka”; komoly színészi teljesítményt kíván. 

Megmutatni női sorsokat
A Történetek Szent Margitról mintegy bónusz a végén, ráadásul – amint Kovács Géza megjegyezte – talán enyhíti a sorozatra eddig jellemző „hímsovinizmust” is. A Margit-történetnek volt egy oratórikus változata Veszprémben, aztán egy debreceni kitérő után a királylány most „hazaérkezett”. Margit történetében fölvillantható egy izgalmas és tragikus női sors: „Van itt egy lányalak, akit a szülők föláldoznak a politika, a hatalom – ha tetszik, a történelem – oltárán, de aki az adott pillanatban képes a saját útját választani és végigjárni.”  
Mi játszódhat le egy gyerekben, amikor a szülők lemondanak róla? Mit jelent ma az aszkézis?  – ilyen és hasonló kérdésekkel kapcsolható Margit és sorsa a mához. 
Minden lapozás új izgalom
Kolozsi Angélának már van egy története a Királyok könyvéből (a III. Béla-epizód átvétel volt), és most ő nyitja ki a Szent Margit-fejezetet. A sajtótájékoztatón azt mondta, hamarabb összebarátkozott Bélával, mint Margittal – de most már nagyon várja a találkozást a gyerekekkel, a közönséggel. Fontosnak tartja, hogy „embereket látunk” ezekben a történetekben. Így eshetett meg, hogy az őszi erdélyi turnén az összefont karral kezdésre váró 12  évesek (mert hatodikban bábszínházat nézni már „kínos”) végül megnyíltak és beengedték az élményt. „Minden lapozás új izgalom.” Ráadásul minden történet – Margité is – a gyerekkortól indul, drámai, jól játszható helyzetekkel, megtámasztva a mesemondás archaikus formájával és gesztusával. A színész – most Kolozsi Angéla – narrátorszerepben híd a néző és a történet között, több karaktert megjelenít, és persze ő a főszereplő is.  A tanteremszínházi formában van felkészítés-bevezetés-levezetés. Ezúttal Angéla biztosan fölteszi azt a kérdést, hogy: „Barátkoznátok ezzel a lánnyal?” 
Végül kinyílik a nagy könyv, a mai Budapestet látjuk: a Dunát, a Margit-szigetet, avagy a Nyulak szigetét. Platánokat. Nyúlfüleket. Kezdődik a történet, amelyből a sajtótájékoztatón két jelenet jár, nem csak iskolásoknak élmény. Jó lenne egyszer, valahol egyben látni az összes epizódot.