Mesélő podcast - Feltárulnak a bögötei Horváth kastély titkai

A Bögöte - felsőmajori egy emeletes, neoreneszánsz, klasszicista elemeket mutató eklektikus stílusú kastély, nem kis meglepetésre, nem szerepel Vas vármegye műemlékjegyzékén. Ennek magyarázatát nem találtuk, de az építészettörténeti leírások szerint rajta az 1980-as években szakszerűtlen átalakításokat hajtottak végre. 

A község történetét feldolgozó helytörténeti munkák viszont szerencsére részletes beszámolókban ismertetik az építkezések kronológiáját. Innen tudhatjuk, hogy a kastélyt a vármegye közéletében jelentős szerepet játszó Bozzay Imre földbirtokos építtette 1875-ben. A Bozzay család bögötei birtokait és a kastélyt, két évtized múltán, Horváth Miklósnak adta el, aki a település jeles személyiségeként többek között annak iskoláját is építtette. Egy 1905-ben kelt tudósítás azt is elmondja, hogy Horváth Miklós uradalmi cselédségének 36 gyermekét, saját költségén taníttatta. Ő volt az, aki 1926-ban megalapította az Universal Műbútor és Épületasztalos Üzemet, hogy a gazdasági recesszió idején, ily módon biztosítson munkalehetőséget a község lakosainak.

A földesúr bögötei birtokán szervezett mintagazdaságában tenyésztett szilaj szarvasmarhái és merinó juhai, országos bemutatókon, számos díjat nyertek. Méhészete és a bögötei dombon telepített „Amerikai szőlészeté”-nek borai is messze földön híresek voltak. A Miklós-nap a bögötei Horváth kastély vadászünnepeként is nevezetes volt. 

„December 6-án a névnapi üdvözlésre évtizedek óta három megyéből hívatlanul is összeverődnek a kastély melegszívű urának barátai”, olvasható a „Nimród” vadászújságban az 1917. évi vadászatról megjelent részletes beszámolóban. A nagybirtokos 73 éves korában, ebben a kastélyban hunyt el. 1884-ben született, Kálmán nevű fia örökölte apjának aktivitását. 

Közéleti karrierje 1914-ben Vas vármegye aljegyzőjeként indult. Életrajz írójától tudjuk, hogy „a háború alatt ő intézte a vármegye közélelmezésének ügyét, részt vett a regionális Vöröskereszt Egyesület megszervezésében, a vármegyei intézmények irányításában, és a háborút követő nehéz gazdasági helyzet leküzdésében.” Horváth Kálmánt, vezetői alkalmasságának elismeréseként, 1920-ban Vas vármegye alispánjává választották.