Darwin könyvébe így került vasi szakvélemény

Nevezett személy Egan Jakab néven Batthyány Gusztáv herceg jószágkormányzójaként dolgozott, így lett Festetics György gróf gazdasági tanácsosa, majd a 19. században a Vas vármegyei Borostyánkő földbirtokosa. Egan az ország egyik legjobb hírű, széles látókörű szakembereként a magyarországi lótenyésztésről többek között az angliai Gardens Chronicle folyóiratban is közölt tanulmányt. Valószínűsíthetően így figyelt fel rá Charles Darwin, és ennek nyomán 1859-ben levélben fordult hozzá segítségért. Egan Jakabnak a felvetődött problémákra adott angol nyelvű válaszlevelét a Cambridge-i Egyetem könyvtárában őrzik. 

Darwin kérdéseket küldött Egan Jakabhoz

Darwin, A fajok eredete című könyv világhírű szerzője az alábbi kérdéseket intézte Eganhoz: 

 „Azt is óhajtanám tudni – folytatta Darwin –, hogy az ilyen csíkok csak a csikókon vagy a fejlett lovakon is mutatkoznak-e, érdekelne továbbá az ilyen jellegzetességgel bíró lovak szőrének színe is, mert ilyen csíkok Angliában csak a sötétbarna lovakon észlelhetők.” 

Egan válasza így szólt: 

 Arra, hogy Darwin ezeket az információkat megkapta-e, A fajok eredete 5. fejezetében írtakból következtethetünk. Itt ez olvasható: „…az Elő-India északnyugati részében, Kattywarban élő lovak általánosan csíkozottak, de ha nem azok, akkor nem tartják őket tiszta vérűeknek. E lovak lábainak és a válluk csíkozatára vonatkozó adatokat nagyon különböző fajták köréből gyűjtöttem. Adataim Britanniától Magyarországon át keleti Kínáig és Norvégiától a maláji szigetvilágig vannak.” A korabeli postai viszonyokról jó információt ad, ha azt látjuk, hogy Darwin november 8-án keltezett levelére Egantól már november 25-én, tehát alig két hét múltán válasz érkezett Magyarországról. 

Még több információ a Mesélő podcastban! Hallgassa meg!