Horváth Florencia hazajött - az elsőkötetes költő celldömölki könyvbemutatói

„Hazaérkezni milyen? Több olyan hely is van az életemben, ahol úgy érzem, megtörténik – főként az irodalom miatt. És van egy, amely – bár alapja mindennek – eddig eléggé kiesett a körből” – írta Horváth Florencia a közösségi felületén, amikor még csak készült a celldömölki találkozásokra: „[…] hazaérkezem a szülővárosomba én is, a Hiátus is”. 

Horváth Florencia hazajött

Pénteken délelőtt a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban beszélgetett vele Tóthné Bali Krisztina tanárnő, aki „nagyon sokat tett azért, hogy teljes határozottsággal az irodalmi pálya felé forduljak”. (Ő volt a mentora akkor is, amikor a ma budapesti egyetemista Florencia csatlakozott a Vas Népe Séta programjához, amelynek aztán Aranytoll díjas diákújságírója lett.) Este a KMKK Kresznerics Ferenc Könyvtárában várta őt népes közönség. Emih-Virág Eszter könyvtáros kérdezte őt. Karádi Gergő a Horváth Florencia-versekből írt dalokkal működött közre az eseményen (önálló estjük van ezekre a versekre-dalokra alapozva). Hazaérkezni ezek szerint ilyen: „Nagyon szép volt a mai nap, hiszen a volt iskolámban, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdtük, Tóthné Bali Krisztina tanárnő vezetésével bemutattuk a Hiátust. Jó volt találkozni a régi tanáraimmal, új diákokkal, és persze fontos dolgok jöttek szóba. Aztán a Kresznerics Ferenc Könyvtárban folytattuk, Emih-Virág Eszter könyvtáros elképesztően profin felépített kérdezői koncepciója nyomán. Karádi Gergő adott elő megzenésített verseket. Mindkét helyen hatalmas tömeg fogadott bennünket, és mondhatatlanul sokat jelentenek azok a szavak, ölelések, amelyeket egész nap kaptam” – nyugtázta Florencia a hazatérés napját. Hazatérni – főleg hosszabb távollét után – mindig különös élmény. Ráadásul Florencia Hiátus című első kötetének versei az otthonhoz kötődnek: édesanyja korai elvesztésének kiheverhetetlen tapasztalatából születtek. Lezárul, elkezdődik, lezárul, elkezdődik.