A bosszú fogadója

2025.05.17. 09:07

Édes és csípős a kőszegi fűszerpaprika - Ősbemutatóval nyílt meg a szezon a várszínházban

Együtt tépelődtünk Wesselényi Ferencékkel abban a patinás, ma is működő fogadóban: nagy összeesküvéssel és nagy tapssal nyílt meg a nyári szezon. Működésben a Kőszegi Várszínház.

A Kőszegi Várszínház annak idején magyar történelmi drámákkal köszönt be a színházi világba: történelmi kulisszák közé – történelmi témájú előadásokat, ez volt az alapvetés. Aztán változott, bővült a tematika, a várszínház megalapításának 40. évfordulóján azonban Pócza Zoltán igazgató és csapata gondolt egy nagyot:  mintegy tisztelgésül az elődök emléke előtt felolvasószínházi formában újra bemutatták az Ígéret ostroma, avagy félhold és telihold címmel a furcsa várostromot feldolgozó, kifejezetten a várszínház megnyitására  készült  Páskándi-drámát.  Az előadás szinte váratlanul szépen, elevenen szólalt meg a lovagteremben 2022 nyarán.

Kőszegi Várszínház
Kőszegi Várszínház: ősbemutatóval nyílt meg a szezon. Bánfalvi Eszter, Epres Attila
Fotó: Büki László/Kőszegi Várszínház


Kőszegi Várszínház: történelmi ősbemutatók

Talán ez a tapasztalat, ez az élmény is bátorítást adott a folytatáshoz. Kis kontextus és nagy kontextus, Kőszeg és az ország élete fonódik össze a május 14-én bemutatott vadonatúj drámában, amelynek valóságmagját a Wesselényi-összeesküvés és az a történelmi tény adja, hogy 1666 (nyilván hideg) telén Kőszegen, a Somogyi-féle fogadóban (ma: Arany Strucc) jöttek össze magyar főurak, hogy két évvel a szégyenteljes vasvári béke után megvitassák, hogyan szabadíthatnák ki Magyarországot a bécsi udvar, a Habsburgok szorításából. Az előadás pontosan fölvázolja a helyzetet, jól elhelyezett narrációval is segíti a nézőt a tájékozódásban (dramaturg: Karácsony Ágnes); az élményszerű történelemoktatás jegyében akár tanároknak-diákoknak-iskoláknak is ajánlható. De nekik is elsősorban azért, mert hús-vér, tépelődő, érző embereket látunk a színpadon; szavuknak történelmi súlya van, miközben mentesek minden hamis pátosztól és hamis retorikától. Az is történelmi tény – Kőszeg és a várszínház, ilyenformán mindannyiunk történetéhez tartozik –, hogy ezeket a szerepeket itt és most pont ennek négy színésznek kellett megkapnia-vállalnia-játszania. 

Csiby Gergely, Bánfalvi Eszter, Marton Róbert, elöl középen: Epres Attila
Fotó: Büki László/Kőszegi Várszínház

A nagy négyes

  • Széchy Mária szerepében: Bánfalvi Eszter. „Grófnő. Wesselényi Ferenc nádor a harmadik férje. Különösen érdekli az orvoslás és a botanika. Meghonosítja Magyarországon a fűszerpaprikát. Szeret lovagolni, halászni, vadászni, jól bánik a kopókkal és a fegyverekkel. Korának egyik legokosabb asszonya. Férje leveleit ő írja, szellemesen fogalmaz. Szeret sakkozni.” 
  • Wesselényi Ferenc: Epres Attila. „Gróf, főnemes, hadvezér, Magyarország nádora. Széchy Mária a második felesége. Hatalmas könyvtárat hoznak létre Murány várában, számos könyv kiadását finanszírozzák. Egyikük sem szereti a csúnya beszédet, pénzbüntetést szabnak ki a káromkodókra. Fiatalkora óta küzd egyre súlyosbodó köszvényével. Már a sakkfigurákat is nehezen fogja meg.”
  • Zrínyi Péter: Marton Róbert. „Katona, diplomata, hadvezér, várkapitány. Bátyja, Zrínyi Miklós halála után horvát bán lesz. Frangepán Katalin a felesége, okos és művelt asszony. Lányuk, Zrínyi Ilona, 17 éves, amikor megkezdődik a főurak szervezkedése a bécsi udvararal szemben. Apja szívesen tanítja Ilonát sakkozni.”
  • Frangepán Ferenc: Csiby Gergely. „Horvát főnemes, őrgróf, költő, várkapitány. Zrínyi Péter sógora, Frangepán Katalin öccse. A család olasz ága miatt egy várost örököl Itáliában – márki címmel. Szeret utazni, fiatalkora ellenére jártas a diplomáciában. Több nyelven beszél, rajong Moliére-ért, horvátra fordítja a darabjait. Olasz márkinőt vesz feleségül. Egy lányuk születik, Flóra.”   
A bosszú fogadója - függönyök és perspektívák
Fotó: Büki László/Kőszegi Várszínház

Összenyitja a tereket

Az előadás rendezője Őze Áron – az ősbemutató után a színpadon vette át Pócza Zoltántól a Szabadtéri Színházak Szövetségének Amfiteátrum-díját –, a látványt Trifusz Péter tervezte. Kimondjuk vagy nem: a Jurisics-vár lovagtermének magasba emelt dobozszínpada valószínűleg nem a mai színházcsinálók álma.  Trifusz Péter azonban  finoman, szépen elmozdítja a teret: függönyökkel összenyitja  a színpadi szobát a nézőtérrel. Egyrészt mintha tényleg ott lennénk a fogadóban az összeesküvőkkel, másrészt ez a gesztus a szó konkrét és átvitt értelmében távlatot, perspektívát ad az előadásnak. A színpad mélyét sejtető tüllfüggöny pedig nem csak a szemnek szép: mintha szűrő lenne múlt és jelen között, mintha egymás számára elérhetetlen dimenziók között teremtene kapcsolatot (vagy a fölvehető kapcsolat illúzióját). 

Wesselényi diktál, Széchy Mária ír - és fogalmaz, ha úgy adódik. Epres Attila és Bánfalvi Eszter
Fotó: Büki László/Kőszegi Várszínház

Csillár és csillagos ég

A nyitányban Wesselényi egyik papírlapot a másik után hajítja el: nincs döntés, nem megy az írás. A végén Wesselényi diktál, Széchy Mária ír (megtalálja a megfelelő szót is): „(...) hogy ezt a bajt, az ország alkotmánya és királyaink törvénye értelmében minden lehetséges eszközzel orvosolni próbáljuk (...)” Fölöttük a csillár olyan, mint a csillagos ég (bennük az erkölcsi törvény). Sakk-matt. 

Most mi lesz. Zrínyi Péter: Marton Róbert
Fotó: Büki László/Kőszegi Várszínház

Gyógyított

Az epilógus szerint: „(...) Széchy Mária az összeesküvés lelepleződését követően fogságba kerül, s bár a kivégzéstől megmenekül, költözésében és mozgásában korlátozzák. Végül Kőszeg városát jelölik ki számára, ahol le kell élnie az életét. A városba 1676. október 14-én érkezik, s mivel háza, ahol lakhatna, még nincs, a Strucc fogadóban szállásolják el. Később házat kap, ahol haláláig, 1679. július 18-ig él. Nyughelyként a jezsuiták Szent Jakab-templomát jelölik ki, oda temetik el, a szertartás gyors, egyszerű és puritán.
Az Arany Strucc Étterem és Szálloda Kőszeg Fő terén, a Várkörön ma is áll, és fogadja a vendégeket.”
Akárhogyan vesszük: A bosszú fogadója nem  annyira titkos középpontja, főszereplője a már életében megverselt, híres-neves „murányi Vénusz”, Széchy Mária – most Bánfalvi Eszter törékeny, erős, gyöngéd, karcos alakjában áll előttünk. Azt mondják, gyógyítóként működött Kőszegen. Fűszere a városnak, fűszere a földnek. Édes és csípős. 

(A bosszú fogadója. Ősbemutató a Kőszegi Várszínházban. Írta: F. Tóth Benedek. Dramaturg: Karácsony Ágnes. Látvány: Trifusz Péter. Kellék, jelmez: Gelencsér ldikó. Hang, fény: Bakos Zoltán. Rendezőasszisztens: Palkó Panka. Játsszák: Epres Attila, Bánfalvi Eszter, Marton Róbert, Csiby Gergely. Rendezte Őze Áron. A bosszú fogadóját július 15-én, a várszínházi Köz-Játék Fesztivál programjában a Festetics-udvar ege alatt láthatja a közönség. És várható közben még egy történelmi ősbemutató is, nem csak gyerekeknek: Jurisics, Kőszeg kapitánya címmel nyílik ki Szálinger Balázs és Trifusz Péter legújabb pop up könyve a Zwingerben, Kovács Géza rendezésében.)

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában