Munkácsy Mihály vándormotívuma: megfejtették, ki a szőke kislány a festményein

Mint arról korábban írtunk: eddig ismeretlen Munkácsy-festmények kerültek Rampacher Anikó végrendelete szerint a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumba. 1866-ban 22 évesen festette meg Kövi Alfonz és Kövi Etelka portréját a később világhírűvé vált festő. A két alkotást ünnepélyes keretek között, kiállításon mutatták be a múzeumi világnapon, május 18-án nagyszámú érdeklődő előtt. A tárlat megnyitása már önmagában szenzációnak tekinthető, ám az azt megelőző, háttérben zajló szakmai munka ugyancsak áttörő, és egyáltalán nem várt művészettörténeti felfedezést hozott. 

Takács-Reichardt Gabriella, a sárvári múzeum történésze-művészettörténésze, a tárlat kurátora 2023 őszétől vizsgálta, nézte Kövi Alfonz és Kövi Etelka portréját. Közben kutatta, tanulmányozta Munkácsy Mihály életművét, hogy  magas szakmai színvonalon, méltó módon mutathassák be a nagyközönség számára a korábban nem ismert alkotásokat. 

 – mondta hangjában nem kis büszkeséggel a Munkácsy-kiállítás első tárlatvezetésén Takács-Reichardt Gabriella, miközben az első látogatóknak megmutatta a korábban ismeretlen gyermekportrékat. 

Mi mondható el a két gyermekportréról?

– A keretezés az 1980-as évekből származik. Ami biztosan állítható: Alfonz és Etelka képe két különböző vászonra került. Alfonz esetében sokkal sűrűbb szövésű, míg Etelkánál kevésbé sűrű szövésű vásznat figyelhetünk meg. Viszont a festékpaletta, amit Munkácsy használt a két képnél, teljesen ugyanaz. A dátum – 1866 – ráírása sem utólagos, egy időben készült a képekkel. A vizsgálatok alapján az is elmondható: a gyerekeket két időpontban festette meg Munkácsy – hallottuk a művészettörténésztől.
Később érdeklődésünkre arról is beszélt: a levelezések alapján Munkácsy Mihály 1868-ban is biztosan járt Törökbálinton, hiszen akkor kérte meg a törökbálinti orvos lányának, Rottmayer Izabellának a kezét. A doktor azonban nem járult hozzá a frigyhez, ugyanis nem tartotta lányához méltó kérőnek a festőművészt. Munkácsy hiába szerette volna ezután megszöktetni Izabellát, a lány levélben szakított vele.  
 

Hogyan fedezték fel Etelkát más képeken?

Az elmúlt másfél évben a Nádasdy-múzeum munkatársai a Virág Judit Galéria több aukciós katalógusát is átnézték, azokhoz szoktak tanulmányokat is csatolni. Így amikor az aukciósház Munkácsy A kis bámészkodó című festményét kínálta eladásra, ugyancsak megjelent egy tanulmány, amiben már felhívták a figyelmet a kislányra, akinek jellegzetes bongyor haja van, és általában rövid, kis kantáros szoknyában látható, s visszatér több képen is. Ám azt, hogy ki ő, nem tudták megfejteni, beazonosítani. 

Feltételezését a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze,  Gyarmati Gabriella erősítette meg. Eddig tizennyolc Munkácsy-festményen azonosították a kislány alakját. 

– Ugyanazok az arcvonások, sőt, hogy ha megnézzük a rézmetszeteket, amelyeket maga Munkácsy készített, vagy a kézi rajzokat, akkor még tökéletesebben látszódnak Etelka vonásai. Ráadásul ezeket a képeket már az úgynevezett bitumenes technikával készítette, ebből adódóan azok a rajzok, mind segítségünkre vannak ahhoz, hogy felismerjük ezt a kislányt – mondta el a művészettörténész. 

– összegzett Takács-Reichardt Gabriella. Mindez  pedig igazolta feltételezését: Kövi Etelka alakja jelenik meg több Munkácsy-festményen. 

Munkácsy vándormotívuma: ki volt Etelka?  

A történetet korábbról kezdenénk: 

Ezen a napon betyárok támadták meg és rabolták ki a kúriáját, a támadásnál a kis Miska is  jelen volt. Az iratok szerint a kilenc rabló gyorsan megkötözte a cselédséget, majd összegyűjtötték az értékeket. Súlyosan bántalmazták feleségét, Steinernét, újabb értékek után kutattak. Az asszony később belehalt sérüléseibe. 

Steiner  Jakab ezután költözött Törökbálintra, ahol újranősült, családot alapított. Második házasságából négy gyermek született: Etelka, Alfonz, Artúr és Béla.  

• Takács-Reichardt Gabriellától megtudtuk azt is, Etelka születési dátuma nem ismert, életrajzi adatai alapján feltételezésük szerint 1866-ban, amikor Munkácsy Mihálynak modellt állt, négy év körüli lehetett. Később az Evangélikus Kerékpáregylet tagja volt Budapesten. Szentgyörgyi Lajoshoz ment férjhez, négy gyermekük született, a legidősebb leány, Ilonka nyolc évesen meghalt. Erről van egy gyászjelentés az egyik újságban, de ezen kívül több adat sajnos egyelőre nem áll rendelkezésre – ismertette a művészettörténész, aki nem is titkolta: folytatják az ez irányú kutatásokat is.
  – Nemcsak a Steiner Jakabhoz fűződő rokoni szál lehetett az, ami miatt Munkácsy Mihály Etelkához közelebb került. A másik ok, ami miatt úgy gondolom, hogy Etelka fontos lehetett a festőművész számára, hogy a lánytestvére,  Gizella korán elköltözött Békéscsabáról, s korán meg is halt, a köztük lévő testvéri kapcsolat megszűnt. Ebből adódóan előfordulhat, hogy a lánytestvér iránti szeretet is megjelenik Etelka visszatérő ábrázolásában. Emellett pedig a vágyott és soha meg nem született gyermek alakjaként is  azonosíthatjuk Etelka személyét Munkácsy életében – fejtette ki Takács-Reichardt Gabriella. 
  Persze mondhatjuk azt is: mindennek nincs jelentősége. Mert ami számunkra lényeges: ha a szőke, bongyor hajú kislányt meglátjuk ezután Munkácsy festményein, Kövi Etelka alig látható, finom mosolya jut eszünkbe, ami a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban szívünkbe égett.