A Westwerk egyre mélyebbre ás - Föld alatt és a föld körül a Szombathelyi Képtárban - fotók

A kiállítást Bollók Csaba filmrendező és Sophie Motley, a dublini Project Művészeti Központ igazgatója nyitotta meg.  Kiállítók: Áfrány Gábor, Baki Orsolya, Erőss István, Farkas Imre, Fischer Judit, Győrffy László, Horváth Dániel, Kopacz Kund, Lichter Péter, Masszi Ferenc, Márfi Virág, Mécs Miklós, Mészáros Gergely, Módra Bettina, Nemes Z. Márió, Orosz Klára, Pálfi Gyöngyvér, Péter Ágnes, Péter Eszter, Rasperger Dávid, Soltis Miklós, Somody Péter, Söptei Eszter, Sudár Péter, Süveges Rita, Szántó István, Szirmai Nóra, Tomcsik Judit, Tóth Kinga, Tóth Norbert, Tóth Viki, Veres Gábor, Zachar István. Kurátor: Baki Orsolya, Farkas Imre. Szervező: Westwerk Művészeti Alkotóműhely Kulturális Egyesület. A Bloomsday alkalmából megnyílt kiállítás megtekinthető: 2025. szeptember 3. (Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 12.).

Bloomsday - Föld alatt, de mindenképpen talajközelben

• A Westwerk az elmúlt években tudatosan építkezik. A Föld alatt-tárlat megnyitójához előadások is kapcsolódtak a Bloomsday Fesztiválon, Talajközelben címmel,  az Élőlény és környezete sorozatban.
  Bordács Andrea művészettörténész, esztéta (ELTE BDPK) A föld ereje címmel tartott előadást. Hívógondolatai: "Művészet a talajszinten. A föld alatthoz automatikusan az elmúlás gondolata kapcsolódik, ugyanakkor a föld alatt akár egy új élet indulásának terepe is lehet, sőt igen gazdag világa van rejtve az emberi szemek elől. Ráadásul a a 20. század óta maga a föld mint kortárs művészeti médium is igen népszerűvé válik." 

•  „Porból lettél és porrá leszel” – a talajról antropológus szemmel dr. Tóth Gábor (ELTE BDPK Biológiai Tanszék, Szombathely) beszélt. A négy őselem, a föld, a tűz, a víz és a levegő eltérő folyamatok révén járul hozzá a holttestek lebomlásához. A tafonómia (a tetemek halál utáni sorsával foglalkozó tudomány) segítségével bepillantást nyerhetünk a dekompozíció folyamatába. A különböző fizikai, kémiai és biológiai hatások eredményeképpen – az idő múlásával – eltérő ütemben és eltérő mértékben valósul meg a szerves anyagok átalakulása.

•  Talajközelből – egy láthatatlan világ képei és történetei címmel Félegyhází Fruzsina, a Magyar Talajtani Társaság, Talajtérkép Kft. ügyvezetője
  arra irányította rá a figyelmet, hogy miért fontos a talaj, mik azok a láthatatlan ökoszisztéma-szolgáltatások, amiket mindenkinek nyújt, hogyan tehetünk mi magunk is azért, hogy többet lássuk és jobban foglalkozzunk ezzel a nagyon értékes erőforrással. 

•  Body Farm. Az alantas anyag mint nekro-agrárium - ez Győrffy László képzőművész (MKE) témája volt a sorozatban. A föld alatti/földközeli régiók megidézésével a határsértés vagy a poszthumanizmus tematikájához köthető művészeti tendenciákkal foglalkozik. Az előadó a Prae Kiadónál nemrég megjelent Poszthumán stratégiák című kötete nyomán értekezett a "valóság alatti" pozíció kortárs művészeti jelentőségéről Georges Bataille 'alantas anyag' fogalmán keresztül, hiszen a földközeliség, a földdel való közvetlen kapcsolat a hibrid testképek kidolgozásában is szerepet játszik. A Body Farm  éppen megszületőben lévő képzőművészeti projektje.

• Kortárs geofilozófiák és a talaj tematizálhatósága az antropocén korszakban címmel Horváth Márk esztéta, filozófus (EKKE, METU) osztotta meg gondolatait a közönséggel. A Föld mélyének mozgékonysága, deterritorializált jellege magával ragadja a stabilitás, a megragadhatóság vagy a szigorú kategorizáció igényét. Amikor a bolygóról, a Földről, és a talajról kívánunk gondolkodni, nem csak a rendszerszerűség, a stabilitás és a megalapozottság fogalmai és tapasztalatai kerülnek elő, hanem a bizonytalanság és a kaotikusság is. Az antropocénben különösen igaz, hogy a talajrétegek, kőzetek, geológiai rétegek, földminták, jéghegyek mellett szakadékok, üregek, kataklizmatikus vulkánkitörések is jellemzik az antropogenikus környezetváltozás által meghatározott korszakot. Olyan filozófiára van szükség, amely képes a talajképződés mellett a talajrétegek beomlásáról és a szakadékok keletkezéséről egyaránt beszámolni. Deleuze és Guattari geofilozófiájában a Föld belseje folyamatos deterritorializációban, elmozdulásban van, és ez a folyamatos, visszafoghatatlan átalakulás az elképzelhetetlent és megragadhatatlant is magába foglalja. Előadásában elsősorban négy könyvre összpontosított: Gilles Deleuze és Felix Guattari utolsó közös munkája, az 1991-es Qu’est-ce que la philosophie?, valamint két kortárs spekulatív és új materialista gondolkodó, Ben Woodard 2013-as rövid műve, az On an Ungrounded Earth, és David Peak 2014-ben megjelent The Spectacle of the Void című könyve. Kitért a spekulatív realizmus egyik meghatározó gondolkodójának, Iain Hamilton Grantnek Philosophies Of Nature After Schelling című 2006-os monográfiájára is. A bolygóról való gondolkodás újszerű módozatainak feltárása mellett a köteteket összeköti a spekulatív filozófia melletti elköteleződés.