„Könnyű neked, Szarvas Józsi…”

2018.08.13. 21:09

Viszák fölött az ég – Ott voltunk a Sztalker csoport bemutatóján

Ott voltunk a Sztalker Csoport viszáki bemutatóján, a Kaszás Attila Pajtaszínházban. Kék az ég, zöld a fű, harapni lehet a levegőt. Az ember magában rábólint: „Könnyű neked, Szarvas Józsi…”

Ölbei Lívia

Viszákon is felépül a ház. Mozgásban a Sztalker Csoport

Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

 

Viszákon is felépül a ház. Mozgásban a Sztalker Csoport
Fotó: Szendi Péter / Vas Népe

Könnyű neked, Szarvas Józsi… Ez a címe annak az (ön)életrajzi könyvnek, amely a Magvető Tények és tanúk sorozatában jelent meg nemrég, Szarvas József és Bérczes László jegyzi szerzőként. És bár nem lehet nem megérezni a címadásban rejlő könnyed iróniát, mégis ilyesmit érez az ember, ha belép a viszáki Szarvas-portára. Harsog és nyugtat a zöld, a házigazda kislánya ott repked, játszik, futkos, mintha valamelyik Shakespearedarabból került volna elő: ő a legpajkosabb kistündér. „Lassan megmutatja arcát az a valami, aminek a kifogalmazásába több mint tíz éve beleálltam” – mondja Szarvas József. Illetve nem is kell semmit mondania.

 

Sodrásban: színházi bemutató Szarvas József portáján

Mosolyog a betérőre, akinek kijár az ölelés is. A barátságos udvar a régi, igaz, most színpad torlaszolja el a hátrafelé vezető utat. A budapesti Sztalker Csoport első önálló bemutatójára készül (részben itt zajlottak a próbák is). Ifj. Vidnyánszky Attila rendezőként, Vecsei H. Miklós a Míg fekszem kiterítve című Faulkner-regény színpadi átiratának szerzőjeként jegyzi az előadást, amely deklaráltan névjegyletétel, útkeresés, a „popkorn-generáció” lendületével. A tehetséges fi atalok láthatóan mindent, de mindent „bele akartak pakolni” ebbe a produkcióba, amelynek legnagyobb ereje a szereplők (tizenhárman a színen) közös megmozdulásai ban rejlik. Szó szerint megmozdulás: a zene és a mozgás ad sodrást az előadásnak. És van itt még valaki: Törőcsik Mari felvételről, a hangjával – és Pilinszkyvel – van jelen. Megrendítő hallani. Nemcsak a verset, hanem a benne hagyott megjegyzéseket is. Törőcsik Mari kételkedik – önmagában: hogy jó-e, amit csinál. Az alkalmi nézőtér utolsó sorában ülünk, de a végére középtájon találjuk magunkat: nagyon nagy az érdeklődés. Van egy trónusszerű fonott karszék is – üresen marad. Késő este már csak az tűnik föl, hogy Viszák fölött milyen valószínűtlenül sok a csillag.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában