Díjugratás profi módon Hollandiában

Fajka Dávid 2017-ben hagyta el – átmenetileg – a magyar lovassportot. A Jáki Lovasklub díjugratója 16 évnyi versenyzés, ifjúsági országos bajnoki cím, korosztályos válogatottság, nemzetközi nagydíjakon szerzett helyezések után legeredményesebb vasi díjugratóként elindult nagy álmát valóra váltani, úgy döntött, hogy kipróbálja magát professzionális körülmények között. Hollandiába, a lovassport egyik fellegvárába vezetett az útja, amit az Európa-bajnok Bart Bles egyengetett – évtizedes volt az ismeretségük, hiszen korábban tőle vásárolták a lovaikat. A most 31 éves Dávid jelenleg Babberichben a Bles-istállóban dolgozik, és nagyon jól érzi magát, hiszen értékelik a szorgalmát, kitartását. A feladata sokrétű és felelősségteljes: részt vesz a lovak kiképzésében, felkészítésében, versenyeztetésében, sőt, az istállótulajdonos távollétében a vásárlókkal is tartja a kapcsolatot, mert ez nemcsak sport-, hanem kereskedőistálló is.

– Bart sokat van úton, mert a Global Champion Touron is versenyez, amit a díjugratás Forma–1-ének tartanak. Nagyszerű lovas, ott lesz a tokiói olimpián is a holland csapattal, sokat tanulhatok tőle – mondta Dávid. – Átlagban napi tíz különböző korú és tudású lovat lovagolok, a hétvégi versenyeken öt-hét lovat készítek fel. Én magam is versenyzek, de egyelőre leginkább csak Hollandiában, mert az istállóban sok a feladat. Kemény világ ez; a lovak szponzorok, kínai, arab, belga, holland üzletemberek tulajdonai. Nem mindegy, hogyan szerepelnek a versenyeken. Akkor növekszik az értékük, ha jó eredményeket érnek el. És persze akkor a lovas is egyre keresettebb lesz, egyre jobban megbíznak benne.

Fajka Dávid Hollandiában is sikeres versenyzőként, rácáfolt azokra a félelmekre, hogy a rengeteg jó lovas között esetleg nem tudja megállni a helyét. A régiójuk versenysorozatában az élen áll, tavaly nyert magasugrató versenyt 2 méterrel, a nagydíjakon rendre dobogós helyen végez, volt olyan is, amikor ugyanazon a versenyen egyik lovával második, a másikkal harmadik lett. Nagy fegyverténynek számított, amikor tavaly a világ legjobb lovasait is felvonultató CSI***-viadal 141 fős mezőnyében döntőbe tudott jutni, és ott 11. lett. De azt mondja, hogy ezt az évet még biztosan arra kell szánnia, hogy beleerősödjön a nemzetközi mezőnybe.

– Amikor külföldre mentem, azt hittem, nagyon jó lovas vagyok. Ott rá kellett döbbennem, hogy a profikhoz képest van még mit ta-

nulnom. Az a célom, hogy fejlődjek, megtanuljak mindent, amit csak lehet úgy a lovaglásban, mint a menedzseléssel, a versenyeztetéssel, az istállóvezetéssel kapcsolatban. Ha megkérdezik, honnan jöttem, azt szoktam mondani, hogy a világ legszebb falujából. Oda, Jákra szeretnék majd vissza is térni, és felépíteni egy istállót, ahol kamatoztathatom a külföldön megszerzett tudást.