Tokió

2021.07.23. 11:30

Összeállt a technika – A kalapácsvető Gyurátz Réka első olimpiáján vehet részt

Első olimpiájára utazhatott el Gyurátz Réka. A Szombathelyi Dobó SE 25 éves kalapácsvetője szeretné a maximumot kihozni magából Tokióban – ez jó esetben a 12-es döntőre is elég lehetne.

Horváth Erika

A magyar atléták első, nagyobb csoportja már Japánban akklimatizálódik. A tocsigi edzőtábor nem ismeretlen Gyurátz Réka, a Szombathelyi Dobó SE kalapácsvetője számára sem, hiszen ott töltötték a felkészülés utolsó napjait a 2015-ös pekingi világbajnokság előtt is. De nem csak ez a hat év van a most 25 éves versenyző mögött. 2008-ban kezdődött kapcsolata a dobóatlétikával.

– A tanév végén Németh Laci bácsi jött az iskolánkba toborozni, de csak egy edzésen voltam, mert az osztálytársam nem tartott velem. Viszont augusztusban, a pekingi olimpia alatt anya a tévé elé ültetett, amikor Pars Krisztián versenyzett. És mondta, hogy szeptembertől oda kell járnom edzésre, hogy mozogjak és ne otthon üljek – idézte fel Réka a kezdeteket. – A pályán gyorsan szereztem barátokat, ott maradtam.

Réka útját nemzetközi korosztályos sikerek is fémjelezték, 2013-ban ifjúsági világbajnok és junior-Eb- ezüstérmes lett, egy évvel később junior-vb-ezüstöt szerzett. Még abban az évben lehetőséget kapott a felnőttek között is. Eddig két felnőtt-­Európa-bajnokságon és három vb-n szerepelt. A 2018-as Eb-n sikerült döntőbe jutnia, kilencedikként zárt. 2019-ben még egy negyedik helyet is szerzett az Universiadén.

– Azóta készülök tudatosan arra, hogy olimpián is szerepelhessek, mióta 2015-ben először dobtam 70 métert. Az edzőim azt mondták, az a 70,39 akár elég lehet a riói olimpiára, kijutásra. Nem lett elég, mert a kvalifikációs időszakban elég sok kétes eredmény született, többen csodaszámba menő fejlődést mutattak egyik szezonról a másikra. És 2016-ban, az olimpia évében már nem tudtam megdobni a 71 méteres szintet, mert megsérültem. Tovább kellett lépni, és mivel akkor még csak húszéves voltam, célba vehettük a következő olimpiát. És abból a fiaskóból is igyekeztem profitálni: amikor nehézségek akadtak, próbáltam arra fókuszálni, hogy sikerült talpra állnom.

Olyannyira, hogy már a kvalifikációs időszak elején teljesítette a tokiói, 72,50 méteres szintet. Réka volt a negyedik magyar atléta, aki kvótát szerzett. De azt a 2019-es 72,70 méteres egyéni csúcsot még nem sikerült túlszárnyalnia.

– Az ob-n dobtam meg a szintet, aztán egy hétre rá megint jelentkeztek a derékproblémáim. És végig is kísérték az egész szezonomat. Bennem volt a félsz, hogy nehogy újra megsérüljek és fájjon a derekam. Elcsúszott a technikám, küzdöttem vele, és ez jellemezte a tavalyi évemet is. Nagyon sokáig nem találtam azt a jó érzést, amivel régen egész jól és nagyokat tudtam dobni. Aztán lassacskán rájöttünk, mire kell jobban figyelnem.

Idén 70,77 méter a legjobbam. Ebben az évben is voltak hullámvölgyek, mert az országos bajnokság nem annyira sikerült jól. Talán mert itthon, Szombathelyen elég gyors körből dobunk. És azon a napon azt a debreceni lassú kört nem tudtam jól kezelni. Szerencsére utána a sok verseny után végre tudtunk egy kicsit többet koncentrálni az edzésekre. Most már úgy érzem, kezd összeállni a technikám is – osztotta meg velünk gondolatait még elutazása előtt Gyurátz Réka.

És hogy ez a forma mire lehet elég?

– A helyezésre nem tudok tippelni. Sok jó kalapácsvető van a mezőnyben, a három lengyel, három amerikai, az új-zélandiak. Ha hozni tudják a papírformát, akkor mögöttük végzek. De például a Gyulai Memorialon a 73 méteres új-zélandi lány csak 71-et dobott, a 75-ös amerikai pedig 67-et. Minden ott, a helyszínen derül ki. Az nagyon jó lenne, ha nagyobbat tudnék dobni, mint a Gyulai Memorialon elért 69,80. Az olimpia call room elég hosszadalmas, 40-50 perces – és azt nem egyszerű túlélni. Az is befolyásolhatja a szereplést, hogy augusztus 1-jén ki, melyik, a 9 vagy a 11 órakor kezdődő selejtezőcsoportba kerül-e, vagy hogy milyen az időjárás.

Azt szeretném, hogy úgy fejezzem be a versenyt: mindent megtettem, ennél nagyobbat nem nagyon tudtam volna dobni. Ez az olimpia nem csak azért különleges, mert nekem az első. Páratlan, mert olimpiát még nem rendeztek nézők nélkül. De ehhez az elmúlt időszak nagyobb versenyein már hozzá lehetett szokni. Nem is biztos, hogy baj, hogy nem lesz több tízezer ember. A korlátozások pedig további pikantériát adnak a dolognak. A vívó Szilágyi Áron azt mondta, az fog jobb helyezést elérni, nyerni, aki jobban alkalmazkodik a körülményekhez. Teljesen igaza van; mi sokat nem tehetünk a szigorú szabályok ellen. Be kell tartanunk őket, és örülnünk kell, hogy megrendezik az olimpiát.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában