Mesélt az első találatról

2022.05.10. 07:00

Van ára is az első Bundesliga-gólnak - Schäfer Andrással beszélgettünk

Megszerezte első gólját a Bundesligában az Union Berlin szombathelyi származású magyar válogatott középpályása, Schäfer András.

Pum András

Öröm berlini módra: Schäfer András ünnepel, és ünneplik társai Fotó: AFP/Tom Weller

Schäfer András januárban szerződött Dunaszerdahelyről a német Union Berlin együttesébe. Csapata szombaton az utolsó előtti fordulóban a negyedik helyen álló, Sallai Rolandot is foglalkoztató Freiburg vendége volt, és meglepően magabiztosan, 4-1-re nyertek. Schäfer a 65. percben állt be a berlini együttesbe, és a 90. percben a 23 éves középpályás állította be a 4-1-es végeredményt. A szombathelyi születésű futballista ezzel megszerezte első – nem is akármilyen – gólját a Bundesligában. Schäfer eddig hét mérkőzésen szerepelt a tabellán a hatodik, Európa-liga-szereplést érő csapatban, hatszor csereként állt be.

 – Mivel korábban elkaptam a koronavírust, karanténba kerültem, az első négy-öt napban egyáltalán nem mozoghattam – mondta Schäfer András. – Már csak azért is nagyon vigyáznom kellett, mert asztmás vagyok, és a vírus elsősorban a tüdőt támadja. Aztán amikor három napig tünetmentes voltam, elkezdhettem szobabiciklizni. A freiburgi meccs szombaton volt, előtte csütörtökön edzettem először a csapattal, pénteken másodszor. Nem voltam tehát a legjobb erőállapotban. Mielőtt a mérkőzésen edzőm becserélt, azt kérte tőlem, hogy az úgymond második labdákat szedjem össze, mert ebben a második félidő elején nem voltunk jók.

- Beálltam, az első öt perc után éreztem, hogy a vírus után nem könnyű felvennem a tempót, bizony fogytán volt a levegő. Aztán eljött a 90. perc. Három a három ellen voltunk a bal szélen, csapattársam beindult az üres területre, majd egy ütemmel később visszapasszolta nekem a labdát, de mivel kicsit rövid volt az átadás, be kellett csúsznom. A freiburgi játékos nem hitte, hogy a fekvő helyzetemből felállok, és továbbmegyek. Betoltam a labdát két védő közé a tizenhatoson belülre, majd hét méterről a kapusnak bemutattam a hosszú sarkot, aztán ellőttem a rövid, jobb sarokba. 

- Aztán óriási boldogság szállt meg, már csak azért is, mert betegségből visszatérve sikerült megszereznem első Bundesliga-gólomat. Arra emlékszem, hogy a gólom után két rutinos játékosunk és csapatkapitányunk örömittasan ordítva a szurkolóink elé visz, hogy velük együtt ünnepeljünk. A meccs után elsőként a szüleim hívtak, nagyon büszkék voltak rám – mondjuk ők akkor is azok volnának, ha három öngólt lőnék egy meccsen. Rengetegen gratuláltak, sokan írtak. A társak is egyre jobban befogadnak – azt is mondhatom, nagyon kedvelnek –, egyre jobban beszélek németül, az anyanyelvükön viccelődök velük. 

- Mivel ez volt az első gólom, meg kell hívnom a csapatot egy ebédre. Ez úgy szokott kinézni, hogy két-három futballista – például a születésnaposok is – havonta egyszer közösen vendégül látják a csapatot – szóval többen is leszünk vendéglátók. A barátnőmmel jól érezzük magunkat Berlinben, a lakásunk az edzőközponttól húszpercnyi, a belvárostól negyedórányi autózásra fekszik. – Ami a csapat szereplését illeti, a Lipcse győzelmével eldőlt, hogy a Bajnokok Ligájában nem indulunk, de az Európa-ligára vagy a Konferencia-ligára remek esélyünk van. Sorsunk a saját kezünkben van – zárta szavait Schäfer. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában