"A 215 kilométer olyan hosszú, hogy már fáj"

2022.08.10. 07:00

A molnaszecsődi Mikesi Angéla kajak egyesben egyedüli nőként küzdötte végig az UltraRábát

Kormányos a kedden megkezdődött, szombatig tartó Vízi vándor-táborban a molnaszecsődi Mikesi Angéla, aki kajak egyszemélyes kategóriában egyedüli nőként küzdötte magát végig az UltraRába több mint kétszáz kilométerén.

Merklin Tímea

Mikes Angéla

Forrás: Vidra Vízitúra

Az UltraRába az ország és Európa leghosszabb és egyik legnehezebb kajakos, kenus, SUP-os kihívása, idén nyolcadik alkalommal indították el, a résztvevőknek megállás nélkül kell végigevezni a Rába magyarországi, 215 kilométeres szakaszát.

A molnaszecsődi Mikesi Angéla azután kezdett evezni, hogy betöltötte a negyvenet. Azóta szabadidejének jelentős részét a folyón tölti, kedvence a Körmend – Molnaszecsőd távolság: elviszi a kajakját vagy kenuját Körmendre kocsival – valaki kíséri, aki visszahozza az autót, vagy ő később visszautazik érte busszal –, onnan evez haza, néha a tízéves kisfia is vele tart.

A 215 kilométeres távolságot teljesítette már nő kenu 2-ben, amikor Kele Attila, az UltraRába megálmodója a feleségével, Keléné Majzik Bernadettel ment végig a távon. Mikesi Angéla tavaly ugyanebben a kategóriában Horváth Attilával evezett ezen a versenyen, egyszer pedig versenyen kívül is megcsinálta, ezzel kvalifikálta magát.

– Ez a 215 kilométer non stop evezés olyan hosszú, hogy az már fáj. Fizikailag és pszichésen is szükséges egy alapfelkészültség; fejben dől el, hogy az ember ne engedjen a kísértésnek, hogy kiszáll – akkor sem, ha álmos, ha fáradt. Volt egy kajakos fiú az UltraRábán, Nickig együtt eveztünk, de ott ő feladta, egyedül mentem tovább – mesélte Angéla. Az idén 36 óra volt a szintidő, pont ennyire volt szüksége, hogy megtegye a 215 kilométert. A mezőny rendszerint szétszakad, nyomkövető van a résztvevők mentőmellényén.

Még ha átéli is az ember a végtelen magányt a másfél napos non stop evezés rosszabb perceiben, Angéla nem volt teljesen egyedül: szárazföldi kísérettel teljesítette a távot.

– Jeney László, egy evezős barátom pótolta az elfogyasztott italokat és ételeket, segített a gátaknál az átemeléseknél, és persze folyamatosan tartotta bennem a lelket. Sok ismerősömtől kaptam üzenetben bíztató szavakat, hittek bennem, hogy meg tudom csinálni. Voltak, akik személyesen is eljöttek szurkolni. Ez nagyon fontos: minden biztatás és gesztus hozzájárult ahhoz, hogy célba érjek. Az UltraRába olyan teljesítménytúra, amelynek során fizikailag és mentálisan is „elfogy” az ember, sokszor kellett darabokból újra és újra összerakni magam – mondta Angéla arról, hogy mi áll a nagy kitartás hátterében.

Vidra Vízitúra
Forrás: Vidra Vízitúra

– Nagyon alacsony volt a Rábán a vízállás, ez még nehezebbé tette az evezést, és éjszaka nehezebb a „vízolvasás”, rengetegszer kellett kiszállni a hajóból. Pont ilyen szakaszon tartottunk, ott volt egy olyan pontom, hogy elegem van. Akkor néztem meg a telefonomat, és láttam, mennyien írtak üzenetet, hogy szurkolnak, hogy meg tudom csinálni. Mondtam is a másik kajakos srácnak: „Nézd, mennyien drukkolnak, nem tehetem meg, hogy feladom!” Itt tudtam már, hogy nincs mese, így vagy úgy, de leevezem a távot.

Mikesi Angéla kedden ismét hajóba szállt: a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szervezte Vízivándor táborban kormányos, Szentgotthárdtól indulnak, Molnaszecsődig eveznek, Angéla lényegében hazamegy, bár a vízen is otthon van. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában