Schäfer András: érettebb, tapasztaltabb csapatunk van

A szombathelyi születésű Schäfer András egyre érettebb, jobb teljesítményt nyújt a magyar válogatottban. A 23 éves középpályás már 22 válogatottságnál jár - a hétfőn véget ért Nemzetek Ligája csoportkörében a hat meccs közül ötön pályára lépett, a németek elleni hazai mérkőzést hagyta ki sárga lapok miatt. A transfermarkt által 2 millió euróra taksált futballista immáron alapembere Marco Rossi válogatottjának. Schäfer összességében elégedett a Nemzetek Ligája-szerepléssel, ugyanakkor kicsit csalódott is, hiszen karnyújtásnyira - egy pontra - volt az első hely.

-Utólag, felvételről megnéztem a hétfői, olaszok (0-2) elleni találkozót: csakúgy mint a pályán belül, kívülről is úgy tűnt: nem volt ez rossz meccs, nem játszottunk rosszul - mondta Schäfer András. - Tény, az első félidőben döcögött a labdakihozatal és mi kaptuk az első gólt - de ezek benne vannak a fociban, pláne egy olyan kaliberű együttes ellen, mint az olasz. De fejben végig erősek voltunk, egy pillanatra sem rogytunk meg, de három ziccert kihagytunk - ez nem fér bele. És akkor még nem beszéltem arról, hogy Ádám Martin buktatásáért be lehetett volna fújni a tizenegyest. Noha 2-0-ra kikaptunk, szerintem nem volt ez egy sima olasz--siker, a döntetlen lett volna az igazságos eredmény. A lefújás után nagyon csalódottak voltunk, de aztán az öltözőben mondott néhány szót a főnök (Marco Rossi szövetségi kapitány - a szerk.), igyekezett megvigasztalni minket és ugye ott volt még a válogatottságtól visszavonuló Szalai Ádám. 

-Fiatal játékosként számomra nagy élmény volt őt testközelből látni, vele egy csapatban futballozni, egy igazi, karakteres játékostól búcsúztunk - példaértékű a pályafutása. Aztán kicsit elmentünk az éjszakába, ahol találkozhattunk a szurkolókkal - szerintem valahol erről is szól az egész futball, hogy közel kerüljünk a drukkereinkhez, hogy erősítsük a kapcsolatot a szurkolókkal. Márpedig a mi szurkolóink kitettek magukért az olaszok ellen is, fergetegesen drukkoltak és korrekt módon betartották, amit kértünk tőlük meccs előtt. Egyébként nem volt olyan nagy buli, hiszen mindannyiunknak bajnoki meccse van hétvégén és másnap utaztunk is vissza a klubjainkhoz. 

Kíváncsiak voltunk, Schäfer számára vajon a tavalyi Európa-bajnokság vagy a mostani Nemzetek Ligája volt keményebb sorozat?

- Az Eb-t mondanám, akkor kellett megtanulnunk, hogyan lehet és kell játszani a klassziscsapatok ellen. Tavaly nyáron kicsit új volt ez számunkra - sokan még nem is léptünk pályára ilyen szintű együttesek ellen - de aztán rájöttünk, hogyan kell úgymond energiatakarékosabban futballozni az ilyen meccseken, így a Nemzetek Ligájában már érettebb, tapasztaltabb csapat lépett pályára. Valamennyien úgy álltunk hozzá ehhez a sorozathoz, hogy meg kell lennie a bentmaradásnak - máshogy nem is érdemes pályára lépned. Jó, az első két helyet azért nem mondtam volna be elsőre, de miután 4-0-ra megvertük az angolokat Wolverhamptonban, már éreztük: van esélyünk megcsípni az első helyet is. Ez nem sikerült és ezért van bennem egy kis hiányérzet. Nekem legjobban a németek elleni, lipcsei meccsem sikerült, csapatként szintén Lipcsében futballoztunk a legjobban - no és persze idegenben, Anglia ellen. A legkevésbé Olaszországban muzsikáltunk jól, annak ellenére, hogy Németország nagyobb játékerőt képvisel az olaszoknál.  Az utolsó meccs után is rengetegen gratuláltak, a klubomtól, az Union Berlintől is sokan üzentek.

Schäfer András klubcsapata nem kis meglepetésre hét forduló után veretlenül - öt győzelem, két döntetlen - vezeti a Bundesligát.

-Amíg nem érjük el a 40 pontot, addig a bentmaradás az elsődleges cél - szögezte le a középpályás. - Szóval egyelőre nem fogalmazunk meg ennél nagyobb célokat. Habár a Konferencia-ligában nem szerepelünk valami jól, még négy forduló hátravan, lehet javítani.