Vasiak a híres palóc búcsún

csíksomlyói búcsú után ez a legnagyobb, leglátványosabb, legtöbb embert megmozgató búcsú a Kárpát-medencében - mondta el Kovács Mária, az ivánci népdalkör vezetője.

Miért rendeznek Balassagyarmaton éppen Szent Anna-búcsút?

Krisztus nagyanyjának különös helye, hivatása alakult ki a palócok vallásos kultúrájában. Szent Anna különösen náluk, de valójában az egész hazai női katolikusság körében kiváltságos szentként tisztelt: a magtalanok, az áldott állapotban lévők, a női betegségben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak. Miért? Krisztus nagyanyja húszévi meddőség után is bízott Istenben, leánya, Mária akkor fogantatott. Anna még élt, amikor a Szentcsalád Heródes halála után visszatért Egyiptomból, így megláthatta a kis Jézust.

Balassagyarmaton a múlt vasárnapi egész napos búcsút szombaton este a Szent Anna tiszteletére tartott virrasztás előzte meg.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Miért rendeznek Balassagyarmaton éppen Szent Anna-búcsút?

Krisztus nagyanyjának különös helye, hivatása alakult ki a palócok vallásos kultúrájában. Szent Anna különösen náluk, de valójában az egész hazai női katolikusság körében kiváltságos szentként tisztelt: a magtalanok, az áldott állapotban lévők, a női betegségben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak. Miért? Krisztus nagyanyja húszévi meddőség után is bízott Istenben, leánya, Mária akkor fogantatott. Anna még élt, amikor a Szentcsalád Heródes halála után visszatért Egyiptomból, így megláthatta a kis Jézust.

Balassagyarmaton a múlt vasárnapi egész napos búcsút szombaton este a Szent Anna tiszteletére tartott virrasztás előzte meg.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Miért rendeznek Balassagyarmaton éppen Szent Anna-búcsút?

Krisztus nagyanyjának különös helye, hivatása alakult ki a palócok vallásos kultúrájában. Szent Anna különösen náluk, de valójában az egész hazai női katolikusság körében kiváltságos szentként tisztelt: a magtalanok, az áldott állapotban lévők, a női betegségben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak. Miért? Krisztus nagyanyja húszévi meddőség után is bízott Istenben, leánya, Mária akkor fogantatott. Anna még élt, amikor a Szentcsalád Heródes halála után visszatért Egyiptomból, így megláthatta a kis Jézust.

Balassagyarmaton a múlt vasárnapi egész napos búcsút szombaton este a Szent Anna tiszteletére tartott virrasztás előzte meg.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Krisztus nagyanyjának különös helye, hivatása alakult ki a palócok vallásos kultúrájában. Szent Anna különösen náluk, de valójában az egész hazai női katolikusság körében kiváltságos szentként tisztelt: a magtalanok, az áldott állapotban lévők, a női betegségben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak. Miért? Krisztus nagyanyja húszévi meddőség után is bízott Istenben, leánya, Mária akkor fogantatott. Anna még élt, amikor a Szentcsalád Heródes halála után visszatért Egyiptomból, így megláthatta a kis Jézust.

Balassagyarmaton a múlt vasárnapi egész napos búcsút szombaton este a Szent Anna tiszteletére tartott virrasztás előzte meg.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Krisztus nagyanyjának különös helye, hivatása alakult ki a palócok vallásos kultúrájában. Szent Anna különösen náluk, de valójában az egész hazai női katolikusság körében kiváltságos szentként tisztelt: a magtalanok, az áldott állapotban lévők, a női betegségben szenvedők tekintették nagylelkű pártfogójuknak. Miért? Krisztus nagyanyja húszévi meddőség után is bízott Istenben, leánya, Mária akkor fogantatott. Anna még élt, amikor a Szentcsalád Heródes halála után visszatért Egyiptomból, így megláthatta a kis Jézust.

Balassagyarmaton a múlt vasárnapi egész napos búcsút szombaton este a Szent Anna tiszteletére tartott virrasztás előzte meg.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Balassagyarmaton a múlt vasárnapi egész napos búcsút szombaton este a Szent Anna tiszteletére tartott virrasztás előzte meg.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Balassagyarmaton a múlt vasárnapi egész napos búcsút szombaton este a Szent Anna tiszteletére tartott virrasztás előzte meg.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Vasárnap közös imát tartottak a Mária-kápolnánál és a feszületnél. A hagyományoknak megfelelően délelőtt 10 órától észak-magyarországi és dél-szlovákiai közösségeket képviselő többezres népviseletes vallási menet vonult végig Balassagyarmat főutcáján. Azt követte Szent Anna palóc miséje a ligetben felállított szabadtéri színpadon.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

- Hihetetlenül gyönyörű volt az a színpompás menet - meséli Kovács Mária. - Kiderült, hogy az ott élők közül sokak számára élő népviseletről van szó: ma is hordják azokat a gyönyörű ruhákat. Ott, a főutcán, felvonulás közben - mindenki tudta, honnan vagyunk, mert vittük magunkkal a címeres zászlót, rajta Vas megye és Ivánc neve is szerepelt - meglepetés is ért bennünket: a nézők közül egy Iváncról elszármazott fiatalember szólított meg. Még rokonára is akadt köztünk.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

A Palóc ligetben a szabadtéri színpad adott helyet a Szent Anna palóc misének. A szertartást Tempfli József nagyváradi püspök és Stella Leontin kanonok, plébános végezte. Az ivánciak egyházi népénekeket énekeltek a misén. Köztük azt: Krisztus Jézus nagyanyjának / Dicsőséges Szent Annának / Zengjen buzgó éneket / Szívünkből a szeretet.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

- Gyönyörűen hangzott minden ének. Nagy élményünk marad, hogy élőben hallhattuk az onnan származó Budai Ilona szép hangját - mondja Kovács Mária.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

A délutáni, világi program keretében népzenei és néptáncegyüttesek léptek fel, valamint falusi hagyományőrző csoportok humoros játékaikkal szórakoztatták a magyar kultúra iránt érdeklődőket. Fölléptek a kazári (felnőtt és ifjúsági), a kéméndi (szlovákiai magyar), a lánycsóki, a patvarci, a rimóci és a szalmatercsi hagyományőrző együttesek, Csiki Gábor néptáncos, Csiki Gáborné népzenész (Balassagyarmat), a mezőkövesdi Matyó Néptáncegyüttes, Tóthpál Lászlóné (Szanda, népdal), Varga Ivette (Szécsény, népdal), Vincze Béla (Rimóc, népdal), valamint Dejtári Szabó Teréz népdalénekes, Teplán Sándor (Karancslapujtő, nótaénekes) és Baráth Klára (Bercel, nótaénekes). Kísért a Balassagyarmati Cigányzenekar Baranyi Gábor vezetésével. Az ivánciak vasi és nyugat-dunántúli népdalokat adtak elő, sok tapsot, szép sikert arattak.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

A palóc búcsú végén megválasztották Palócország viseletes szépeit leány, menyecske, csoportos és családi kategóriákban.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.

Arra a kérdésre, hogy jövőre mennek-e újra az ivánciak Balassagyarmatra, Kovács Mária azt válaszolta: nem tudja még, de nagyon szép, élményekben gazdag kirándulásként őrzik a palóc búcsút.