Az ősi család sarja visszatér

A konferencia bevezetőjében Polgár Csaba, a Cicelle társaság elnöke elmondta, régóta készültek arra, hogy Békássy Ferenc költészetével egy irodalmi szimpózium keretében foglalkozzanak. A költő kultuszának építésében pedig egy következő lépés lesz a cambridge-i művészeti-irodalmi bemutató, amelyet a társaság a Londoni Magyar Kulturális Központ támogatásával szervez. 2007-ben lehet szó arról, hogy a Szombathelyi Képtárban is bemutatott képzőművészeti-grafikai-festészeti kiállítás anyagából, valamint az összegyűjtött irodalmi dokumentációból Cambridge-ben Békássy-tárlat legyen. Azzal a Cicelle társaság másodszor lép majd nemzetközi porondra (újra)felfedezettjével: a Békássy-inspirációk tavalyi bécsi kiállítása után az lesz az újabb külföldi megjelenés az első világháborúban hősi halált halt, 22 éves fiatal zsennyei költő mítoszát alakító rendezvények sorában.

A kultusz éltető szándéka nyilván viszi magával a falu hírét-nevét is; ezt a témát járta körül a konferencián Markó Péter volt megyei elnök előadása is; azzal a mottóval: Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! Amint kifejtette, Vas megyében is tapasztalható, hogy egyes településeken megjelennek és házat vesznek művészek, aztán igyekeznek formálni a környezetüket. Nagy kérdés, hogy egy-egy település zárt közössége hogyan fogadja a gyüttmenteket. Szerencsés esetben befogadják a betelepülőket, akik értékeket próbálnak megfogalmazni, teremteni és felajánlani az ottlakók számára, ami azért fontos, mert a falvakból eltűnt a helyi értelmiségi. Ezt a szerepet töltik be Zsennyében a Cicelle társaság tagjai.

Egyikük, Fábián László író a valaha két részből álló falu (Kis-Zsennye és Nagy-Zsennye) és a kis-sennyei Bezerédi-kastély történetébe ágyazottan beszélt Békássy Ferenc költő európaiságáról. A fiatalember önkéntes huszárként került a frontra, alig túl a huszadik életévén, holttestét Galíciából hozták haza, sírja Zsennyén, a Borjúskertben van.

- Akár a száraz tényekre szorítkozva is európai sors körvonalazódik: magyar identitás, angol neveltetés, halál a Beszkidekben. Természetesen Békássy Ferenc európaisága nem merül ki ebben a szomorú végzetben - mondta Fábián László, majd arról beszélt, hogy a kastély a Bezerédiek tulajdonlása idején nyerte el az angol romantikára emlékeztető mai formáját.

- Bezerédi Elek tudatos parképítése, a gazdálkodás modernizálása (új gazdasági épületek emelése mind a zsennyei, mind a Bezerédi-birtokon), az idegen nyelvű tájékozódás és művelődés olyan kívánalom, amely a fejlettebb Európa eredményeinek honi adoptálására mutat. Amikor pedig - házasság folytán - a zsennyei birtok Békássy-kézbe jut, ez a szellem még erősödik, marad a vonzalom a deáki nemzeti liberalizmus iránt (a haza bölcse vendégeskedett a kastélyban), a jó értelemben vett anglománia arra készteti Békássy Istvánt, hogy gyermekeit Angliában iskoláztassa, középfokon a Bedales jeles intézményét választja számukra, ahonnét - például Ferencnek - út nyílik a cambridge-i College felé...

Oda szeretné elvinni tehát a Cicelle társaság a Bécsben és a Szombathelyi Képtárban is bemutatott képzőművészeti kiállítást, amelynek anyagát CD-ről és szóban dr. Gálig Zoltán mutatta be a konferencia résztvevőinek. Amint mondta, Békássy versei nagyon képszerűek; egyszerre van bennük a pátosz és annak lerombolása, ami összevethető azzal, hogy önként ment a háborúba, ugyanakkor nem szerette a háborút. A Békássy-inspirációkkal dolgozó művészek között volt, aki versidézetet választott magának, hogy átfordítsa saját stílusára az élményt, másnál egy hangulat volt a kiindulópont. Előfordult, hogy egy meglévő motívumkészlet pont ehhez a világhoz volt köthető, de olyan is volt, aki a verset látványként ábrázolta.

Békássy ezúton teremtett vizuális környezete bizonyára roppant érdekes volt Weiner Sennyey Tibor ifjú költő számára, aki ma már szintén Békássy-kutató, és százötven év óta az első a családjából, aki Zsennyébe visszatér, miután egyik őse, Sennyey Károly 1838-ban a vagyont elkártyázta, pontosabban szerzett egy kis adósságot, s a kastélyt el kellett adni. A Bezerédiek vették meg, oda házasodott be Békássy, Ferenc apja.

- 1345-ből való az első oklevél, amikor említik a Sennyey nevet. Tudtam, hogy a család Zsennyéből származik (én Egerben születtem), de csak akkor jártam itt először, amikor 2005-ben A természettel való kapcsolat újragondolása című verseskötetem megjelent, és Őriszentpéterre jöttünk bemutatni. Hazafelé bejöttünk Zsennyére, megnéztük az ezeréves tölgyet, aztán elkezdtem utánanézni a helytörténetnek - mesélte a 25 éves Weiner Sennyey Tibor, aki most végez a Szegedi Tudományegyetemen magyar-összehasonlító irodalomtudomány szakon, főszerkesztője a Déltenger című országos művészeti folyóiratnak. - Publikáltam egy tanulmányt, verset az Életünkben, a Déltengerben közöltünk négy Békássy-novellát. Az Életünkkel közös kiadványt is tervezünk.