Hétvége

2007.04.21. 02:29

Ma még földbe rejtjük

Tizenöt méter magas, tarkabarka mesterséges hegy. Mintha óriásgyerek gyurmája lenne, amit előbb jól összemaszatolt, majd rossz kedvében a földre csapott. Pedig nem játék: a szeméthegy a mi otthonainkból került oda.

Németh F. Bernadett

- Minél környezetkímélőbb a hulladékkezelés, annál drágább - állapítja meg Bauer Arnold. - Ezért érkezik mostanában hazánkba, és a ná-lunk fejletlenebb környezetpolitikával bíró országokba a hulladék.

Ezek a szállítmányok persze a legtöbb esetben nem az illegálisan, például Németországból érkező szemétbálák, hanem újrahasznosítható hulladékok, csak ilyet lehet az országba hozni. Újrahasznosítani csak szelektíven gyűjtött, tiszta hulladékot lehet, amiben ma már Bauer Arnold szerint egyre nagyobb kultúrát mutatunk. A cél minél több hulladékot saját anyagában hasznosítani. A szelektív gyűjtést 2003-ban kezdte a cég, mára igen jó minőségű hulladék kerül ki a szigetekből. Európai mintára egy házhoz menő hulladékgyűjtési akciót indított fél évvel ezelőtt: a tapasztalatok e téren is jók. A cégtől kapott műanyag zsákban külön lehet gyűjteni az otthonokban az italoskarton, az italos fémdobozokat, valamint a kisebb papírféléket. A cég elszállítja a háztól a hulladékot. A módszer még csak a kertes házaknál működik, de egyre népszerűbb. A telepen szétválogatják a szelektíven gyűjtött hulladékot, előkezelik, és újrahasznosítható cégeknek továbbítják. S ez a hulladékhasznosítás egyik neuralgikus pontja: kevés cég foglalkozik az újrahasznosítással, a termékelőállítok viszont nem bajlódnak a csomagolással.

- Ha valaki hazatér egy nagybevásárlásból, két háztartási szemetest megtölt, amíg kicsomagolja a termékeket - példázza Bauer Arnold. - El kellene érni, hogy a gyártók is figyeljenek arra, hogy anyagában újrahasznosítható csomagolást használjanak. A teljfölöspoharat például semmire nem lehet használni, de vannak olyan termékek, amik újrahasznosítható palackkal készülnek, de a design érdekében rátesznek valamilyen más anyagot díszítésként, és már értéktelenné is válik. Pedig minél több hulladékot újra tudunk hasznosítani, annál kevesebbet kell ártalmatlanítani.

Bauer Arnold úgy véli, tíz éven belül nálunk is a mechanikai-biológiai kezelés ideje jön el, ezzel szorosan összefügg a hulladékok egy részének termikus hasznosítása, amely a lerakóknál környezetbarátabb, de drágább is. Gazdasági alapok nélkül nehéz reformokat végrehajtani a hulladékkezelésben. A hulladékkezelő cégeknek a lakossági hulladék gyűjtése, kezelése ráadásul éppen csak a költségeket fedezi.

Bauer Arnold szerint önmagunk áltatása, ha azt mondjuk, az egyén nem sokat tehet, ráadásul nem üzlet, csak az ipari hulladéké.

- Önmagunk áltatása, ha azt mondjuk, az egyén nem sokat tehet a hulladék növekedésének megállításáért - szögezi le a szakember. - Csakis mi tehetünk érte. S nemcsak azzal, hogy minél kevesebb hulladékot gyártunk , hanem tényleg környezettudatosan élünk, vagyis nem pazaroljuk a vizet, autó helyett tömegközlekedést használnuk, s olyan terméket vásárolunk, ami újrahasznosítható.

Addig is maradnak a szeméthegyek. A Müllex depójában eddig 15 év alatt 293 ezer köbméter vegyes hulladékot ártalmatlanítottak, ami 114 vasi és néhány zalai településről jött össze. A hegyet jól előkészítik, hogy a káros anyagok ne kerülhessenek az ivóvízbe. A tömörített agyagréteg fölé HDPE fóliaréteg kerül, arra geotextília, aztán kavics, erre jöhet a hulladék.

Ilyen, korszerű lerakó több is található a megyében, ahogy hulladékudvar is, tudjuk meg Fekete Istvántól, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség osztályvezetőjétől. A hulladékudvarokba (Szombathelyen, Celldömölkön, Kőszegen, Sárváron található ilyen) kerülhet minden, veszélyes és ártalmatlan hulladék, ami a háztartásokban keletkezik, de a hulladékgyűjtő szigeteken nem lehet elhelyezni. Még mindig kevesen tudják, hogy aki szemétszállítási díjat fi- zet a lakóhelyén, a hulladékudvarban ingyen helyezheti el a szemetet. Ide kerülhet az akkumulátor vagy a szárazelem, a festékesdoboz és más, hasonló veszélyes hulladék is.

A települési szilárd és folyékony hulladék kezelése a helyi önkormányzat feladata. A vasi települések 90 százaléka rendelkezik hulladékgazdálkodási tervvel. A 216 településből 70-en van lehetőség a hulladék szelektív gyűjtésére, és a veszélyes hulladék, például szárazelem gyűjtésére is vannak kezdeményezések, Szentgotthárdon például a polgármesteri hivatalban van erre mód.

A korszerű hulladékgazdálkodás kialakítását célzó, az országban már megvalósítás alatt lévő fejlesztési projektekből Vas megye döntő része eddig kimaradt. Ezzel a megye az ország azon kevés, mindössze hat térségéhez tartozik, ahol nem született egységes, átfogó projekt a hulladékkezelésre.

- A korszerű hulladékkezelési módok egyik szép példája a Nyugat-Balatonra kiterjedő projekt, amelyben 281 település fogott össze - mondja Fekete István. - Ehhez Vas megyéből 26 település csatlakozott. A projektet az Európai Unió 70, a magyar állam 20 százalékban támogatta, tízszázalékos önerő mellett. A komplex program lehetővé teszi, hogy az újonnan keletkező hulladékot minden településen szelektíven gyűjtsék, hulladékudvarokat hozzanak létre, átrakóállomásokat, hulladékválogatókat és egy nagy, EU-konform, műszaki védelemmel ellátott lerakót Zalabéren. Ez a projekt a már meglévő, és felszámolásra vagy lezárásra ítélt lerakókra is megoldást nyújt, ha annak nincs egyéb akadálya. A pénzügyi forrást ugyanis csak a saját tulajdonban lévő szemétlerakókra lehet igénybe venni, és sok településen még azt sem tudta megoldani az önkormány- zat, hogy hozzájusson a területhez.

A megyében 170-180 ilyen, szaknyelven megtűrt lerakó alakult ki. Ezeket az önkormányzatoknak rekultiválniuk kell. A felügyelőséghez azonban csak azok a települések nyújtottak be a lerakók rendezését célzó tervet, amelyek a nyugat-balatoni ISPA-program részesei. A többinek nincs pénze rá. Pedig Fekete István szerint az lenne a kívánatos, hogy a szelektív gyűjtés még jobban elterjedt legyen.

A fehér folthoz tartozó 200 vasi település számára az lenne a megoldás, ha a nyugat-balatonihoz hasonló projektet hozna létre.

Ennek előkészítését Szombathely kezdte meg. A nagyprojekt lebonyolítására (a többi, nagyobb volumenű programhoz hasonlóan) az önkormányzat munkaszervezetet állított fel, amely egy hete kezdte meg a munkát, tudtuk meg a városházán. Feladata lesz az előkészítéstől a lebonyolításig levezényelni a programot. A projekt igencsak a kezdeteknél tart, még az érintett, csaknem 200 településsel sem kezdődtek el a tárgyalások. A programhoz pedig legelőször létre kell hozni az önkormányzati társulást, aztán tanulmányterveket készíteni, amelyek birtokában pályázni lehet az európai uniós forrásokra.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!