Újjáélesztett vizeink

Ebből a felismerésből táplálkozva fogott össze két uniós állam, a magyar és a szlovén, valamint Horvátország, hogy Interreg program keretében, a Sporthorgász Egyesületek Vas megyei Szövetsége vezényletével visszaállítsa a Csörnöc-Herpenyő patak egykor volt, természetes vizivilágát.

Csécs Sándor projektgazda, a megyei horgász szövetség ügyvezető elnöke csütörtökön, ahogy fogalmazott, kötelező szakmai bejárást tartott. A meghívott csapat elsőként a Rába körmendi kifolyáshoz terepjárózott. Az itteni műtárgy nem sokkal a duzzasztógát felett épült. Rozsdásodó vasúti híd barnítja a zöldben úszó, egyedien szép és érintetlen tájat. A sok esőtől még sárgás és zavaros folyóvíz másodpercenként 200 literrel dúsítja a Csörnöcöt. A másfél kilométer hosszú mesterséges meder után a víz a természetesnél köt , mondja kisérőnk, Déri Lajos tervező. Elárulja, hogy szakmai berkekben sokat vitáztak a folyóvíz beemeléséről. Hiszen fennállhat a kockázat: jól, vagy sérülékenyen hat a patak ökológiai egyensúlyára a nagy testvér ajándéka. Állandóan figyeljük a vizminőséget, az összetételét. Ha igazítani kell, azt is lehet . A kis fahíd, a projektet feltüntető tábla új, remélhetjük: sokáig egyben is marad... Aztán a Csörnöc új, illetve hagyományos, régi ágának találkozásához érünk. A folyóvízzel dúsított folyam a beömlésnél sárga, afelett pedig letisztult. Még a fenékig is lelátni. Itt már működnek a természetes szűrők, mikroorganizmusok. A Rába vizét jól átforgatja majd az ősi ág , így kísérőnk. Hozzá téve: a vízpótlás nem csak a halaknak, hanem az egész vizivilágnak új esélyt ad. Arról nem is beszélve, hogy végsősoron havonta fél millió köbméter Rába víz tisztul meg természetes módon. Amely teher csak úgy, tovább rohanna medrében.

A következő állomás a Csörnöc híd közelében lévő új szelvény, amely mesébe illően bújik meg a bokros-bozótos környezetben. A munkálatok nyomai egészen frissek: Tegnap itt még mocsár volt, mára pedig nyolcvan centimétert emelkedett a vízszint , mondja Csécs Sándor. Ez tényleg mellbevágó; mintha óriási, ezeréves múltból jövő, felszabadult sóhaj járná át a tájat. A mocsár helyén dús vizivilág épül, sárga virágzó vizitökkel, pompázatos náddal, tücsökzenével és béka brekegéssel. És ott az új, horgászokra váró padkás szelvény, a rézsű, valamint a vizet oxigénnel dúsító műtárgy, a surrantó. A Rába vize itt már nem zavaros, pedig csak három kilométert jöttünk. Szeretnénk visszatelepíteni a patak őshonos halait, közte a domolykót, a veres szárnyú keszeget, a jászkeszeget. S majd a megfigyelések után eldöntjük, hogy mi legyen a föléjük rendelt csúcsragadozó. Talán a csuka , jegyzi meg az elnök. Aki a beruházás során alaposan beleásta magát ökológiai kérdésekbe. Amit itt lát, vagyis az üde víztömeg, a burjánzó élővilág valójában a nádasdi tisztított szennyvizet szűri tovább... A szintetikus és a nehézfém elemeket semlegesíti. Ez a víztest valójában gyógypárna; egyre több az ember, egyre több a szennyvíz, így egyre nagyobb szükség lesz a védelemre is. Nem csak a Rába szenved az újkori, agresszív szennyezéstől, hanem ezek a patakok is. Most újabb esélyt kaptak .

A projekt újabb állomásain, így Kámnál és a sótonyi torkolatnál hasonlókat látunk, csak nagyobb méretekben. A kis folyam ötven kilométeren át valósággal megfiatalodott. A tegnapi, hivatalos sárvári átadón a világ dolgairól is eltűnődhettek az erre fogékonyak. Például azon a paradoxonon, hogy egy sportkocsi árából ezrek életminősége javulhat. Ráadásul úgy, hogy fellendülhet az adott térség. A Csörnöc-Herpenyő és környéke, Körmend és Sárvár, valamint tizenhét érintett település eztán építhet a minőségi horgászturizmusra is. A Rába táplálta kistestvér, a megújult, szaknyelven renaturált és revitalizált patak e napokban ősi történelmének új fejezetét írhatja.