Hétvége

2008.12.20. 03:27

Csúcsragadozók lennének

Ezer fotóval illusztrálják a könyvet, amely Magyarország bogarairól készül, és jövő év februárjában fog megjelenni. Olyan átfogó mű lesz ez, amihez fogható utoljára 1897-ben jelent meg. Az egyik szerző a Savaria Múzeum munkatársa, dr. Vig Károly. A

Merklin Tímea

Dr. Vig Károly úgy véli, hogy mivel nem ismerjük az élőlények többségét, nem is törődünk velük. Nemcsak a bogarakkal, hanem az élővilággal egyáltalán, és ennek messzemenő következményei vannak a Föld természetéhez való viszonyunkban. Tudjuk-e például, hogy a Földön minden ötödik élőlény bogár? Csak Magyarországon 6350 bogárfaj van.

Érdekességként elképzeljük, milyen lenne az élet a bolygónkon, ha emberméretű lenne ez a népes társaság? Milyen félelmetesek lennének a kemény páncéljaikkal, ízelt lábaikkal? A bogarak némely fajtája csúcsragadozó lehetne ezekkel az adottságokkal.

A készülő könyvben illusztris ábra mutatja, hogy a bogarak a patások trágyáját használják: van, amelyik alagutat fúr bele, ott lakik; van, amelyik galacsint hajt belőle, odébb viszi, ott ássa el. Vannak a társbérlők, amelyek a trágyadombba rakják le a tojásaikat, amelyek ott fejlődnek ki, és vannak a tolvajok , amelyek a másik bogarak által elásott galacsint használják fel...

Dr. Vig Károly szép fotókat mutat. Íme, a hétpettyes katica a magyar nép legkedvesebb bogara. A Harlekinkatica Kelet-Ázsiából származik; azért telepítették az USA-ba, mert tetveket fogyaszt, segít a gazdáknak. Ezért tele- pítették le Európában is. Magyarországon 2008 elején találták az első Harlekinkaticát.

Természetvédelmi szempontból a legértékesebb bogarak nálunk a Magyar futrinka és a Remetebogár - eszmei értékük 100 ezer forint. Utóbbi Vas megyében is található, de titkos, hogy hol. A természettudós nem árulja el az élőhelyét, nehogy vadászni kezdjenek rá magas eszmei értéke miatt. Virágzik ugyanis a rovar- (és bogár-) kereskedelem, vannak gyűjtők, akik sokat adnak a ritka fajokért. Ami Magyarországon van, kiviszik Nyugatra. 5-6 olyan faj van, aminek egy-egy példánya 100 ezer forintot ér. A csehek például eljárnak Iránba, akár Pakisztánig is elmennek, hogy nyugat-európai gyűjtőknek hozzanak ritka bogarakat jó pénzért. Vannak, akik tekintettel vannak a természetvédelmi szabályokra, de akadnak elvetemültek , akiket csak az érdekel, hogy mennyiért tudják eladni a zsákmányt.

Minden gyűjtő álmai a színes, szép, nagy bogarak: a cincérek, díszbogarak, futóbogarak. A lilásan csillogó Magyar futrinka például a Kisalföldön él. A Fekete bordás aranyfutrinka csak az Írottkő környékén honos; Vas megye emblematikus állata is lehetne.

Gyorsfutású, falánk ragadozó az Alföldi homokfutrinka, olyan gyorsan repül, mint a légy; ez is csúcsragadozó lehetne, ha emberméretű volna.

Az egyik legszebb magyar bogár a Cseresznye díszbogár és az Aranyos díszbogár. Ha egy állat rikító színű, az mindig figyelmeztető jel a ragadozóik számára, hogy rossz ízűek, esetleg mérgezőek, nem érdemes rájuk vadászni. Az emberek ékszereket készítenek belőlük. Sőt: a belga királyi palota egyik termének mennyezetét, valamint csillárját díszbogarakkal rakták ki. Több millió trópusi díszbogár fénylik a plafonon.

Kitüntetett iskolai gyűjteményi darabok a Nagy hőscincér és a Nagy szarvasbogár, utóbbi 10-12 centiméteres is lehet. Megritkultak országszerte, mert megváltoz- tak az erdőművelési módok, így csökkent az élőhelyek száma. A zöld Pézsmacincér a fűzfán él, abból alakít át egy bizonyos vegyületet, amitől illatos. Régen dohányszelencébe rakták, hogy szagosítson .

A legkisebbek a paránybogarak: fél milliméteresek, hatvan fajuk van Magyarországon. A legnagyobb sem nagyobb két milliméternél. A taplógombák csövecskéiben élnek, gombaspórát esznek. A világ eddig ismert legkisebb bogara, 0,25 milliméteres, az USA-ban él.

Amerikából jött a burgonyabogár és az Amerikai kukoricabogár, ezek növényeink fő kártevői. Utóbbi a balkáni háború idején amerikai segélyszállítmányokkal érkezett Belgrádba, ott honosodott meg, és elterjedt Magyarországon, Szlovákiában is.

- Sok külföldi képeskönyv van, de ezek a mi specialitásainkat nem mutatják meg. Most készülő könyvünk azonban igen. Merkl Ottóval, a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményének vezetőjével közösen írtuk azzal a gyűjteményi háttérrel, ami múzeumainkban megvan. A természettudományi múzeumban 3 millió bogár van, a Savaria Múzeumban a lepkékkel együtt 130 ezer - mondja dr. Vig Károly, majd egy angol biológust idéz, akinek az a válasza arra a kérdésre, hogy mi vezette az Istent a teremtés során? A bogarak iránt érzett rendkívüli vonzalom. Ez a magyarázata arra, miért van belőlük ilyen sok a Földön. - A bogarak minde-nütt körülvesznek minket, a nyílt tengeren kívül minden élőhelyet meghódítottak, még a gleccserek olvadó szélén is élnek. Olyan sikeres evolúciójuk volt, hogy az emberi tevékenység minden formáját is érintik, a mezőgazdasági termeléstől a gyűjteményekig.

A készülő kötet szakkönyv, de olvasmányos. Mindenkinek érdekes lehet, aki szereti a biológiát. A kiadás alapja az NKA-pályázatokon nyert 3,4 millió forint, ami a kötet A/4-es formátumára ad lehetőséget. Az ezer kép elhelyezéséhez azonban szélesebb oldalakra lenne szükség; ehhez gyűjtenek még a szerzők a következő hetekben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!