Bűzös szennylé és iszap öntött el több őrségi települést

Az Őrségi Nemzeti Parkban járunk. Bajánsenye központjában balra kanyarodunk, Őrbajánházára érünk, s tipikus őrségi táj fogad: a Kerka patak zöld völgyében egymástól távol álló házak. Az egyikben tavaly augusztusban arra ébredtek, hogy bokáig ér a szennyvíz a lakásban. 

A ház előtt, a csatornarendszer fölött állunk. Györke Győzőné mutatja a betonkockát a vasfedéllel, amit ha felemelek, azt látom, hogy az akna tele iszappal, a falon ott a nyoma annak, hogy meddig ér a víz, amikor rákezd az eső. De nem ez az akna a ludas az elárasztásban: két méterrel arrébb, ahol a ház szennyvize bejut a rendszerbe, cső áll ki a földből. Normál esetben sapka van a tetején, de a lakók szerint az semmit sem ér, ha lohog, azaz ha feljön a szennylé, ledobja a víz. A gyönyörű, nyugalmas őrségi tájat szemlélve nehéz elképzelni, hogy ugyanitt tavaly augusztusban katasztrofális állapotok uralkodtak. Az esővízzel felhígult szennylé nem csak a házba talált utat, a bűzös víz elöntötte az egész Kossuth utcát, veszélyeztette a Kerka völgyét, az úton az autók a szennyben jártak.

A helyiek szerint nem kétséges: a csapadékvíz bejut a csatornarendszerbe, ezért történt mindez. Ezt bizonyítják a téli nagy áramszünetkor történtek is. Emlékezetes, hogy az Őrség lakói négy napig áram nélkül voltak. De nem csak embereknél állt meg az élet: a szennyvizet átemelő szivattyúk sem dolgoztak. Akkor is kiöntött a szenny, ám Györke Győzőné szerint amikor még volt áram, már akkor az úton hömpölygött a csatorna leve, mivelhogy a hó nagy része elolvadt, és a csapadék utat talált magának a csatornarendszerbe.

Az Őrbajánházát elöntő szenny nem csak az itteniek gondja: Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója szerint nem nézhették tétlenül a környezetszennyezést.

Nem hunyhattunk szemet afölött, hogy Bajánsenyén, a nemzeti park területén nagyobb eső, vagy hóolvadás után a csatornából kiömlő szennylé elborítja a falu egy részét. A közegészségügyi problémák mellett az is nagy gond, hogy a Kerka patak völgyéről van szó, ahol védett növények találhatók, másrészt maga a patak is szennyeződhet. Jeleztük az ügyet a zöldhatóságnak, illetve a környezet szennyezése miatt feljelentést tettünk a rendőrségen.

A körmendi rendőrségen megerősítik: nyomoznak az ügyben.

Környezetkárosítás miatt indítottunk büntetőeljárást. Azt tudni kell, hogy a törvény egy kitétele büntethetőséget megszüntető okot is tartalmaz: ha az elkövető az elsőfokú ítélet meghozataláig a cselekmény által bekövetkezett veszélyt megszünteti, akkor az elkövető nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, halljuk.

A konkrétumokról viszont sokat nem mondanak, mivel szakértő bevonásával folyik a nyomozás, melynek valahol a közepén járhatnak .

A csatornaberuházás részleteiről mindent elmond a falu polgármestere, Györke Gyula. Mintaprojekt ez, nagyobb részt uniós pénzből épült, a határ menti együttműködés szép példája, hiszen Kercaszomor és Bajánsenye mellett a szlovéniai Domonkosfa szennyvizét is összegyűjti a hálózat. 2004-ben kötötték meg a támogatási szerződést, a Hoffman Rt. volt a kivitelező, egyévi próbaüzem után 2006 őszétől élesben működik a rendszer.

Sajnos a próbaüzem alatt semmi gond nem volt. Tavaly viszont már csőstül jöttek a bajok: Őrbajánházánál rendszerszeresen elönti a falut a szennylé. Nem csoda, hogy aggódunk, ha nagy esőt jósolnak. Tavaly saját szememmel láthattam, mi történik, ha kiönt a csatorna. Györkééknél, akik csak névrokonaim, ott voltam, a romok eltakarításában is segédkeztem. 

A polgármester azért ennél többet is tett: egy éve harcol az üzemeltetővel, kivitelezővel, pontosabban annak jogutódjával, s bármilyen meglepő, a szomszédos szlovén falu önkormányzatával is.

Domonkosfa közigazgatásilag Salhoz (Salovcihoz) tartozik. A csatornát üzemeltető cégtől tudjuk, hogy Domonkosfa lakói rendesen fizetik a csatornadíjat, ám Sal önkormányzata egy éve tartozik: a 2008-as esztendővel vannak elmaradva. Ez az egyik gond, ami miatt inkább az üzemeltetőnek fáj a feje. A másik viszont a mi bajunk: a mérések szerint nagy esőzés után a Domonkosfáról érkező szennyvíz megnégyszereződik, vagyis nem zárt a rendszer, ott is bejut az esővíz a csatornába.

Fokozza a bajt, hogy a szlovén szenny egyesül a kercaszomorival, majd a Bajánsenyén összegyűlő nagy részével, s ez a hatalmas víztömeg a hármas átemelő előtti aknába folyik össze. Ugyanide áramlik Őrbajánháza szennyvize is. A polgármester tollat, papírt ragad, skiccet készít.

Mutatja: az őrbajánházi szennyvíz a gravitáció révén jut az akna aljába, viszont a felette lévő óriási víztömeg nyomása miatt visszadolgozik a rendszer, így nem a tisztító felé vezető csövön áramlik a csatornalé egy része, hanem a másik, gravitációs ágon. Ráadásul a víz már bedolgozta magát : könnyen talál utat magának a csatornába, ezért egyre többször és nagyobb területet önt el. Az igazsághoz tartozik, hogy nemcsak Szlovéniában kerül csapadék a rendszerbe, hanem a magyar szakaszon is. 

Az okokat keresve a kivitelező utódcége kamerás vizsgálatot végzett, és a 10-12 helyen feltárt csőtörések kijavításához is hozzálátott. Az üzemeltető Vár-Vi-Za Kft. füstvizsgálata pedig azt mutatta ki, hogy illegális bekötések révén nem kerül csapadékvíz a rendszerbe. Az okokat kutatva a szakemberek elvégeznek még egy helyszíni bejárást: azt vizsgálják, hogy az utakon kialakult nyomvályúkban levő csatornafedeleken beáramolhat-e ekkora mennyiségű csapadék.

Ha a baj okára nincs is még meg a pontos válasz, a megoldásra már megszületett a terv. Az ominózus hármas átemelőről leválasztják az őrbajánháziak csatornáját: a falurész szennyvizét külön aknába gyűjtik, ahonnan átemelővel jut el a nagy gyűjtőbe.

Azonban a műszaki megoldás megvalósításának pénzügyi háttere még nem világos. Ki fizeti a kiegészítő beruházást?

A tulajdonos önkormányzatnak nincs erre pénze, az üzemeltetőnek jogilag nem sok köze van a rendszerhez, mindkét fél a jogutód kivitelező pozitív döntésében reménykedik.

A hálózat hibáinak javítása szavatosság keretében a kivitelező feladata. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a tulajdonos önkormányzat és az üzemeltető közösen megoldja a műszaki problémát, melynek költségeit akár bírósági úton is érvényesíteni kívánja , mondja Schmidt László, a Vár-Vi-Za Kft ügyvezetője.

Sok idő nincs az alkudozásra, mert a regionális környezetvédelmi hatóság előírta: július 30-áig meg kell szüntetni a szenny kiöntését a Kerka patak völgyében.