Kis falu nagy kincse: Szálasi utasítására Velemben rejtették el egykor a Szent Koronát

 Akkoriban ugyanis nagy volt a forgalom errefelé. Gyakran megfordultak Velemben a nyilas kormány vezetői, maga Szálasi Ferenc is, s majdnem három hónapon keresztül itt őrizték a Szent Koronát. Az időszak kutatója, feldolgozója, kiváló ismerője dr. Zsiga Tibor történész összegezte a történéseket:

- Szálasi 1944. november 6-án döntött úgy, hogy a Szent Koronát a hozzá tartozó jelvényekkel, a jogarral, az országalmával és a karddal - a palást kivételével, azt Pannonhalmára vitték - szállítsák el Veszprémbe, a Nemzeti Bank bombatámadás és betörés ellen egyaránt biztos óvóhelyére. A hadi helyzetre tekintettel ezt a koronaőrök is támogatták.

Így kezdődött a magyar korona háborús kalandja . Egy Hangya feliratú négytonnás teherautón szállították el Budapestről a nemzeti ereklyéket. (A Hangya mezőgazdasági termelők értékesítési, ellátó szövetkezeti társulása volt, tehát mindenki azt gondolhatta, mezőgazdasági rakománya van az autónak.) November 7-én Veszprémbe vitték a koronát, ám a szovjet csapatok előretörésével egyre nagyobb menekültáradat indult el az ország nyugati részébe. A Szálasi-kormány minisztériu- mainak többsége és az olasz, a japán nagykövetségek Szombathelyre települtek, a belügyminisztérium Sárvárra, a katonai iroda Kőszegre, a maradék , a báb-országgyűlés pedig Sopronban kapott helyet. Menekült a polgári lakosság is. Voltak, akik állatállományukkal együtt keltek útra. Főként községekben telepedtek le. Különösen a főutaktól, a nagyobb településektől távol lévő falvak váltak zsúfolttá.

Velem ideális helynek bizonyult. A falu a hegyektől védetten, a légi felderítést nehezítő erdőktől borítva a menekülők célpontjává vált. Lakossága megsokszorozódott.

A Szálasi-kormány Kőszegen működő katonai irodája egyre gyakrabban vette igénybe Velemben a Stirling- és Fischer-villákat. Számtalanszor tartózkodott a faluban Szálasi Ferenc nemzetvezető , Szőllősi Jenő miniszterelnök-helyettes, Endre László belügyi államtitkár. Ott lakott Szálasi menyasszonya, Lucz Gizella is a László-villában (vele Szálasi később, 1945. április 28-án Mattseeben kötött házasságot). Ugyancsak Velemben lakott Gömbös Ernő, Gömbös Gyula volt miniszterelnök fia, aki ekkor Szálasi Ferenc szárnysegédje volt.

- Ennek az időszaknak egyetlen pozitívuma volt: villanyvilágítás lett a faluban említi meg dr. Zsiga Tibor. A község központi helyén, Weiszenbeck József házának udvarán dízelmotorral működtetett aggregátort telepítettek, így a hivatalos személyek számára volt áramellátás, de a falu lakossága is részesült belőle. (Az aggregátor a háború után mindaddig üzemelt, amíg Velemet is bekötötték az országos villamos hálózatba.)

A koronaőrök Veszprémből Pannonhalmára akarták menekíteni a Szent Koronát, ám ehhez Szálasi nem járult hozzá. A Hitlernél, Berlinben látogatáson lévő nemzetvezető 1944. december 4-én utasította a Magyarországon lévő Szőllősi miniszterelnök-helyettest, hogy a hadi helyzet miatt azt Kőszegre szállítsák. A Hangya teherautó 1944. december 5-én hagyta el Veszprémet, és még aznap megérkezett Kőszegre, ahol a Gyurátz Ferenc evangélikus leánylíceum tornatermében helyezték el. Itt továbbra is a koronaőrség őrizte, de díszes ruhájukat lecserélték sorkatonai ruhára, ezzel is védték-rejtették a korona őrzési helyét. Mivel a légierő bombázásai Szombathely térségében 1944 decemberében tovább fokozódtak, Szálasi utasította Szőllősit, hogy a Szent Koronát Kőszegről Velembe, az ott előre elkészített bunkerbe helyezzék el.

Velemben 1944 őszén egy utász alakulat (a honvédség műszaki, erődítési egysége) bunkerek kiépítésébe kezdett a Stirling-villa közelében lévő gyümölcsösben. Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre. Ott egy 150 fő befogadására alkalmas, Z alakú légvédelmi óvóhelyet hoztak létre. A másik föld alatti bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. A község fontosságát jelezte: október 12-től önálló csendőrőrsöt kapott. Ez 1945. március 28-áig működött.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

- Ennek az időszaknak egyetlen pozitívuma volt: villanyvilágítás lett a faluban említi meg dr. Zsiga Tibor. A község központi helyén, Weiszenbeck József házának udvarán dízelmotorral működtetett aggregátort telepítettek, így a hivatalos személyek számára volt áramellátás, de a falu lakossága is részesült belőle. (Az aggregátor a háború után mindaddig üzemelt, amíg Velemet is bekötötték az országos villamos hálózatba.)

A koronaőrök Veszprémből Pannonhalmára akarták menekíteni a Szent Koronát, ám ehhez Szálasi nem járult hozzá. A Hitlernél, Berlinben látogatáson lévő nemzetvezető 1944. december 4-én utasította a Magyarországon lévő Szőllősi miniszterelnök-helyettest, hogy a hadi helyzet miatt azt Kőszegre szállítsák. A Hangya teherautó 1944. december 5-én hagyta el Veszprémet, és még aznap megérkezett Kőszegre, ahol a Gyurátz Ferenc evangélikus leánylíceum tornatermében helyezték el. Itt továbbra is a koronaőrség őrizte, de díszes ruhájukat lecserélték sorkatonai ruhára, ezzel is védték-rejtették a korona őrzési helyét. Mivel a légierő bombázásai Szombathely térségében 1944 decemberében tovább fokozódtak, Szálasi utasította Szőllősit, hogy a Szent Koronát Kőszegről Velembe, az ott előre elkészített bunkerbe helyezzék el.

Velemben 1944 őszén egy utász alakulat (a honvédség műszaki, erődítési egysége) bunkerek kiépítésébe kezdett a Stirling-villa közelében lévő gyümölcsösben. Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre. Ott egy 150 fő befogadására alkalmas, Z alakú légvédelmi óvóhelyet hoztak létre. A másik föld alatti bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. A község fontosságát jelezte: október 12-től önálló csendőrőrsöt kapott. Ez 1945. március 28-áig működött.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

- Ennek az időszaknak egyetlen pozitívuma volt: villanyvilágítás lett a faluban említi meg dr. Zsiga Tibor. A község központi helyén, Weiszenbeck József házának udvarán dízelmotorral működtetett aggregátort telepítettek, így a hivatalos személyek számára volt áramellátás, de a falu lakossága is részesült belőle. (Az aggregátor a háború után mindaddig üzemelt, amíg Velemet is bekötötték az országos villamos hálózatba.)

A koronaőrök Veszprémből Pannonhalmára akarták menekíteni a Szent Koronát, ám ehhez Szálasi nem járult hozzá. A Hitlernél, Berlinben látogatáson lévő nemzetvezető 1944. december 4-én utasította a Magyarországon lévő Szőllősi miniszterelnök-helyettest, hogy a hadi helyzet miatt azt Kőszegre szállítsák. A Hangya teherautó 1944. december 5-én hagyta el Veszprémet, és még aznap megérkezett Kőszegre, ahol a Gyurátz Ferenc evangélikus leánylíceum tornatermében helyezték el. Itt továbbra is a koronaőrség őrizte, de díszes ruhájukat lecserélték sorkatonai ruhára, ezzel is védték-rejtették a korona őrzési helyét. Mivel a légierő bombázásai Szombathely térségében 1944 decemberében tovább fokozódtak, Szálasi utasította Szőllősit, hogy a Szent Koronát Kőszegről Velembe, az ott előre elkészített bunkerbe helyezzék el.

Velemben 1944 őszén egy utász alakulat (a honvédség műszaki, erődítési egysége) bunkerek kiépítésébe kezdett a Stirling-villa közelében lévő gyümölcsösben. Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre. Ott egy 150 fő befogadására alkalmas, Z alakú légvédelmi óvóhelyet hoztak létre. A másik föld alatti bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. A község fontosságát jelezte: október 12-től önálló csendőrőrsöt kapott. Ez 1945. március 28-áig működött.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A koronaőrök Veszprémből Pannonhalmára akarták menekíteni a Szent Koronát, ám ehhez Szálasi nem járult hozzá. A Hitlernél, Berlinben látogatáson lévő nemzetvezető 1944. december 4-én utasította a Magyarországon lévő Szőllősi miniszterelnök-helyettest, hogy a hadi helyzet miatt azt Kőszegre szállítsák. A Hangya teherautó 1944. december 5-én hagyta el Veszprémet, és még aznap megérkezett Kőszegre, ahol a Gyurátz Ferenc evangélikus leánylíceum tornatermében helyezték el. Itt továbbra is a koronaőrség őrizte, de díszes ruhájukat lecserélték sorkatonai ruhára, ezzel is védték-rejtették a korona őrzési helyét. Mivel a légierő bombázásai Szombathely térségében 1944 decemberében tovább fokozódtak, Szálasi utasította Szőllősit, hogy a Szent Koronát Kőszegről Velembe, az ott előre elkészített bunkerbe helyezzék el.

Velemben 1944 őszén egy utász alakulat (a honvédség műszaki, erődítési egysége) bunkerek kiépítésébe kezdett a Stirling-villa közelében lévő gyümölcsösben. Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre. Ott egy 150 fő befogadására alkalmas, Z alakú légvédelmi óvóhelyet hoztak létre. A másik föld alatti bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. A község fontosságát jelezte: október 12-től önálló csendőrőrsöt kapott. Ez 1945. március 28-áig működött.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A koronaőrök Veszprémből Pannonhalmára akarták menekíteni a Szent Koronát, ám ehhez Szálasi nem járult hozzá. A Hitlernél, Berlinben látogatáson lévő nemzetvezető 1944. december 4-én utasította a Magyarországon lévő Szőllősi miniszterelnök-helyettest, hogy a hadi helyzet miatt azt Kőszegre szállítsák. A Hangya teherautó 1944. december 5-én hagyta el Veszprémet, és még aznap megérkezett Kőszegre, ahol a Gyurátz Ferenc evangélikus leánylíceum tornatermében helyezték el. Itt továbbra is a koronaőrség őrizte, de díszes ruhájukat lecserélték sorkatonai ruhára, ezzel is védték-rejtették a korona őrzési helyét. Mivel a légierő bombázásai Szombathely térségében 1944 decemberében tovább fokozódtak, Szálasi utasította Szőllősit, hogy a Szent Koronát Kőszegről Velembe, az ott előre elkészített bunkerbe helyezzék el.

Velemben 1944 őszén egy utász alakulat (a honvédség műszaki, erődítési egysége) bunkerek kiépítésébe kezdett a Stirling-villa közelében lévő gyümölcsösben. Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre. Ott egy 150 fő befogadására alkalmas, Z alakú légvédelmi óvóhelyet hoztak létre. A másik föld alatti bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. A község fontosságát jelezte: október 12-től önálló csendőrőrsöt kapott. Ez 1945. március 28-áig működött.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

Velemben 1944 őszén egy utász alakulat (a honvédség műszaki, erődítési egysége) bunkerek kiépítésébe kezdett a Stirling-villa közelében lévő gyümölcsösben. Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre. Ott egy 150 fő befogadására alkalmas, Z alakú légvédelmi óvóhelyet hoztak létre. A másik föld alatti bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. A község fontosságát jelezte: október 12-től önálló csendőrőrsöt kapott. Ez 1945. március 28-áig működött.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

Velemben 1944 őszén egy utász alakulat (a honvédség műszaki, erődítési egysége) bunkerek kiépítésébe kezdett a Stirling-villa közelében lévő gyümölcsösben. Két bunkert hoztak létre. Az egyiket a villától északra körülbelül 50 méterre. Ott egy 150 fő befogadására alkalmas, Z alakú légvédelmi óvóhelyet hoztak létre. A másik föld alatti bunkert az óvóhelytől északra, a domboldalon, egy szelídgesztenye-facsoport közvetlen közelében, a Hegyvámosnak nevezett dűlőben. A község fontosságát jelezte: október 12-től önálló csendőrőrsöt kapott. Ez 1945. március 28-áig működött.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

Dr. Zsiga Tibor az esten több, meggyőző bizonyítékot is felhozott arra: a Szent Koronát nem a jelenleg táblával megjelölt helyen - az egykori légvédelmi óvóhelyen -, hanem feljebb, a szelídgesztenye-facsoport alatti bunkerben őrizték. Ezt egybehangzóan mondták el neki korabeli, személyes tapasztalatokkal bíró tanúk; a szomszédban kislányként élt Perendi Istvánné Horváth Mária élénken emlékezett arra, hogy koronaőr őrizte állandóan a bunker bejáratát, neki almát is dobott; Novák Tamás velemi lakos geodéziai kutatásokat végeztetett, s ezek ugyancsak igazolták az állítást egy jól kiépített bunkerről; velemi szemtanúk mesélték el a történésznek: 1945. április 2-án a 150 főt befogadó óvóhelyre nem lehetett bemenni, mert a feltörő talajvíz ellepte. Ilyen helyen biztosan nem lehetett a korona, mert törvény mondta ki: mindenkitől elkülönített módon kell őrizni.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A koronaőrség hivatásos katonai állománya Pajtás Ernő ezredesből, Vály István alezredesből (parancsnok-helyettes), Borbély János alhadnagyból és további 23 fő hivatásos tiszthelyettesből állt. Pajtás ezredes Kőszegen lakott, mindenki más Velemben, kezdetben a Stirling-villában. A szállító teherautót Hersics József házának kapualjában helyezték el.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A front közeledtével a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket Velemből Kőszegre vitték 1945. március 18-án, mert Kőszegről lehetett közúton Ausztriába - akkor még Német Birodalomba - vinni.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

Hol őrizték a koronát Velemben?

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A háború alatt is Velemben élt Pálffy József szerint a korona őrzési helye a jelenleg táblával megjelölt egykori óvóhely volt. Dr. Zsiga Tibor mást állít.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

Melyiküknek van igaza?

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

- A jelenleg táblával megjelölt hely a megyei művelődési központ területe, a másik magánterület - fejti ki véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere. - Engem élénken foglalkoztat ez a kérdés. Nagyon szeretném, ha felértékelődnének a magyar történelmi helyek, s Velem arról is híressé válna, hogy itt őrizték a Szent Koronát. Hogy hol, azt további kutatások igazolhatnák végképp.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.

A velemiek sok évtizeden át nem beszéltek-beszélhettek arról, mit éltek át a háború vége felé. Utódaiktól az esten hallottam: Szálasira pillantásukat sem vethették. Katonák felemelt szőnyegekkel sorfalat álltak az út mentén, ha arra autózott Szálasi. Így védték a vezért 65 évvel ezelőtt.