Hétvége

2010.02.27. 07:48

A természet trükkjeinek jelentős részéről fogalmunk sincs

Mi köze a nagymama gombos és babos zsákjának a biológiához? A sörbuboréknak az univerzumhoz? Dr. Vig Károly természettudós az eltűnő sokféleségről beszél annak jegyében, hogy 2010 a biodiverzitás éve.

Merklin Tímea

 Az utóbbi 12 ezer évben 7000 növényfajt termesztett az ember élelmezési céllal. Ma 15 növényfaj és 8 állatfaj adja a táplálékunk 90 százalékát. Több mint 2500 almafajta és változat van - ebből vajon hányat ismerünk? 5000-féle burgonya közül 2500 vad típus csak Peruból ismert. A 2000 méter magasságban fekvő Aymarában 2000 típust lehet elkülöníteni. Ehhez képest a Russet Burbank a favorit (amit a világszerte ismert gyorséttermi lánc is felhasznál), 170 millió tonnát termelnek belőle évente, ez adja élelmünk 50 százalékát. A mezőgazdasági sokféleség drámai csökkenése mindannyiunkat érint, anélkül, hogy észrevennénk, milyen beszűkült a táplálkozásunk.

A sokféleség megragadható abban is, hogy 4000-féle ásványt ismerünk eddig, köztük például a Holdról származó meteoritban talált hapkeitet. 15 ezer szervetlen vegyület van, és 6 millió szerves, évente 100 ezer újat állítanak elő. Ezek sokféleségét megnöveli, hogy egy adott vegyület a polarizált fényt melyik irányban téríti el. A Földön élő fajok számát 3 és 30 millió közé becsülik, az egyedek száma felbecsülhetetlen. Ez utóbbit az ember vonatkozásában a kulturális sokféleség megsokszorozza. A bibliai bábeli torony a nyelvek sokféleségét szimbolizálja.

A sokféleség megragadható abban is, hogy 4000-féle ásványt ismerünk eddig, köztük például a Holdról származó meteoritban talált hapkeitet. 15 ezer szervetlen vegyület van, és 6 millió szerves, évente 100 ezer újat állítanak elő. Ezek sokféleségét megnöveli, hogy egy adott vegyület a polarizált fényt melyik irányban téríti el. A Földön élő fajok számát 3 és 30 millió közé becsülik, az egyedek száma felbecsülhetetlen. Ez utóbbit az ember vonatkozásában a kulturális sokféleség megsokszorozza. A bibliai bábeli torony a nyelvek sokféleségét szimbolizálja.

 

 

Ha feltekintünk az égre, a csillagok sokféleségét látjuk, egy 13 milliárd éves állapotot. De szabad szemmel csak egy gombostűnyi fekete semmit látunk ott, ami a Hubble lencséjén át színek és formák végtelen kavalkádja - mintha kiborult volna a nagymama gombos zsákja az égre -, ilyen az általunk ismert univerzum. Benne olyan finoman hangoltak a természeti állandók - például az elektron tömege, a gyenge kölcsönhatások -, hogy sokan azt mondják, nem lehet véletlen. Mások szerint véletlen. De bármelyik igaz, e természeti állandókkal jött létre a mi világunk. Ha valami megváltozna benne, más élettörténetet alkotna. Például sokkal gyorsabban elhasználná a fűtőanyagot, elégnének a csillagok, gyorsabban, mintsem élet kialakulhatna. Nálunk 3 milliárd év telt el a sejt kialakulásáig. A multiverzum elmélete szerint lehetnek a miénken kívül más univerzumok, és ebben az általunk ismert csak olyasmi, mint a sörben a buborékok egyike.

Miért fontos a sokféleség? Darwini a kiindulópont: bizonyos rasszok a változó körülmények között előnyhöz jutnak. Ez az előnyszerzés, alkalmazkodás a mozgatórugója a fejlődésnek. Másfelől: a fejlődés alapfeltétele a kívánatos sokféleség megléte. Például a vándormadarak viselkedésében megfigyelhető, hogy 99 százalékuk elmegy Afrikába, de egy százalékuk itt marad. Amíg kemények a telek, nem élik túl a maradást, de ha a tél nem annyira kemény, nemcsak életben maradnak, de előnyhöz jutnak a visszatérőkkel szemben, hiszen a fészkeléshez időben elfoglalják a legjobb helyeket. Ők ezt a magatartásformát örökítik. Minél sokfélébb választ tud adni egy faj a változó külvilág körülményeire, annál többféle kihívásnak tud megfelelni. A faj fennmaradása így biztosított. Darwin felismerte, hogy a faj nem állandó egység, hanem az evolúció során átalakul. Ez itt zajlik a szemünk előtt. A nagy kócsag például vonuló madár, de újabban nagy számban nálunk telelnek. Amelyik elmegy, a Földközi-tengerhez megy. Ahogy például a feketerigók is. Közülük a városban élők helyben maradnak.

A természet trükkjeinek jelentős részéről fogalmunk sincs. De egy ilyen aprócska trükk például az Angliában élő nyírfa araszoló lepke (amit Darwin molylepkéjének is hívnak) színeváltozása. Az ipari forradalom idején mindent ellepett a korom, a nyírfák kérge is besötétedett. 50-100 év alatt elszaporodtak e lepke sötét mintázatú példányai. Amikor a nyírfakéreg kivilágosodott, visszavilágosodtak a lepkék is. A faj belső sokfélesége megvolt a színváltozatokban, ezért tudott alkalmazkodni a változó környezethez.

A természet trükkjeinek jelentős részéről fogalmunk sincs. De egy ilyen aprócska trükk például az Angliában élő nyírfa araszoló lepke (amit Darwin molylepkéjének is hívnak) színeváltozása. Az ipari forradalom idején mindent ellepett a korom, a nyírfák kérge is besötétedett. 50-100 év alatt elszaporodtak e lepke sötét mintázatú példányai. Amikor a nyírfakéreg kivilágosodott, visszavilágosodtak a lepkék is. A faj belső sokfélesége megvolt a színváltozatokban, ezért tudott alkalmazkodni a változó környezethez.

 

 

A sokféleség megragadható társadalmi szinten is. A közösségi gondolatok sokfélesége is szükséges, mert egy lemerevedett diktatúrában nincs lehetőség a fejlődésre. A pluralizmus nem gyengíti, hanem stabilizálja a társadalmat.

Érdekes, ahogy a Földön területileg alakul a sokféleség: a sarkoktól az egyenlítő felé gazdagodik - a fajok szintjén, a fajok közti kölcsönhatás szintjén is. A tundrán 1 hektáron 50 faj él, Brazíliában, egy klasszikus amazóniai őserdőben százszor száz méteren 285-féle nagy fa él. A vizeknél is értelmezhető a sokféleség: gazdagabb a trópusi korallzátonynál, mint a hideg vízű tóban. De beszélhetünk egy kiskert sokféleségéről és egy kontinens sokféleségéről is. Azok a forrópontok , ahol különösen nagy a sokféleség, vagyis minél több faj él egy helyen, például a szigeteken. A Csendes-óceán közepén, a Húsvét-szigeten a világ legdúsabb növényzete volt, amíg 4-5 klán szoborállítási versenybe nem kezdett, és hatalmas kőszobraik szállításához el nem használták a fáikat. A végén már csónakot sem tudtak építeni, hogy kimenjenek a tengerre halászni. A sziget jelenlegi fáit úgy vitték oda. Furcsálkodhatunk ezen az önpusztításon, és megkérdez- hetjük: nem láttak előre? És a mai önpusztító, környezetüket felélő társadalmaktól is megkérdezhetjük: nem gondolnak előre?

Napi 50 faj hal ki a földön. Mexikóban, Indonéziában túlnépesedés van. Évente 200 ezer négyzetméter erdőt irtanak ki, óránként 1140 focipályányi területet. A világ népessége a tengerpartokra koncentrálódik. Tovább fokozódik a halászterületek kizsák- mányolása. Megoldás lehet a népességszabályozás, a fogyasztási szokások megváltozása, a hosszú távú tervezés. Ez a 6-8 milliárdos emberiség a jelenlegi életformát hosszú távon nem tudja fenntartani, összeomlik. Túlélők lesznek, de alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. Például biztos, hogy a fogak erősödni fognak, az élettartam rövidül. A bennünk levő biológiai po-tenciál a jelenlegi élettartamot a meglevő orvosi ellátás mellett teszi lehetővé. Enélkül rövidebb ideig élnénk.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

A sokféleség megragadható társadalmi szinten is. A közösségi gondolatok sokfélesége is szükséges, mert egy lemerevedett diktatúrában nincs lehetőség a fejlődésre. A pluralizmus nem gyengíti, hanem stabilizálja a társadalmat.

Érdekes, ahogy a Földön területileg alakul a sokféleség: a sarkoktól az egyenlítő felé gazdagodik - a fajok szintjén, a fajok közti kölcsönhatás szintjén is. A tundrán 1 hektáron 50 faj él, Brazíliában, egy klasszikus amazóniai őserdőben százszor száz méteren 285-féle nagy fa él. A vizeknél is értelmezhető a sokféleség: gazdagabb a trópusi korallzátonynál, mint a hideg vízű tóban. De beszélhetünk egy kiskert sokféleségéről és egy kontinens sokféleségéről is. Azok a forrópontok , ahol különösen nagy a sokféleség, vagyis minél több faj él egy helyen, például a szigeteken. A Csendes-óceán közepén, a Húsvét-szigeten a világ legdúsabb növényzete volt, amíg 4-5 klán szoborállítási versenybe nem kezdett, és hatalmas kőszobraik szállításához el nem használták a fáikat. A végén már csónakot sem tudtak építeni, hogy kimenjenek a tengerre halászni. A sziget jelenlegi fáit úgy vitték oda. Furcsálkodhatunk ezen az önpusztításon, és megkérdez- hetjük: nem láttak előre? És a mai önpusztító, környezetüket felélő társadalmaktól is megkérdezhetjük: nem gondolnak előre?

Napi 50 faj hal ki a földön. Mexikóban, Indonéziában túlnépesedés van. Évente 200 ezer négyzetméter erdőt irtanak ki, óránként 1140 focipályányi területet. A világ népessége a tengerpartokra koncentrálódik. Tovább fokozódik a halászterületek kizsák- mányolása. Megoldás lehet a népességszabályozás, a fogyasztási szokások megváltozása, a hosszú távú tervezés. Ez a 6-8 milliárdos emberiség a jelenlegi életformát hosszú távon nem tudja fenntartani, összeomlik. Túlélők lesznek, de alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. Például biztos, hogy a fogak erősödni fognak, az élettartam rövidül. A bennünk levő biológiai po-tenciál a jelenlegi élettartamot a meglevő orvosi ellátás mellett teszi lehetővé. Enélkül rövidebb ideig élnénk.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

A sokféleség megragadható társadalmi szinten is. A közösségi gondolatok sokfélesége is szükséges, mert egy lemerevedett diktatúrában nincs lehetőség a fejlődésre. A pluralizmus nem gyengíti, hanem stabilizálja a társadalmat.

Érdekes, ahogy a Földön területileg alakul a sokféleség: a sarkoktól az egyenlítő felé gazdagodik - a fajok szintjén, a fajok közti kölcsönhatás szintjén is. A tundrán 1 hektáron 50 faj él, Brazíliában, egy klasszikus amazóniai őserdőben százszor száz méteren 285-féle nagy fa él. A vizeknél is értelmezhető a sokféleség: gazdagabb a trópusi korallzátonynál, mint a hideg vízű tóban. De beszélhetünk egy kiskert sokféleségéről és egy kontinens sokféleségéről is. Azok a forrópontok , ahol különösen nagy a sokféleség, vagyis minél több faj él egy helyen, például a szigeteken. A Csendes-óceán közepén, a Húsvét-szigeten a világ legdúsabb növényzete volt, amíg 4-5 klán szoborállítási versenybe nem kezdett, és hatalmas kőszobraik szállításához el nem használták a fáikat. A végén már csónakot sem tudtak építeni, hogy kimenjenek a tengerre halászni. A sziget jelenlegi fáit úgy vitték oda. Furcsálkodhatunk ezen az önpusztításon, és megkérdez- hetjük: nem láttak előre? És a mai önpusztító, környezetüket felélő társadalmaktól is megkérdezhetjük: nem gondolnak előre?

Napi 50 faj hal ki a földön. Mexikóban, Indonéziában túlnépesedés van. Évente 200 ezer négyzetméter erdőt irtanak ki, óránként 1140 focipályányi területet. A világ népessége a tengerpartokra koncentrálódik. Tovább fokozódik a halászterületek kizsák- mányolása. Megoldás lehet a népességszabályozás, a fogyasztási szokások megváltozása, a hosszú távú tervezés. Ez a 6-8 milliárdos emberiség a jelenlegi életformát hosszú távon nem tudja fenntartani, összeomlik. Túlélők lesznek, de alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. Például biztos, hogy a fogak erősödni fognak, az élettartam rövidül. A bennünk levő biológiai po-tenciál a jelenlegi élettartamot a meglevő orvosi ellátás mellett teszi lehetővé. Enélkül rövidebb ideig élnénk.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Érdekes, ahogy a Földön területileg alakul a sokféleség: a sarkoktól az egyenlítő felé gazdagodik - a fajok szintjén, a fajok közti kölcsönhatás szintjén is. A tundrán 1 hektáron 50 faj él, Brazíliában, egy klasszikus amazóniai őserdőben százszor száz méteren 285-féle nagy fa él. A vizeknél is értelmezhető a sokféleség: gazdagabb a trópusi korallzátonynál, mint a hideg vízű tóban. De beszélhetünk egy kiskert sokféleségéről és egy kontinens sokféleségéről is. Azok a forrópontok , ahol különösen nagy a sokféleség, vagyis minél több faj él egy helyen, például a szigeteken. A Csendes-óceán közepén, a Húsvét-szigeten a világ legdúsabb növényzete volt, amíg 4-5 klán szoborállítási versenybe nem kezdett, és hatalmas kőszobraik szállításához el nem használták a fáikat. A végén már csónakot sem tudtak építeni, hogy kimenjenek a tengerre halászni. A sziget jelenlegi fáit úgy vitték oda. Furcsálkodhatunk ezen az önpusztításon, és megkérdez- hetjük: nem láttak előre? És a mai önpusztító, környezetüket felélő társadalmaktól is megkérdezhetjük: nem gondolnak előre?

Napi 50 faj hal ki a földön. Mexikóban, Indonéziában túlnépesedés van. Évente 200 ezer négyzetméter erdőt irtanak ki, óránként 1140 focipályányi területet. A világ népessége a tengerpartokra koncentrálódik. Tovább fokozódik a halászterületek kizsák- mányolása. Megoldás lehet a népességszabályozás, a fogyasztási szokások megváltozása, a hosszú távú tervezés. Ez a 6-8 milliárdos emberiség a jelenlegi életformát hosszú távon nem tudja fenntartani, összeomlik. Túlélők lesznek, de alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. Például biztos, hogy a fogak erősödni fognak, az élettartam rövidül. A bennünk levő biológiai po-tenciál a jelenlegi élettartamot a meglevő orvosi ellátás mellett teszi lehetővé. Enélkül rövidebb ideig élnénk.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Érdekes, ahogy a Földön területileg alakul a sokféleség: a sarkoktól az egyenlítő felé gazdagodik - a fajok szintjén, a fajok közti kölcsönhatás szintjén is. A tundrán 1 hektáron 50 faj él, Brazíliában, egy klasszikus amazóniai őserdőben százszor száz méteren 285-féle nagy fa él. A vizeknél is értelmezhető a sokféleség: gazdagabb a trópusi korallzátonynál, mint a hideg vízű tóban. De beszélhetünk egy kiskert sokféleségéről és egy kontinens sokféleségéről is. Azok a forrópontok , ahol különösen nagy a sokféleség, vagyis minél több faj él egy helyen, például a szigeteken. A Csendes-óceán közepén, a Húsvét-szigeten a világ legdúsabb növényzete volt, amíg 4-5 klán szoborállítási versenybe nem kezdett, és hatalmas kőszobraik szállításához el nem használták a fáikat. A végén már csónakot sem tudtak építeni, hogy kimenjenek a tengerre halászni. A sziget jelenlegi fáit úgy vitték oda. Furcsálkodhatunk ezen az önpusztításon, és megkérdez- hetjük: nem láttak előre? És a mai önpusztító, környezetüket felélő társadalmaktól is megkérdezhetjük: nem gondolnak előre?

Napi 50 faj hal ki a földön. Mexikóban, Indonéziában túlnépesedés van. Évente 200 ezer négyzetméter erdőt irtanak ki, óránként 1140 focipályányi területet. A világ népessége a tengerpartokra koncentrálódik. Tovább fokozódik a halászterületek kizsák- mányolása. Megoldás lehet a népességszabályozás, a fogyasztási szokások megváltozása, a hosszú távú tervezés. Ez a 6-8 milliárdos emberiség a jelenlegi életformát hosszú távon nem tudja fenntartani, összeomlik. Túlélők lesznek, de alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. Például biztos, hogy a fogak erősödni fognak, az élettartam rövidül. A bennünk levő biológiai po-tenciál a jelenlegi élettartamot a meglevő orvosi ellátás mellett teszi lehetővé. Enélkül rövidebb ideig élnénk.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Napi 50 faj hal ki a földön. Mexikóban, Indonéziában túlnépesedés van. Évente 200 ezer négyzetméter erdőt irtanak ki, óránként 1140 focipályányi területet. A világ népessége a tengerpartokra koncentrálódik. Tovább fokozódik a halászterületek kizsák- mányolása. Megoldás lehet a népességszabályozás, a fogyasztási szokások megváltozása, a hosszú távú tervezés. Ez a 6-8 milliárdos emberiség a jelenlegi életformát hosszú távon nem tudja fenntartani, összeomlik. Túlélők lesznek, de alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. Például biztos, hogy a fogak erősödni fognak, az élettartam rövidül. A bennünk levő biológiai po-tenciál a jelenlegi élettartamot a meglevő orvosi ellátás mellett teszi lehetővé. Enélkül rövidebb ideig élnénk.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Napi 50 faj hal ki a földön. Mexikóban, Indonéziában túlnépesedés van. Évente 200 ezer négyzetméter erdőt irtanak ki, óránként 1140 focipályányi területet. A világ népessége a tengerpartokra koncentrálódik. Tovább fokozódik a halászterületek kizsák- mányolása. Megoldás lehet a népességszabályozás, a fogyasztási szokások megváltozása, a hosszú távú tervezés. Ez a 6-8 milliárdos emberiség a jelenlegi életformát hosszú távon nem tudja fenntartani, összeomlik. Túlélők lesznek, de alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. Például biztos, hogy a fogak erősödni fognak, az élettartam rövidül. A bennünk levő biológiai po-tenciál a jelenlegi élettartamot a meglevő orvosi ellátás mellett teszi lehetővé. Enélkül rövidebb ideig élnénk.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket pár millió év alatt. Jó hír a jövőnek: a nagy kihalások után mindig újra sok faj képződik, mert sok élőhely megürül.

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Ha az ember eltűnik, a Föld vígan kiheveri a gaztetteinket - pár millió év alattN

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!