Vízóra-leolvasóként dolgozik a klarinétművész

Háromszázan próbáltak szerencsét, ebből harmincnégy klarinétos. Összesen tizenhat ifjút vettek föl, köztük két klarinétost.

1975. augusztus huszonhatodikán - a neve napján - vált hivatalosan tagjává a nagy hírű együttesnek. Bicskei koncerten lépett föl legelőször. (Berki Béla volt a prímás.) Balogh Dezső szólista klarinétos megkérdezte tőle: Ugye, tudod a műsort? Igen, tudom , felelte. Erre Dezső úr eltörte saját zeneszerszámán a fúvókánál lévő klarinétnádat, jelezve, hogy ő maga immár hadrafoghatatlan, ezzel Lajost bedobva a mély vízbe. Hősünk becsületére legyen mondva: kiválóan helytállt. Rögvest szólistává avanzsált, s aztán azon kapta magát, hogy bejárja - végigmuzsikálja - a fél világot.

Egyszer New Yorkban (több hónapos amerikai turné egyik állomásán) a Carnegie Hall-ban Liszt Ferenc XIV. Magyar rapszódiáját játszották, amikor berepült, és a színházteremben röpködött egy denevér. Abbahagyták a rapszódiát, s belekezdtek Strauss Denevérjének nyitányába. A közönség fölpattant, s innentől kezdve végig állva tapsolt. A zajos sikerű koncertet követően a vendéglátók rögvest lekötötték a következő amerikai turnéjukat.

Fél évtizednyi sikersorozat után Lajos hazajött Bükre, nem sokkal később bezupálták. A dolgozó népet is zenével szolgálta a sereg Aquincum nevezetű művészegyüttesében. Utóbb kevéske hazai levegőszippantást követően irány vissza a fővárosba zenélni, majd következett a balatonfüredi Baricska csárda. Ismét Budapest: Európa Szálloda, Petrik József zenekara. Puka Károllyal (vonóspárbaj győztesével) a Hungária kávéházban játszott, nem sokkal később került be - mi-után Lakatos Sándor Liszt-díjas, az angol királynő által lovaggá ütött prímás telefonos invitálására gondolkodás nélkül igent mondott - ifjú Déki Lakatos Sándor zenekarába, illetve a Lakatos dinasztia együtteseibe. Elért a szakma csúcsára. Rádió- és televíziófelvételek sorozatban, nótaműsorok, lemezek, CD-k... A legnagyobb büszkeséggel az tölt el, hogy idős Lakatos Sándor - akinek a nevére, ahogy mondani szokták, a zálogban is adnak - legutolsó lemezén én voltam a klarinétos. Nem azért, mert az utolsó volt, hanem hogy egyáltalán ott lehettem.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

Háromszázan próbáltak szerencsét, ebből harmincnégy klarinétos. Összesen tizenhat ifjút vettek föl, köztük két klarinétost.

1975. augusztus huszonhatodikán - a neve napján - vált hivatalosan tagjává a nagy hírű együttesnek. Bicskei koncerten lépett föl legelőször. (Berki Béla volt a prímás.) Balogh Dezső szólista klarinétos megkérdezte tőle: Ugye, tudod a műsort? Igen, tudom , felelte. Erre Dezső úr eltörte saját zeneszerszámán a fúvókánál lévő klarinétnádat, jelezve, hogy ő maga immár hadrafoghatatlan, ezzel Lajost bedobva a mély vízbe. Hősünk becsületére legyen mondva: kiválóan helytállt. Rögvest szólistává avanzsált, s aztán azon kapta magát, hogy bejárja - végigmuzsikálja - a fél világot.

Egyszer New Yorkban (több hónapos amerikai turné egyik állomásán) a Carnegie Hall-ban Liszt Ferenc XIV. Magyar rapszódiáját játszották, amikor berepült, és a színházteremben röpködött egy denevér. Abbahagyták a rapszódiát, s belekezdtek Strauss Denevérjének nyitányába. A közönség fölpattant, s innentől kezdve végig állva tapsolt. A zajos sikerű koncertet követően a vendéglátók rögvest lekötötték a következő amerikai turnéjukat.

Fél évtizednyi sikersorozat után Lajos hazajött Bükre, nem sokkal később bezupálták. A dolgozó népet is zenével szolgálta a sereg Aquincum nevezetű művészegyüttesében. Utóbb kevéske hazai levegőszippantást követően irány vissza a fővárosba zenélni, majd következett a balatonfüredi Baricska csárda. Ismét Budapest: Európa Szálloda, Petrik József zenekara. Puka Károllyal (vonóspárbaj győztesével) a Hungária kávéházban játszott, nem sokkal később került be - mi-után Lakatos Sándor Liszt-díjas, az angol királynő által lovaggá ütött prímás telefonos invitálására gondolkodás nélkül igent mondott - ifjú Déki Lakatos Sándor zenekarába, illetve a Lakatos dinasztia együtteseibe. Elért a szakma csúcsára. Rádió- és televíziófelvételek sorozatban, nótaműsorok, lemezek, CD-k... A legnagyobb büszkeséggel az tölt el, hogy idős Lakatos Sándor - akinek a nevére, ahogy mondani szokták, a zálogban is adnak - legutolsó lemezén én voltam a klarinétos. Nem azért, mert az utolsó volt, hanem hogy egyáltalán ott lehettem.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

1975. augusztus huszonhatodikán - a neve napján - vált hivatalosan tagjává a nagy hírű együttesnek. Bicskei koncerten lépett föl legelőször. (Berki Béla volt a prímás.) Balogh Dezső szólista klarinétos megkérdezte tőle: Ugye, tudod a műsort? Igen, tudom , felelte. Erre Dezső úr eltörte saját zeneszerszámán a fúvókánál lévő klarinétnádat, jelezve, hogy ő maga immár hadrafoghatatlan, ezzel Lajost bedobva a mély vízbe. Hősünk becsületére legyen mondva: kiválóan helytállt. Rögvest szólistává avanzsált, s aztán azon kapta magát, hogy bejárja - végigmuzsikálja - a fél világot.

Egyszer New Yorkban (több hónapos amerikai turné egyik állomásán) a Carnegie Hall-ban Liszt Ferenc XIV. Magyar rapszódiáját játszották, amikor berepült, és a színházteremben röpködött egy denevér. Abbahagyták a rapszódiát, s belekezdtek Strauss Denevérjének nyitányába. A közönség fölpattant, s innentől kezdve végig állva tapsolt. A zajos sikerű koncertet követően a vendéglátók rögvest lekötötték a következő amerikai turnéjukat.

Fél évtizednyi sikersorozat után Lajos hazajött Bükre, nem sokkal később bezupálták. A dolgozó népet is zenével szolgálta a sereg Aquincum nevezetű művészegyüttesében. Utóbb kevéske hazai levegőszippantást követően irány vissza a fővárosba zenélni, majd következett a balatonfüredi Baricska csárda. Ismét Budapest: Európa Szálloda, Petrik József zenekara. Puka Károllyal (vonóspárbaj győztesével) a Hungária kávéházban játszott, nem sokkal később került be - mi-után Lakatos Sándor Liszt-díjas, az angol királynő által lovaggá ütött prímás telefonos invitálására gondolkodás nélkül igent mondott - ifjú Déki Lakatos Sándor zenekarába, illetve a Lakatos dinasztia együtteseibe. Elért a szakma csúcsára. Rádió- és televíziófelvételek sorozatban, nótaműsorok, lemezek, CD-k... A legnagyobb büszkeséggel az tölt el, hogy idős Lakatos Sándor - akinek a nevére, ahogy mondani szokták, a zálogban is adnak - legutolsó lemezén én voltam a klarinétos. Nem azért, mert az utolsó volt, hanem hogy egyáltalán ott lehettem.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

1975. augusztus huszonhatodikán - a neve napján - vált hivatalosan tagjává a nagy hírű együttesnek. Bicskei koncerten lépett föl legelőször. (Berki Béla volt a prímás.) Balogh Dezső szólista klarinétos megkérdezte tőle: Ugye, tudod a műsort? Igen, tudom , felelte. Erre Dezső úr eltörte saját zeneszerszámán a fúvókánál lévő klarinétnádat, jelezve, hogy ő maga immár hadrafoghatatlan, ezzel Lajost bedobva a mély vízbe. Hősünk becsületére legyen mondva: kiválóan helytállt. Rögvest szólistává avanzsált, s aztán azon kapta magát, hogy bejárja - végigmuzsikálja - a fél világot.

Egyszer New Yorkban (több hónapos amerikai turné egyik állomásán) a Carnegie Hall-ban Liszt Ferenc XIV. Magyar rapszódiáját játszották, amikor berepült, és a színházteremben röpködött egy denevér. Abbahagyták a rapszódiát, s belekezdtek Strauss Denevérjének nyitányába. A közönség fölpattant, s innentől kezdve végig állva tapsolt. A zajos sikerű koncertet követően a vendéglátók rögvest lekötötték a következő amerikai turnéjukat.

Fél évtizednyi sikersorozat után Lajos hazajött Bükre, nem sokkal később bezupálták. A dolgozó népet is zenével szolgálta a sereg Aquincum nevezetű művészegyüttesében. Utóbb kevéske hazai levegőszippantást követően irány vissza a fővárosba zenélni, majd következett a balatonfüredi Baricska csárda. Ismét Budapest: Európa Szálloda, Petrik József zenekara. Puka Károllyal (vonóspárbaj győztesével) a Hungária kávéházban játszott, nem sokkal később került be - mi-után Lakatos Sándor Liszt-díjas, az angol királynő által lovaggá ütött prímás telefonos invitálására gondolkodás nélkül igent mondott - ifjú Déki Lakatos Sándor zenekarába, illetve a Lakatos dinasztia együtteseibe. Elért a szakma csúcsára. Rádió- és televíziófelvételek sorozatban, nótaműsorok, lemezek, CD-k... A legnagyobb büszkeséggel az tölt el, hogy idős Lakatos Sándor - akinek a nevére, ahogy mondani szokták, a zálogban is adnak - legutolsó lemezén én voltam a klarinétos. Nem azért, mert az utolsó volt, hanem hogy egyáltalán ott lehettem.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

Egyszer New Yorkban (több hónapos amerikai turné egyik állomásán) a Carnegie Hall-ban Liszt Ferenc XIV. Magyar rapszódiáját játszották, amikor berepült, és a színházteremben röpködött egy denevér. Abbahagyták a rapszódiát, s belekezdtek Strauss Denevérjének nyitányába. A közönség fölpattant, s innentől kezdve végig állva tapsolt. A zajos sikerű koncertet követően a vendéglátók rögvest lekötötték a következő amerikai turnéjukat.

Fél évtizednyi sikersorozat után Lajos hazajött Bükre, nem sokkal később bezupálták. A dolgozó népet is zenével szolgálta a sereg Aquincum nevezetű művészegyüttesében. Utóbb kevéske hazai levegőszippantást követően irány vissza a fővárosba zenélni, majd következett a balatonfüredi Baricska csárda. Ismét Budapest: Európa Szálloda, Petrik József zenekara. Puka Károllyal (vonóspárbaj győztesével) a Hungária kávéházban játszott, nem sokkal később került be - mi-után Lakatos Sándor Liszt-díjas, az angol királynő által lovaggá ütött prímás telefonos invitálására gondolkodás nélkül igent mondott - ifjú Déki Lakatos Sándor zenekarába, illetve a Lakatos dinasztia együtteseibe. Elért a szakma csúcsára. Rádió- és televíziófelvételek sorozatban, nótaműsorok, lemezek, CD-k... A legnagyobb büszkeséggel az tölt el, hogy idős Lakatos Sándor - akinek a nevére, ahogy mondani szokták, a zálogban is adnak - legutolsó lemezén én voltam a klarinétos. Nem azért, mert az utolsó volt, hanem hogy egyáltalán ott lehettem.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

Egyszer New Yorkban (több hónapos amerikai turné egyik állomásán) a Carnegie Hall-ban Liszt Ferenc XIV. Magyar rapszódiáját játszották, amikor berepült, és a színházteremben röpködött egy denevér. Abbahagyták a rapszódiát, s belekezdtek Strauss Denevérjének nyitányába. A közönség fölpattant, s innentől kezdve végig állva tapsolt. A zajos sikerű koncertet követően a vendéglátók rögvest lekötötték a következő amerikai turnéjukat.

Fél évtizednyi sikersorozat után Lajos hazajött Bükre, nem sokkal később bezupálták. A dolgozó népet is zenével szolgálta a sereg Aquincum nevezetű művészegyüttesében. Utóbb kevéske hazai levegőszippantást követően irány vissza a fővárosba zenélni, majd következett a balatonfüredi Baricska csárda. Ismét Budapest: Európa Szálloda, Petrik József zenekara. Puka Károllyal (vonóspárbaj győztesével) a Hungária kávéházban játszott, nem sokkal később került be - mi-után Lakatos Sándor Liszt-díjas, az angol királynő által lovaggá ütött prímás telefonos invitálására gondolkodás nélkül igent mondott - ifjú Déki Lakatos Sándor zenekarába, illetve a Lakatos dinasztia együtteseibe. Elért a szakma csúcsára. Rádió- és televíziófelvételek sorozatban, nótaműsorok, lemezek, CD-k... A legnagyobb büszkeséggel az tölt el, hogy idős Lakatos Sándor - akinek a nevére, ahogy mondani szokták, a zálogban is adnak - legutolsó lemezén én voltam a klarinétos. Nem azért, mert az utolsó volt, hanem hogy egyáltalán ott lehettem.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

Fél évtizednyi sikersorozat után Lajos hazajött Bükre, nem sokkal később bezupálták. A dolgozó népet is zenével szolgálta a sereg Aquincum nevezetű művészegyüttesében. Utóbb kevéske hazai levegőszippantást követően irány vissza a fővárosba zenélni, majd következett a balatonfüredi Baricska csárda. Ismét Budapest: Európa Szálloda, Petrik József zenekara. Puka Károllyal (vonóspárbaj győztesével) a Hungária kávéházban játszott, nem sokkal később került be - mi-után Lakatos Sándor Liszt-díjas, az angol királynő által lovaggá ütött prímás telefonos invitálására gondolkodás nélkül igent mondott - ifjú Déki Lakatos Sándor zenekarába, illetve a Lakatos dinasztia együtteseibe. Elért a szakma csúcsára. Rádió- és televíziófelvételek sorozatban, nótaműsorok, lemezek, CD-k... A legnagyobb büszkeséggel az tölt el, hogy idős Lakatos Sándor - akinek a nevére, ahogy mondani szokták, a zálogban is adnak - legutolsó lemezén én voltam a klarinétos. Nem azért, mert az utolsó volt, hanem hogy egyáltalán ott lehettem.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

Fél évtizednyi sikersorozat után Lajos hazajött Bükre, nem sokkal később bezupálták. A dolgozó népet is zenével szolgálta a sereg Aquincum nevezetű művészegyüttesében. Utóbb kevéske hazai levegőszippantást követően irány vissza a fővárosba zenélni, majd következett a balatonfüredi Baricska csárda. Ismét Budapest: Európa Szálloda, Petrik József zenekara. Puka Károllyal (vonóspárbaj győztesével) a Hungária kávéházban játszott, nem sokkal később került be - mi-után Lakatos Sándor Liszt-díjas, az angol királynő által lovaggá ütött prímás telefonos invitálására gondolkodás nélkül igent mondott - ifjú Déki Lakatos Sándor zenekarába, illetve a Lakatos dinasztia együtteseibe. Elért a szakma csúcsára. Rádió- és televíziófelvételek sorozatban, nótaműsorok, lemezek, CD-k... A legnagyobb büszkeséggel az tölt el, hogy idős Lakatos Sándor - akinek a nevére, ahogy mondani szokták, a zálogban is adnak - legutolsó lemezén én voltam a klarinétos. Nem azért, mert az utolsó volt, hanem hogy egyáltalán ott lehettem.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

1995-től Bükön játszott. Aztán, mint szinte mindenütt, itt is gépi zene váltotta föl az élő cigánymuzsikát. Nincs rá igény, hajtogatják a vendéglátósok. Szerintem pedig arra van igény, amit nyújtunk.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

2000-ben tucatnyinál valamivel több társával megalakította a Millenniumi Cigányzenekart, ami nem sokkal később - anyagi okok miatt - föloszlott. 2001 óta a Bük és Térsége Vízmű Kft. vízóra-leolvasója, vízdíjbeszedője. Csupán néha adódott itt-ott alkalmi muzsikálási lehetőség.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De már nyomban a koncert után lekötöttek velük egy újabb föllépést (ez tavaly augusztusban meg is volt), harmadszor ez év elején játszottak az osztrák fürdőhelyen. Ezúttal sem maradt el a siker, ráadásul felfigyelt rájuk egy ott üdülő ír menedzser, aki áradozott róluk; lázas szervezésbe is kezdett.

Januárban a magyar kultúra napja alkalmából a szombathelyi Bartók Teremben rendezett nagyszabású műsorban - nem mellékesen: jó kapcsolatot ápolnak a Savaria Szimfonikus Zenekarral, Mérei Tamás igazgatóval, továbbá a vasi közgyűléssel és Szombathely Város Önkormányzatával - a Pannon Cigányzenekar is föllépett. Valójában itt és ekkor debütált az együttes több mint ötventagú nagyzenekarként. Parádés siker volt. Akiknek kétségeik lennének efelől, azoknak figyelmébe ajánljuk az ott készült CD-t, DVD-t.

Immár kulturális és közművelődési egyesületként működnek, vezetőséggel, elnökséggel. Baranyai Lajosnak - aki klarinétművészként két évvel ezelőtt miniszteri elismerő oklevelet kapott a magyarnóta és a cigányzene hagyományőrző tevékenységéért - két telefonjába került, hogy zenész, köztük rajkós , száztagú cigányzenekaros kollégái között is futótűzként terjedjen el a hír, hogy itt valami nagy-nagy dobás van készülőben. Máris hatvantagú az együttes, amiben bükiek, szombathelyiek, hévíziek, veszprémiek, soproniak, győriek, fővárosiak, egriek is vannak. Ott tartunk, hogy most már nemet is kell tudni mondani a jelentkezőknek... Szombathely városa és a vasi közgyűlés is segít anyagilag, de az állam nem vesz rólunk tudomást. Ígéretből persze tele van a padlás. Valljuk be: az eddigi koncertjeink előtt - pénzhiány miatt - szinte nem is voltak próbák. Intenzívek egyáltalán nem. Így is minőséget adunk, de még sokkal jobbat tudnánk nyújtani, ha lennének szponzoraink. Ám még ebben a helyzetben is bármikor ki mernénk állni szakmailag a Száztagú Cigányzenekarral. Bizonyosan van a cigányzenének egy állami támogatási kerete. Játsszunk egy órát mi, egy órát ők, s szakavatott zsűri döntse el, ki mennyi támogatást érdemel... Úgy érzem, hogy most kezd beérni a gyümölcs.

Fordulópont a 2006-os esztendőben következett be, amikor is tizenhat-tizennyolc társával együtt fölléptek a büki Szabadidőközpontban - a megyei vezetés és Horváth Lajos polgármester kérésére - egy Hunyad vármegyei küldöttség előtt. Az egész estés muzsikálás nagy tetszést aratott. Valójában ezt követően - Markó Péter akkori vasi közgyűlési elnök támogatását is élvezve - alakult meg a Pannon Cigányzenekar Baranyai Lajos vezetésével. Központi forrásból érkező egymillió forintnak köszönhetően több koncertet is ad(hat)tak, mindenütt rendesen oda is tették magukat, így a siker sem maradt el sehol; Vasvári Kuruc Napok, a Hegyfalui Művelődési Ház, továbbá a szombathelyi Fő tér avatása, Velemi Gesztenyeünnep, Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Utóbbi igazgatója, Joós Tamás, az együttes mellé állt (az adminisztrációt is az MMIK végezte). Szinte valamennyi vasi önkormányzathoz a zenekar támogatását kérő levelet küldtek. Egyesegyedül Magyarlakról érkezett pénz: tízezer forintot utalt át az ottani polgármesteri hivatal a számlájukra. Ezt revanzsálva a zenekar jótékonysági koncertet adott (a tagok dobták össze az útiköltséget is) a magyarlaki óvoda javára a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban.

Sopronból - az ottani fúvószenekartól - érkezett fölkérés a 2007-es nyár eleji borfesztiválra. Most májusban immár harmadszor lépnek föl a hűség városában. 2009 januárjában az ausztriai Bad Tatzmannsdorfból érkezett meghívás február végi szereplésre. Gyorsan kellett fölkészülni; pénz sehol, próbahely úgyszintén. A zsebükbe nyúltak a zenekari tagok, utóbb a gázsi alig-alig fedezte a költségeiket. De má