Hétvége

2011.01.09. 10:45

Napjaink magyar vitézsége

A Vitézi Rendet Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket kaptak, és a vitéz előnevet használhatták.

Erős D. Zoltán

A cím használatára a rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A vitézi rend gondolata az ezeréves magyar történelmi múltra épült, gyökerei visszanyúlnak nemzeti fejlődésünk legrégibb korszakaiba. A vitézi tetteket Magyarország királyai Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Szent István hűbéri rendszerében az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt.

A vitézi avatás meghatározott ceremónia keretében, fényes külsőségek mellett zajlott, illetve zajlik napjainkban is. 1921 és 1944 között összesen 23 ezer 800 személyt avattak vitézzé. A rendbe történő felvételt elsősorban hadi (katonai) kitüntetések megszerzéséhez kötötték. Az első világháborúban a tábornokok és törzstisztek a Lipót rend lovagkereszt hadiékítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Vaskorona rend III. oszt. hadiékítménnyel és kardokkal és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem jelentette a biztos felvételt.

A második világháborúban tábornokok és törzstisztek a Magyar Érdemrend tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal, a főtisztek a Magyar Érdemrend lovagkereszje hadiszalagon kardokkal és a legénységi állományúak részére a Nagyezüst vitézségi érem volt a biztos felvétel záloga.


A szovjet megszállást követően a Vitézi Rend Magyarországon nem tevékenykedhetett tovább. Az akkori kormányzat 1945-ben betiltotta a szervezetet, de az emigrációba kényszerített vitézek összefogásának köszönhetően működött továbbra is a rend.

A második világháború utáni első magyarországi vitézavatásra 1992. október 26-án, Bicskén került sor. Látványos közéleti szereplésük pedig Horthy Miklós kenderesi újratemetésének 1993. szeptember 4-i megszervezéséhez fűződik.

A kilencvenes évek elején tapasztalat fellendülés után napjainkra bizonyos visszafogottá vált az érdeklődés a Vitézi Rend iránt, állapítja meg vitéz lovag Kovács Jenő, a rend Vas és Zala megyei törzskapitány-helyettese. Mindez annak ellenére igaz, hogy a felvételi szabályok jelentősen enyhültek a korábbiakhoz képest. Amíg eredetileg csak az elsőszülött fiú lehetett az apa után várományosi jogon vitéz, addig napjainkra valamennyi gyermek, függetlenül attól, hogy az lány, vagy fiú.

Ráadásul azok előtt is nyitva áll az út a cím megszerzéséhez, akiknek nem volt őse vitéz, ők a nemzetvédelmi tagozat keretében kérhetik a vitézi rendbe való felvételüket. Ez utóbbit azonban, ahogy egykor a vitézséget, most is ki kell érdemelni. Erre azonban ma már nem a csatatereken, hanem a mindennapokban nyílik különleges, másokat segítő cselekedetekkel lehetőség.

A két csoport avatásában a külsőségekben is eltérések vannak: a várományosok esetén az avatás karddal, míg a nemzetvédelmi tagozatosok esetén kézrátétellel történik.

A felvételről előzetesen egy bizottság dönt, amely megvizsgálja az összes körülményt, s megállapítja, hogy az érintett személy alkalmas-e a cím elnyerésére.

Kovács Jenőnek az édesapja és a nagyapja is vitéz volt. Nagyapja, aki elesett a világháborúban posztumusz kapta meg a címet. Édesapjának már életében megadatott ez a lehetőség. Kovács Jenőt az újjászervezés után az elsők között avatták vitézzé 1992-ben, s 2002-ben tagja lett a Nemzetközi Szent György Lovagrendnek is. Időközben két fia is a Vitézi Rend tagja lett.

S mit csinálnak ma a vitézek? Az újjá alakult Vitézi Rend s a karitatív munkát állította a tevékenysége középpontjába. Őrzik azokat a hagyományokat, amelyek elődeiket hősies helytállásra késztették. Huszártalálkozókat, vitézi találkozókat, avatásokat, ünnepi megemlékezéseket szerveznek.

A rend keretében két-három megye alkot egy törzskapitányságot. Vas Zala megyével alkot egy egységet. Törzskapitányságonként 100-150 vitéz tevékenykedik, ám ezek többsége nagyon idős ember, akik egy jó része mozgásában is korlátozott. Ennek ellenére fontosnak tartják a rendi tagságot, s várják a folyamatos információkat az aktuális eseményekről. Kovács Jenő elmondta, hogy az elmúlt időszakban megélénkült a külföldön élő magyarok körében is az érdeklődés a Vitézi Rend iránt. Egyre több felvételi kérelem érkezik Szlovéniából, a Muravidékről, valamint Ausztria Burgenland tartományából. Tavaly az erdélyi Sepsiszentgyörgyön 16 vitézt avattak. Budapesten a Vitézi Rend alapításának 90.évfordulója alkalmából került rendezett ünnepségen 84-en tettek vitézi esküt.

Kovács Jenő személyes okokból mostanában kevesebbet tud a rend ügyeivel foglalkozni, ám vitéz Kiss Péter Pál székkapitány, valamint vitéz lovag Fejes Zoltán segíti a munkáját, miközben ő is szívügyének tartja a rend működését.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!