Hétvége

2011.06.11. 02:24

Egy könyv Szíriáról, a kereszténység bölcsőjéről

Tavaly eljutott Szíriába, a ma forrongó országba dr. Gyürki László pápai prelátus. Könyvet írt útjáról, amelynek bemutatója június 15-én, szerdán 17 óra 30-kor kezdődik Szombathelyen, a premontrei gimnázium dísztermében.

Némethy Mária

- Szomorú szívvel, együttérezve a szíriai emberekkel. 800 halott, 10 ezer tüntető börtönben. Békés, kedves, segítőkész emberekkel találkoztam Szíriában. Nem kellett félni, hogy kirabolnak, nem találkoztunk erőszakos kéregetőkkel sem, mint sok más országban. A nálunk is jól ismert személyi kultusz jeleivel azonban szinte mindenütt. Asszad, az apa és Bassar, a fia képe falvakban, városokban egyaránt megtalálható. A Ras Samrai rommező bejáratánál is ők "fogadtak" bennünket.

Ez egy muszlim arab állam, jelentős keresztény vallási és kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel. Milyen volt a légköre egy évvel ezelőtt, amikor ön ott járt? Kikkel zarándokolt oda?

-Turistaként semmit sem láttunk és éreztünk meg abból, ami most ott van. Meglátogattunk több ferences templomot, voltunk az örmények templomában Aleppóban, szír ortodox istentiszteletet is láttunk. Úgy látszott, hogy békében élnek ezek a vallási kisebbségek a muszlim többséggel. Szinte példaadónak tűnt ez számunkra. Megemlíthető, hogy a szír állam nagy tisztelettel fogadta 2001-ben II. János Pál látogatását. Nemcsak a keresztény templomokban járt, hanem meglátogatta a leghíresebb muszlim helyet, az Omajjád mecsetet is. A nagymufti kísérte Damaszkuszban. A különböző vallási vezetők, pátriárkák minden pápai eseményen jelen voltak, együtt utaztak a pápamobilon. A zarándokutat a Keresztény Orvosok Batthyány-Strattmann László Társasága hirdette meg. A társaság fele orvos, vagy egészségügyi dolgozó volt. A nyolc nap alatt Szíria jelentős látnivalóit felkerestük. Talán kissé szoros is volt a program, de ennek csak örültem. Könnyebb volt idehaza újra fölkeresni ezeket a helyeket és a velük kapcsolatos irodalmat földolgozni.

A XI. század végén kirobbant keresztes háborúk során Szíria és Palesztina vált a legfőbb hadszíntérré. Szíriában milyen jelentős keresztény emlékhelyek találhatók ma?

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

- Szomorú szívvel, együttérezve a szíriai emberekkel. 800 halott, 10 ezer tüntető börtönben. Békés, kedves, segítőkész emberekkel találkoztam Szíriában. Nem kellett félni, hogy kirabolnak, nem találkoztunk erőszakos kéregetőkkel sem, mint sok más országban. A nálunk is jól ismert személyi kultusz jeleivel azonban szinte mindenütt. Asszad, az apa és Bassar, a fia képe falvakban, városokban egyaránt megtalálható. A Ras Samrai rommező bejáratánál is ők "fogadtak" bennünket.

Ez egy muszlim arab állam, jelentős keresztény vallási és kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel. Milyen volt a légköre egy évvel ezelőtt, amikor ön ott járt? Kikkel zarándokolt oda?

-Turistaként semmit sem láttunk és éreztünk meg abból, ami most ott van. Meglátogattunk több ferences templomot, voltunk az örmények templomában Aleppóban, szír ortodox istentiszteletet is láttunk. Úgy látszott, hogy békében élnek ezek a vallási kisebbségek a muszlim többséggel. Szinte példaadónak tűnt ez számunkra. Megemlíthető, hogy a szír állam nagy tisztelettel fogadta 2001-ben II. János Pál látogatását. Nemcsak a keresztény templomokban járt, hanem meglátogatta a leghíresebb muszlim helyet, az Omajjád mecsetet is. A nagymufti kísérte Damaszkuszban. A különböző vallási vezetők, pátriárkák minden pápai eseményen jelen voltak, együtt utaztak a pápamobilon. A zarándokutat a Keresztény Orvosok Batthyány-Strattmann László Társasága hirdette meg. A társaság fele orvos, vagy egészségügyi dolgozó volt. A nyolc nap alatt Szíria jelentős látnivalóit felkerestük. Talán kissé szoros is volt a program, de ennek csak örültem. Könnyebb volt idehaza újra fölkeresni ezeket a helyeket és a velük kapcsolatos irodalmat földolgozni.

A XI. század végén kirobbant keresztes háborúk során Szíria és Palesztina vált a legfőbb hadszíntérré. Szíriában milyen jelentős keresztény emlékhelyek találhatók ma?

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

Ez egy muszlim arab állam, jelentős keresztény vallási és kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel. Milyen volt a légköre egy évvel ezelőtt, amikor ön ott járt? Kikkel zarándokolt oda?

-Turistaként semmit sem láttunk és éreztünk meg abból, ami most ott van. Meglátogattunk több ferences templomot, voltunk az örmények templomában Aleppóban, szír ortodox istentiszteletet is láttunk. Úgy látszott, hogy békében élnek ezek a vallási kisebbségek a muszlim többséggel. Szinte példaadónak tűnt ez számunkra. Megemlíthető, hogy a szír állam nagy tisztelettel fogadta 2001-ben II. János Pál látogatását. Nemcsak a keresztény templomokban járt, hanem meglátogatta a leghíresebb muszlim helyet, az Omajjád mecsetet is. A nagymufti kísérte Damaszkuszban. A különböző vallási vezetők, pátriárkák minden pápai eseményen jelen voltak, együtt utaztak a pápamobilon. A zarándokutat a Keresztény Orvosok Batthyány-Strattmann László Társasága hirdette meg. A társaság fele orvos, vagy egészségügyi dolgozó volt. A nyolc nap alatt Szíria jelentős látnivalóit felkerestük. Talán kissé szoros is volt a program, de ennek csak örültem. Könnyebb volt idehaza újra fölkeresni ezeket a helyeket és a velük kapcsolatos irodalmat földolgozni.

A XI. század végén kirobbant keresztes háborúk során Szíria és Palesztina vált a legfőbb hadszíntérré. Szíriában milyen jelentős keresztény emlékhelyek találhatók ma?

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

Ez egy muszlim arab állam, jelentős keresztény vallási és kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel. Milyen volt a légköre egy évvel ezelőtt, amikor ön ott járt? Kikkel zarándokolt oda?

-Turistaként semmit sem láttunk és éreztünk meg abból, ami most ott van. Meglátogattunk több ferences templomot, voltunk az örmények templomában Aleppóban, szír ortodox istentiszteletet is láttunk. Úgy látszott, hogy békében élnek ezek a vallási kisebbségek a muszlim többséggel. Szinte példaadónak tűnt ez számunkra. Megemlíthető, hogy a szír állam nagy tisztelettel fogadta 2001-ben II. János Pál látogatását. Nemcsak a keresztény templomokban járt, hanem meglátogatta a leghíresebb muszlim helyet, az Omajjád mecsetet is. A nagymufti kísérte Damaszkuszban. A különböző vallási vezetők, pátriárkák minden pápai eseményen jelen voltak, együtt utaztak a pápamobilon. A zarándokutat a Keresztény Orvosok Batthyány-Strattmann László Társasága hirdette meg. A társaság fele orvos, vagy egészségügyi dolgozó volt. A nyolc nap alatt Szíria jelentős látnivalóit felkerestük. Talán kissé szoros is volt a program, de ennek csak örültem. Könnyebb volt idehaza újra fölkeresni ezeket a helyeket és a velük kapcsolatos irodalmat földolgozni.

A XI. század végén kirobbant keresztes háborúk során Szíria és Palesztina vált a legfőbb hadszíntérré. Szíriában milyen jelentős keresztény emlékhelyek találhatók ma?

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

-Turistaként semmit sem láttunk és éreztünk meg abból, ami most ott van. Meglátogattunk több ferences templomot, voltunk az örmények templomában Aleppóban, szír ortodox istentiszteletet is láttunk. Úgy látszott, hogy békében élnek ezek a vallási kisebbségek a muszlim többséggel. Szinte példaadónak tűnt ez számunkra. Megemlíthető, hogy a szír állam nagy tisztelettel fogadta 2001-ben II. János Pál látogatását. Nemcsak a keresztény templomokban járt, hanem meglátogatta a leghíresebb muszlim helyet, az Omajjád mecsetet is. A nagymufti kísérte Damaszkuszban. A különböző vallási vezetők, pátriárkák minden pápai eseményen jelen voltak, együtt utaztak a pápamobilon. A zarándokutat a Keresztény Orvosok Batthyány-Strattmann László Társasága hirdette meg. A társaság fele orvos, vagy egészségügyi dolgozó volt. A nyolc nap alatt Szíria jelentős látnivalóit felkerestük. Talán kissé szoros is volt a program, de ennek csak örültem. Könnyebb volt idehaza újra fölkeresni ezeket a helyeket és a velük kapcsolatos irodalmat földolgozni.

A XI. század végén kirobbant keresztes háborúk során Szíria és Palesztina vált a legfőbb hadszíntérré. Szíriában milyen jelentős keresztény emlékhelyek találhatók ma?

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

-Turistaként semmit sem láttunk és éreztünk meg abból, ami most ott van. Meglátogattunk több ferences templomot, voltunk az örmények templomában Aleppóban, szír ortodox istentiszteletet is láttunk. Úgy látszott, hogy békében élnek ezek a vallási kisebbségek a muszlim többséggel. Szinte példaadónak tűnt ez számunkra. Megemlíthető, hogy a szír állam nagy tisztelettel fogadta 2001-ben II. János Pál látogatását. Nemcsak a keresztény templomokban járt, hanem meglátogatta a leghíresebb muszlim helyet, az Omajjád mecsetet is. A nagymufti kísérte Damaszkuszban. A különböző vallási vezetők, pátriárkák minden pápai eseményen jelen voltak, együtt utaztak a pápamobilon. A zarándokutat a Keresztény Orvosok Batthyány-Strattmann László Társasága hirdette meg. A társaság fele orvos, vagy egészségügyi dolgozó volt. A nyolc nap alatt Szíria jelentős látnivalóit felkerestük. Talán kissé szoros is volt a program, de ennek csak örültem. Könnyebb volt idehaza újra fölkeresni ezeket a helyeket és a velük kapcsolatos irodalmat földolgozni.

A XI. század végén kirobbant keresztes háborúk során Szíria és Palesztina vált a legfőbb hadszíntérré. Szíriában milyen jelentős keresztény emlékhelyek találhatók ma?

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

A XI. század végén kirobbant keresztes háborúk során Szíria és Palesztina vált a legfőbb hadszíntérré. Szíriában milyen jelentős keresztény emlékhelyek találhatók ma?

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

A XI. század végén kirobbant keresztes háborúk során Szíria és Palesztina vált a legfőbb hadszíntérré. Szíriában milyen jelentős keresztény emlékhelyek találhatók ma?

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

- Szíriában nem voltak olyan harcok a keresztes időben, mint Palesztinában. A szinte bevehetetlen keresztes várak - Margat, Krak des Chevaliers, Szaladin vára - biztosították a keresztesek uralmát. Ebből az időből is szép keresztény emlékek maradtak fönn, de a legjelentősebb keresztény emlékek - sokszor csak romjaikban, vagy mecsetté átépítve - a bizánci korban keletkeztek. Érdekes emlékei vannak ennek a damaszkuszi és az aleppói nagymecsetben. Ezek keresztény templomok voltak, s meghagyták bennük Keresztelő Szent János és Zakariás pap sírját. A muszlimok is tisztelik mindkettőt. Az úgynevezett "holt városokban" , Szíria északi részén mintegy 1200 templom maradványait, romjait találja a turista. Ezek az akkor élt keresztények hitéről és gazdagságáról tanúskodnak.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

Miért született a könyv? Talán azért, mert ide kevesebb zarándok megy el, mint Jeruzsálembe, a Szentföldre?

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

- Szíriában is több zarándokhely, templom- és kolostorrom van (például Maalula, Szednaja, Oszlopos Szent Simeon temploma ), és ezeket is látogatják a zarándokok. Szíria a kereszténység bölcsője, szent föld ez is. Ezért is született ez a könyv. Először csak egy beszámolót akartam írni a zarándokútról. Őszintén szólva elsősorban a Szent Pállal kapcsolatos helyeket akartam fölkeresni. Azonban egyre jobban megszerettem Szíriát, mert láttam, hogy mennyi érték található ezen a földön. Igyekeztem megtalálni a fontos irodalmat, és az "egy beszámoló" egyre jobban bővült. II. János Pál szíriai látogatása, itt elhangzott beszédei is ide kívánkoztak, és érdekes színt adtak a könyvnek. Így állt össze. Szíria sokszínűsége tárul belőle az olvasó elé, mert a civilizáció, a kultúra, a kereszténység bölcsője ez a föld. Szomorú aktualitást ad a könyvnek az is, hogy egyelőre Szíria kapuja bezárult a turisták, vagy zarándokok előtt, s csak ennek segítségével "kereshetjük föl" Damaszkuszban az Egyenes utcát, Pál apostol megtérésének templomát, a fényes mecseteket, vagy a régészek paradicsomát: Ugaritot, Marit, Eblát, ahol több tízezer ékírásos tábla, csodálatos szobrok, királyi paloták kerültek elő.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!