Habsburg Ottó kapta a legtöbb díszpolgári címet Magyarországon

Ő volt a kis Velem nagy díszpolgára. A kőszeghegyaljai faluban az országban elsőként, 1991. május 26-án avatták díszpolgárnak dr. Habsburg Ottót, s halála miatt valószínűleg az országban elsőként tűzték ki ott hétfőn a polgármesteri hivatalra a gyászlobogót.

- Sokszor találkozhattam vele, s mindig az az érzés erősödött meg bennem: nagy ember volt, európai és magyar egyben, aki hihetetlen bölcsességgel és tisztánlátással beszélt politikáról, a nemzet jelenéről, jövőjéről - összegzi véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere.

Az emlékeink, élményeink Habsburg Ottóval kapcsolatban részben közösek. Én is Velemben találkoztam vele. Ma is látom, hallom, amikor 1993 augusztusában a szíve fölött nemzeti trikolorunkat viselve állt a hatalmas embergyűrű közepén, szerényen fejét oldalra hajtva hallgatta az őt köszöntők tirádáit, majd így kezdte válaszbeszédét:

- Egyhetes magyarországi körutam végén tudatosan választottam utolsó úticélul Velemet, mert sohasem fogom elfelejteni, hogy először itt tiszteltek meg a díszpolgársággal, és mert egy ilyen kisközségben közelebb van az ember a hazához, mint a városok betonrengetegében.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

Ő volt a kis Velem nagy díszpolgára. A kőszeghegyaljai faluban az országban elsőként, 1991. május 26-án avatták díszpolgárnak dr. Habsburg Ottót, s halála miatt valószínűleg az országban elsőként tűzték ki ott hétfőn a polgármesteri hivatalra a gyászlobogót.

- Sokszor találkozhattam vele, s mindig az az érzés erősödött meg bennem: nagy ember volt, európai és magyar egyben, aki hihetetlen bölcsességgel és tisztánlátással beszélt politikáról, a nemzet jelenéről, jövőjéről - összegzi véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere.

Az emlékeink, élményeink Habsburg Ottóval kapcsolatban részben közösek. Én is Velemben találkoztam vele. Ma is látom, hallom, amikor 1993 augusztusában a szíve fölött nemzeti trikolorunkat viselve állt a hatalmas embergyűrű közepén, szerényen fejét oldalra hajtva hallgatta az őt köszöntők tirádáit, majd így kezdte válaszbeszédét:

- Egyhetes magyarországi körutam végén tudatosan választottam utolsó úticélul Velemet, mert sohasem fogom elfelejteni, hogy először itt tiszteltek meg a díszpolgársággal, és mert egy ilyen kisközségben közelebb van az ember a hazához, mint a városok betonrengetegében.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

- Sokszor találkozhattam vele, s mindig az az érzés erősödött meg bennem: nagy ember volt, európai és magyar egyben, aki hihetetlen bölcsességgel és tisztánlátással beszélt politikáról, a nemzet jelenéről, jövőjéről - összegzi véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere.

Az emlékeink, élményeink Habsburg Ottóval kapcsolatban részben közösek. Én is Velemben találkoztam vele. Ma is látom, hallom, amikor 1993 augusztusában a szíve fölött nemzeti trikolorunkat viselve állt a hatalmas embergyűrű közepén, szerényen fejét oldalra hajtva hallgatta az őt köszöntők tirádáit, majd így kezdte válaszbeszédét:

- Egyhetes magyarországi körutam végén tudatosan választottam utolsó úticélul Velemet, mert sohasem fogom elfelejteni, hogy először itt tiszteltek meg a díszpolgársággal, és mert egy ilyen kisközségben közelebb van az ember a hazához, mint a városok betonrengetegében.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

- Sokszor találkozhattam vele, s mindig az az érzés erősödött meg bennem: nagy ember volt, európai és magyar egyben, aki hihetetlen bölcsességgel és tisztánlátással beszélt politikáról, a nemzet jelenéről, jövőjéről - összegzi véleményét Horváth Miklós, Velem polgármestere.

Az emlékeink, élményeink Habsburg Ottóval kapcsolatban részben közösek. Én is Velemben találkoztam vele. Ma is látom, hallom, amikor 1993 augusztusában a szíve fölött nemzeti trikolorunkat viselve állt a hatalmas embergyűrű közepén, szerényen fejét oldalra hajtva hallgatta az őt köszöntők tirádáit, majd így kezdte válaszbeszédét:

- Egyhetes magyarországi körutam végén tudatosan választottam utolsó úticélul Velemet, mert sohasem fogom elfelejteni, hogy először itt tiszteltek meg a díszpolgársággal, és mert egy ilyen kisközségben közelebb van az ember a hazához, mint a városok betonrengetegében.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

Az emlékeink, élményeink Habsburg Ottóval kapcsolatban részben közösek. Én is Velemben találkoztam vele. Ma is látom, hallom, amikor 1993 augusztusában a szíve fölött nemzeti trikolorunkat viselve állt a hatalmas embergyűrű közepén, szerényen fejét oldalra hajtva hallgatta az őt köszöntők tirádáit, majd így kezdte válaszbeszédét:

- Egyhetes magyarországi körutam végén tudatosan választottam utolsó úticélul Velemet, mert sohasem fogom elfelejteni, hogy először itt tiszteltek meg a díszpolgársággal, és mert egy ilyen kisközségben közelebb van az ember a hazához, mint a városok betonrengetegében.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

Az emlékeink, élményeink Habsburg Ottóval kapcsolatban részben közösek. Én is Velemben találkoztam vele. Ma is látom, hallom, amikor 1993 augusztusában a szíve fölött nemzeti trikolorunkat viselve állt a hatalmas embergyűrű közepén, szerényen fejét oldalra hajtva hallgatta az őt köszöntők tirádáit, majd így kezdte válaszbeszédét:

- Egyhetes magyarországi körutam végén tudatosan választottam utolsó úticélul Velemet, mert sohasem fogom elfelejteni, hogy először itt tiszteltek meg a díszpolgársággal, és mert egy ilyen kisközségben közelebb van az ember a hazához, mint a városok betonrengetegében.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

- Egyhetes magyarországi körutam végén tudatosan választottam utolsó úticélul Velemet, mert sohasem fogom elfelejteni, hogy először itt tiszteltek meg a díszpolgársággal, és mert egy ilyen kisközségben közelebb van az ember a hazához, mint a városok betonrengetegében.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

- Egyhetes magyarországi körutam végén tudatosan választottam utolsó úticélul Velemet, mert sohasem fogom elfelejteni, hogy először itt tiszteltek meg a díszpolgársággal, és mert egy ilyen kisközségben közelebb van az ember a hazához, mint a városok betonrengetegében.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

Hogyan lett díszpolgárrá Velemben Habsburg Ottó?

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

- Ez egy érdekes történet - kezdi válaszát Horváth Miklós. - A Velemben élő dr. Herényi István, nyugalmazott törvényszéki bíró, a történettudományok kandidátusa, helytörténész, a képviselő-testületünk tagja volt. Résztvett egy páneurópai találkozón - köztudott, Habsburg Ottó a Páneurópai Unió elnöke volt -, s ott, akkor ő hívta meg Velembe, ő javasolta: legyen Velem díszpolgára.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, hogy minden úgy sikerüljön, ahogyan kell.

- Háromszor járt Habsburg Ottó Velemben, a tavaly elhunyt felesége, Regina hercegasszony volt községünk zászlajának zászlóanyja. Később bárhol is találkoztunk az országban, Habsburg Ottó mindig meleg szavakkal köszöntött, hangoztatta: Velemet különösen a szívébe zárta - hallom Horváth Miklóstól.

Halálhíre kapcsán kiderült: a magyar trónörökösnek van a legtöbb itthoni díszpolgári címe. Habsburg Ottót hatvan település, köztük öt vasi - Velemen kívül Celldömölk, Csehimindszent, Sárvár és Vaskeresztes - is díszpolgárának választotta.

- Nézze, én 70 éven át nem tudtam haza jönni sem a Horthy-rendszer, sem a nyilasok, sem a kommunisták idején. Úgyhogy örülök minden olyan gyökérnek, ami megmarad az országban és minden díszpolgárság az egy gyökér - nyilatkozta Ottó főherceg, amikor 2004-ben Sárvár díszpolgárrá választotta. Ez magyarázza, hogy miért fogadta el a kitüntető címet minden alkalommal.

- Mi 1992. március 22-én ünnepeltük Mindszenty József születésének 100. évfordulóját. Akkor szobrot állított neki a falu, s arra meghívtuk Ottó főherceget, aki beszédet is mondott. Kijelentette: Mindszentyről mi az emigrációban tudtuk, milyen nagy ember volt. Olyan fontosnak tartotta ezt az eseményt, hogy az egész családját elhozta. Tizenegynéhányan voltak itt, köztük Ottó főherceg felesége, Regina, fia György és Habsburg Mihály is. Az első hívó szóra jöttek. Nagy tisztelője volt Mindszenty Józsefnek, akit híres perében megvádoltak azzal is, hogy vissza akarta állítani a királyságot. Mi éppen ezért gondoltunk rá, hogy meghívjuk a szoboravatásra - meséli Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere.

Három év múlva Habsburg Ottó lett a falu díszpolgára. A polgármester mutatja a levél másolatát, amelyben ezt tudatták Habsburg Ottóval. A rövid indoklásban az áll: ... a nemzetközi politikai és társadalmi életben kifejtett tevékenysége, valamint falunk nagy szülöttéhez, Mindszenty József bíboros-hercegprímáshoz fűződött baráti kapcsolata miatt döntöttek így.

- 1995. december 5-én volt az ünnepség. 30 centis hó esett, zászló- és címeravatás is volt a községben - meséli a polgármester. - A szentmise után kivonultunk a Mindszenty-szoborhoz. Ottó főherceg koszorút hozott, lerakta a szoborhoz a hóba. Nem feledkezett meg Mindszenty Józsefről.

Dr. Gyaraki F. Frigyes egyetemi tanár 1993-ban alapította meg a Habsburg Ottó Baráti Kört, ebben tömörültek a neki díszpolgári címet adott magyar települések. A Nagymaroson élő professzor próbált külföldi kapcsolatokat is felvenni, de a régi - Hitler miatt megszüntetett - osztrák díszpolgárságot adományozó városok, mint Kismarton (Eisenstadt) nem érdeklődtek. (Az 1930-as években Ausztria különböző településein valóságos mozgalom indult meg Habsburg Ottó díszpolgárrá választása érdekében. Az akkori osztrák legitimisták ezzel kívánták elérni a Habsburg császár trónra kerülését. A hivatalos osztrák politika viszont kifejezetten Habsburg Ottó ellen törvényt hozott, deklarálta: nem engedélyezhető külföldieknek díszpolgári elismerés. Hitler aztán megsemmisítette a trónörökös összes ausztriai díszpolgári címét, és ezt az osztrák köztársaság sem állította vissza azonnal.)

- Évente egyszer meghívta a baráti körben lévő polgármestereket a Habsburg titkárság, így találkoztunk Ottóval és a fiával, Györggyel is - hallom Fukszberger Imrétől, aki sokszor vett részt a találkozókon. - Rendkívül figyelmes és kedves volt, hogy a család minden fontos eseményéről, házasságról, unoka születéséről, a feleség elhunytáról kaptunk értesítést.

A polgármester mutatja a meghívást július 17-ére Budapestre, ahol a Szent István Bazilikában Paskai László bíboros celebrálja majd Ottó főhercegért a gyászmisét. Horváth Miklóssal elmennek rá.

El lehet képzelni: alig fél évvel az első szabad helyhatósági választások után - ezek 1990 októberében zajlottak le -, milyen hatalmas feladat volt egy ilyen ünnepséget megszervezni a kis faluban.

- Rengeteg intézkedéssel járt - emlékezik vissza Horváth Miklós. - Nem ismertük a protokollt, például azt, hogy a Gomba vendéglőben milyen legyen a díszebéd ültetési rendje. Vagy akkor még határőrizet volt, de Habsburg Ottó titkársága kikötötte: ha lesz katonai díszőrség az ünnepségen, a katonák fegyverében nem lehet lőszer.

Rengeteget segített Pusztai Gyula, a megyei közg