A szabadság keserű íze

A 43. Magyar Filmszemle a számok tükrében akár normális is lehetne, de nem az. Hogy miért? Csak két fővárosi mozi vetíti a filmeket, nincs sajtóközpont, sem szakmai zsűri, sem díj. Semmi olyasmi nincs tehát, ami egy fesztivál ismérve. Ami maradt, az a filmművészet csupasz váza. Így aztán elmerenghetünk a mozgalmas múlton az Uránia és a Toldi mozik zsúfolt kerengőjében.

Az elmúlt 43 évben a filmes mustra egyetlen hatalomnak sem tetszett, de eltérő okokból szüksége volt rá. Kádárék alatt a budapesti filmszemlék ellenzékinek számítottak, s ez remek alkotásokat termett. Aztán 1989 után megtört a Mokép monopóliuma, sokszínű lett a paletta, virágzott a szemle is. Amely bár igazi otthonra sohasem lelt, de azért jól megvolt közintézményben, vagy a Mammut üzletcentrumban, netán a felújított Corvin Mozi falai között. Ez utóbbiban tűnt fel egy trójai faló , bizonyos Andrew Vajna amerikai producer, aki akkor még az erős támogatók közé soroltatott. Kormányok jöttek-múltak, mígnem beköszöntött az új politikai kurzus, amely az egész kultúrát, benne a filmcsinálást is átírta. A film pénzre épül, az állam pedig magához vonta a kincstár kulcsait. Nem minden ok nélkül, hiszen volt elébb pazarló gazdálkodás éppen úgy, mint több száz milliós kiutalások alig ötszáz-ezer nézőt érdeklő filmekre. A kulcsokat aztán Vajna kapta meg, aki a mostani szemlére azt mondta: csak hiszik, hogy ők prezentálják a magyar filmszakmát.

Világos beszéd, olyan, amely elő is hozta a civil kurázsit, amely e műfaj és csinálói egyik ismerve. Tarr Béla, a Magyar Filművészek Szövetsége elnöke a szemlenyitón azt mondta: 141 rendező több száz műve van itt, tehát él a magyar film. Az a fajta filmezés, amely nem szegődik semmilyen zászló alá és nem haszonleső. Tarr így válaszolt ama üzenetre, amit Vaja embere hozott: ha szépen kérik, kapnak támogatást. Nem kell alamizsna - summázta a világhírű rendező.

Így tehát maradt a fapados szemle, amely könnyen lehet az utolsó vágás . Mivel egy bizonyos szint alá már nem szabad menni. S ez a szint sajnos eljött (idén nincs nemzetközi zsűri, a sajtó munkája ellehetetlenült, nincsenek motiváló díjak és persze pénzek sem). Kötve hiszem, hogy értelme lenne még egy ilyen fapados szemlét összehozni, de ez mindenképpen jó arra, hogy kifejezze a szakma tiltakozását a politikailag ellenőrzött filmirányítás miatt - fogalmazott az egyik kritikus.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

Az elmúlt 43 évben a filmes mustra egyetlen hatalomnak sem tetszett, de eltérő okokból szüksége volt rá. Kádárék alatt a budapesti filmszemlék ellenzékinek számítottak, s ez remek alkotásokat termett. Aztán 1989 után megtört a Mokép monopóliuma, sokszínű lett a paletta, virágzott a szemle is. Amely bár igazi otthonra sohasem lelt, de azért jól megvolt közintézményben, vagy a Mammut üzletcentrumban, netán a felújított Corvin Mozi falai között. Ez utóbbiban tűnt fel egy trójai faló , bizonyos Andrew Vajna amerikai producer, aki akkor még az erős támogatók közé soroltatott. Kormányok jöttek-múltak, mígnem beköszöntött az új politikai kurzus, amely az egész kultúrát, benne a filmcsinálást is átírta. A film pénzre épül, az állam pedig magához vonta a kincstár kulcsait. Nem minden ok nélkül, hiszen volt elébb pazarló gazdálkodás éppen úgy, mint több száz milliós kiutalások alig ötszáz-ezer nézőt érdeklő filmekre. A kulcsokat aztán Vajna kapta meg, aki a mostani szemlére azt mondta: csak hiszik, hogy ők prezentálják a magyar filmszakmát.

Világos beszéd, olyan, amely elő is hozta a civil kurázsit, amely e műfaj és csinálói egyik ismerve. Tarr Béla, a Magyar Filművészek Szövetsége elnöke a szemlenyitón azt mondta: 141 rendező több száz műve van itt, tehát él a magyar film. Az a fajta filmezés, amely nem szegődik semmilyen zászló alá és nem haszonleső. Tarr így válaszolt ama üzenetre, amit Vaja embere hozott: ha szépen kérik, kapnak támogatást. Nem kell alamizsna - summázta a világhírű rendező.

Így tehát maradt a fapados szemle, amely könnyen lehet az utolsó vágás . Mivel egy bizonyos szint alá már nem szabad menni. S ez a szint sajnos eljött (idén nincs nemzetközi zsűri, a sajtó munkája ellehetetlenült, nincsenek motiváló díjak és persze pénzek sem). Kötve hiszem, hogy értelme lenne még egy ilyen fapados szemlét összehozni, de ez mindenképpen jó arra, hogy kifejezze a szakma tiltakozását a politikailag ellenőrzött filmirányítás miatt - fogalmazott az egyik kritikus.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

Az elmúlt 43 évben a filmes mustra egyetlen hatalomnak sem tetszett, de eltérő okokból szüksége volt rá. Kádárék alatt a budapesti filmszemlék ellenzékinek számítottak, s ez remek alkotásokat termett. Aztán 1989 után megtört a Mokép monopóliuma, sokszínű lett a paletta, virágzott a szemle is. Amely bár igazi otthonra sohasem lelt, de azért jól megvolt közintézményben, vagy a Mammut üzletcentrumban, netán a felújított Corvin Mozi falai között. Ez utóbbiban tűnt fel egy trójai faló , bizonyos Andrew Vajna amerikai producer, aki akkor még az erős támogatók közé soroltatott. Kormányok jöttek-múltak, mígnem beköszöntött az új politikai kurzus, amely az egész kultúrát, benne a filmcsinálást is átírta. A film pénzre épül, az állam pedig magához vonta a kincstár kulcsait. Nem minden ok nélkül, hiszen volt elébb pazarló gazdálkodás éppen úgy, mint több száz milliós kiutalások alig ötszáz-ezer nézőt érdeklő filmekre. A kulcsokat aztán Vajna kapta meg, aki a mostani szemlére azt mondta: csak hiszik, hogy ők prezentálják a magyar filmszakmát.

Világos beszéd, olyan, amely elő is hozta a civil kurázsit, amely e műfaj és csinálói egyik ismerve. Tarr Béla, a Magyar Filművészek Szövetsége elnöke a szemlenyitón azt mondta: 141 rendező több száz műve van itt, tehát él a magyar film. Az a fajta filmezés, amely nem szegődik semmilyen zászló alá és nem haszonleső. Tarr így válaszolt ama üzenetre, amit Vaja embere hozott: ha szépen kérik, kapnak támogatást. Nem kell alamizsna - summázta a világhírű rendező.

Így tehát maradt a fapados szemle, amely könnyen lehet az utolsó vágás . Mivel egy bizonyos szint alá már nem szabad menni. S ez a szint sajnos eljött (idén nincs nemzetközi zsűri, a sajtó munkája ellehetetlenült, nincsenek motiváló díjak és persze pénzek sem). Kötve hiszem, hogy értelme lenne még egy ilyen fapados szemlét összehozni, de ez mindenképpen jó arra, hogy kifejezze a szakma tiltakozását a politikailag ellenőrzött filmirányítás miatt - fogalmazott az egyik kritikus.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

Világos beszéd, olyan, amely elő is hozta a civil kurázsit, amely e műfaj és csinálói egyik ismerve. Tarr Béla, a Magyar Filművészek Szövetsége elnöke a szemlenyitón azt mondta: 141 rendező több száz műve van itt, tehát él a magyar film. Az a fajta filmezés, amely nem szegődik semmilyen zászló alá és nem haszonleső. Tarr így válaszolt ama üzenetre, amit Vaja embere hozott: ha szépen kérik, kapnak támogatást. Nem kell alamizsna - summázta a világhírű rendező.

Így tehát maradt a fapados szemle, amely könnyen lehet az utolsó vágás . Mivel egy bizonyos szint alá már nem szabad menni. S ez a szint sajnos eljött (idén nincs nemzetközi zsűri, a sajtó munkája ellehetetlenült, nincsenek motiváló díjak és persze pénzek sem). Kötve hiszem, hogy értelme lenne még egy ilyen fapados szemlét összehozni, de ez mindenképpen jó arra, hogy kifejezze a szakma tiltakozását a politikailag ellenőrzött filmirányítás miatt - fogalmazott az egyik kritikus.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

Világos beszéd, olyan, amely elő is hozta a civil kurázsit, amely e műfaj és csinálói egyik ismerve. Tarr Béla, a Magyar Filművészek Szövetsége elnöke a szemlenyitón azt mondta: 141 rendező több száz műve van itt, tehát él a magyar film. Az a fajta filmezés, amely nem szegődik semmilyen zászló alá és nem haszonleső. Tarr így válaszolt ama üzenetre, amit Vaja embere hozott: ha szépen kérik, kapnak támogatást. Nem kell alamizsna - summázta a világhírű rendező.

Így tehát maradt a fapados szemle, amely könnyen lehet az utolsó vágás . Mivel egy bizonyos szint alá már nem szabad menni. S ez a szint sajnos eljött (idén nincs nemzetközi zsűri, a sajtó munkája ellehetetlenült, nincsenek motiváló díjak és persze pénzek sem). Kötve hiszem, hogy értelme lenne még egy ilyen fapados szemlét összehozni, de ez mindenképpen jó arra, hogy kifejezze a szakma tiltakozását a politikailag ellenőrzött filmirányítás miatt - fogalmazott az egyik kritikus.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

Így tehát maradt a fapados szemle, amely könnyen lehet az utolsó vágás . Mivel egy bizonyos szint alá már nem szabad menni. S ez a szint sajnos eljött (idén nincs nemzetközi zsűri, a sajtó munkája ellehetetlenült, nincsenek motiváló díjak és persze pénzek sem). Kötve hiszem, hogy értelme lenne még egy ilyen fapados szemlét összehozni, de ez mindenképpen jó arra, hogy kifejezze a szakma tiltakozását a politikailag ellenőrzött filmirányítás miatt - fogalmazott az egyik kritikus.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

Így tehát maradt a fapados szemle, amely könnyen lehet az utolsó vágás . Mivel egy bizonyos szint alá már nem szabad menni. S ez a szint sajnos eljött (idén nincs nemzetközi zsűri, a sajtó munkája ellehetetlenült, nincsenek motiváló díjak és persze pénzek sem). Kötve hiszem, hogy értelme lenne még egy ilyen fapados szemlét összehozni, de ez mindenképpen jó arra, hogy kifejezze a szakma tiltakozását a politikailag ellenőrzött filmirányítás miatt - fogalmazott az egyik kritikus.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

A filmek tehát viták köze-pette peregnek, telt házak előtt. A vasi kötődésű Zsigmond Dezső Bárányfelhők című mozija éppen úgy siker, mint barátjáé, a kőszegi Erdélyi Jánosé. Az ismert Berzsenyi-díjas rendező egy kőszegi lelkész házaspárról forgatott 54 perces mozit, Fényedből fénysugár címmel. Keveházi László, Gaudipolisz miniszterelnöke és neje, Keveháziné Czégényi Klára élete tárul fel a kockákon. A tegnapi premier sikert hozott, a filmet megtapsolták. Akárcsak A szabadság keserű íze című munkát, amely Márai Sándorról szól és az olasz Gilberto Martinelli jegyzi. Nincs már jegy a Magyarország 2011 című munkára sem, amelyet, a többi között Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Mészáros Márta, Fligeauf Benedek készített. Ha ők nem, akkor kik reprezentálják a magyar filmet?

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.

Akadnak egészen vidám percek is, bőven. Hajdú Szabolcs beállt sört mérni, jó nevű borászok pedig márkás palackjaikkal emelik a hangulatot. Beülünk Jankovics Marcell Az ember tragédiája animációjára, több mint tíz éven át készült. Lenyűgöző munka. A rendező eltérő stílusokat alkalmaz, az űrtől eljutunk a római lakomákig, a görög ledérségig, majd a francia forradalomig. Különös hangsúlyt kapnak a madáchi mondatok, amint Danton a nép vállán betör a Konventbe: - Ítélünk fe-lettetek! - kiáltja, ám Saint-Just gyújtó szavaira, Robespierre kontráira kivonul vezére alól a nép. Majd ismét a vállára emeli, így gyorsítva útját a vérpadig... A pusztítás pusztulást szül, s ez örök körforgása az emberiségnek - sugallja Madách, aki a Tragédiával civilizációnk egyik legjelentősebb művét alkotta meg. Jankovics 160 perces műve méltó ehhez. A 43. Magyar Filmszemle mérlegét majd mindenki megvonja, s hisz az igazában. A mostani mustra méltatlan helyzete talán ráébreszti a politikát arra, hogy az egész nemzetet éri kár, ha a film lehanyatlik. Sürgető a kiegyezés.