Újkori játék a génekkel

- Mit jelent a génmanipulált illetve a génkezelt növény kifejezés?

- Olyan genetikailag módosított (GM) élőlényekre értendő a két kifejezés, amikor géntechnológiai módszerekkel kerül sor az élő szervezet DNS-molekulájának megváltoztatására, azaz új funkciójú géneket építenek. Hallani már génsebészetről, génnemesítésről, zöld biotechnológiáról is, melyek a GM-szervezetek felhasználásának elutasítottságát igyekeznek tompítani.

- Hol tart most a technológia, melyek az ilyen módon előállított, termesztett növények előnyei és hátrányai, veszélyei?

- Heszky professzor úgy fogalmaz, hogy még a biotechnológia kőkorszakában vagyunk. A genetikai transzformáció helyei ma még nem tervezhetőek, beillesztésük ezért esetleges. A következmények kiszámíthatatlanok, az új gének nem várt változásokat indukálhatnak a növényben. Erre példa, hogy a transzgénnel módosított borsó allergiakeltő lett, vagy a transzgénikus dohány olyan új mérget termelt, amit a transzgén beépítése nem indokolt volna. A legnagyobb gond az ilyen növények túl korai hasznosításával, hogy nem ítélhető meg az egészségügyi és környezeti kockázat.

- A profit utáni hajsza viszont erre nem kíván időt pazarolni.

- A génművesség támogatóinak fő érve az élelmiszerhiány, ezen az úton pedig növelhető a növények termőképessége, a termés minősége. Az igazság az, hogy jelenleg nem az élelmiszer a kevés, hanem az eloszlása vagy elosztása nem megfelelő. Ahol bizonyítottan ezen módszerrel lehet megoldani az éhezést, ott ezen GM-növények alkalmazása indokolt. Az északi féltekén viszont túltermelés van, és ugaroltatással próbálják a piaci egyensúlyt biztosítani - ott ez az indoklás nem állja meg a helyét.

- A génművesség támogatóinak fő érve az élelmiszerhiány, ezen az úton pedig növelhető a növények termőképessége, a termés minősége. Az igazság az, hogy jelenleg nem az élelmiszer a kevés, hanem az eloszlása vagy elosztása nem megfelelő. Ahol bizonyítottan ezen módszerrel lehet megoldani az éhezést, ott ezen GM-növények alkalmazása indokolt. Az északi féltekén viszont túltermelés van, és ugaroltatással próbálják a piaci egyensúlyt biztosítani - ott ez az indoklás nem állja meg a helyét.

- Mi a helyzet Magyarországon?

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Mi a helyzet Magyarországon?

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Mi a helyzet Magyarországon?

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Mi a helyzet Magyarországon?

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Mi a helyzet Magyarországon?

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Ma az importőrök kérik az exportra kerülő áruk GMO-mentességének igazolását. Ma, amikor az ország érintetlen területnek számít, ez egyértelmű piaci előnyt jelent. Amennyiben a betegségeket ezzel a módszerrel lehet gyógyítani, úgy ez nagy adománya az emberiségnek, ha viszont az egészséges szervezetet manipuláljuk feleslegesen, csupán profitszerzés céljából, az már elítélendő. A genetikailag módosított növények termelésével és fogyasztásával szemben a kifogás, hogy meg kellene felelniük négy alapelvnek: az egészség biztosítása, a környezeti károk elkerülése, a méltányosság és a gondosság.

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- Mi a legfőbb veszélye a génmódosításnak?

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- A legfőbb veszély az evolúciós korlátok áttörésében van. Eddig az élővilág korlátait az ivaros szaporodás jól behatárolta, még ugyanazon rendszertani egységbe tartozó fajok sem kereszteződnek természetes úton egymással. A géntechnológia elvileg növényi, állati, emberi szervezetbe egymás génjei is tetszőleges irányba beültethetőek. Ezért ma lehetőségképpen valóság, hogy akar-e valaki emberi génnel módosított rizst enni, vagy selyemhernyógénnel módosított szőlőből készült bort inni. De erre nem hívják fel a figyelmemet, a fogyasztó rá sem jön, mert a termékeket csak műszeres analízis útján lehet beazonosítani.

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- És a környezeti károk?

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem válnak rezisztenssé?

- Az ilyen gyomirtó szerek használata után már több mint 50 gyomnövényfaj rezisztenssé vált, melyek között ott van a glyphosate hatóanyaggal szemben ellenállóvá váló parlagfű, fenyércirok, betyárkóró, stb. Ezek a példák megerősítik a fokozott óvatosság és ellenőrzés igényét. Mi lesz akkor, ha több száz, ezer, esetleg tízezer ilyen transzgénnel rendelkező növény vagy állati termék létezik majd? Hogyan lehet ezek felett az ellenőrzést gyakorolni? Ekkor lesz igazán csak a GM a növénytermesztés legnagyobb problémája. Az USA-ban a szója 89, a kukorica 61 százaléka GM, ez a termelők érdeke. Azok a fogyasztók, akik ilyen típusú élelmiszereket vásárolnak 71 százalékuknak nincs tudomásuk arról, hogy GM-terméket fogyasztanak. A felmérések szerint az európaiak 71 százaléka nem kíván GM-terméket fogyasztani.

Minden ország belügye a génmódosítás engedélyezése, de a döntés után nincs visszaút

- A StarLink GM-kukorica allergiát okozott, a GM-szóját fogyasztóknál sztómás betegség lépett fel, mert a hasznos bélbaktériumok felvették a beépített transzgént. Transzgénikus gén beültetése a kukoricamoly ellen a kukoricában toxintermelést idéz elő. Ez allergénként működik, a pollenen keresztül bekerül a vérbe, a méhek a pollent begyűjtve károsodhatnak. De veszélyforrás az élővilág uniformizálódása is. Erre példa a herbicid gyomirtó szer rezisztens növényfajták rohamos térnyerése. Egy-egy ilyen unikális génnel rendelkező cég fajtái a fajtaválaszték lecsökkentésével a genetikai változékonyság ellen hatnak, ami sebezhetővé teszi a faj termeszthetőségét. Jó példa volt erre, hogy egyetlen tulajdonság, a hímsterilitást okozó T-cms gén beépítése a kukorica genomba a rostüszögre való fogékonysággal is együtt járt, ami az USA-ban sok százezer hektár kukorica termését semmisítette meg.

- Közben a gyomnövények nem v