Áprilisban A hónap orvosa dr. Müller András lett

Áprilisban is vártuk olvasóink ajánlásait és szavazatait az Emberséggel az egészségért! című sorozatunkban. Voksolni az újságban található szavazószelvényen és internetes oldalunkon egyaránt lehetett. Akárcsak az elmúlt hónapban, úgy áprilisban is rengeteg ajánlás érkezett. Olvasóink szavazatai alapján A hónap orvosa dr. Müller András csepregi háziorvos lett.

Az orvost otthonában látogattuk meg, arról kérdeztük, hogy miért ezt a hivatást választotta.

– Szombathelyi diák voltam, a Kanizsai Dorottya Gimnáziumba jártam középiskolába – kezdi. – Némettagozatos osztályban tanultam, ám a kémiát szerettem a legjobban. Számos versenyen vettem részt, még országos döntőn is voltam. Úgy döntöttem, hogy Budapesten, a Műszaki Egyetemen tanulok tovább vegyészmérnöknek. Ám a többiek unszolására rájöttem, hogy ebben a szakmában nincs nagy jövő. Harmadik osztályos koromban váltottam, akkor már tudtam, hogy az orvosi egyetemen tanulok tovább. Emlékszem, akkoriban 20 pont kellett ahhoz, hogy bejussak, fél ponttal kevesebbet értem el. Nem vettek fel az egyetemre.

De nem adta fel: ha álmai valóra válására várnia kellett, az időt hasznosan töltötte. A kórházba jelentkezett, segédápolóként dolgozott. A következő felvételin bejutott Pécsre, az orvosi egyetemre, amit el is végzett 1985-ben.

– Az elmélet megtanulása után gyakorlati helyet kellett választani – folytatja a háziorvos. – Négy vidéki városban volt lehetôség képezni magunkat, az egyik Szombathely volt. Természetesen ide jelentkeztem. Akkoriban a Markusovszky kórház volt a Dunántúl legjobb kórháza, olyan nagy orvosokkal, akiktől rengeteget lehetett tanulni. Nőgyógyász szerettem volna lenni, ám nem volt szabad hely az osztályon. Az onkológia mellett döntöttem, mivel ott is sok a nőgyógyászati beavatkozás. Nagy szeretettel fogadtak a kollégák. Öt és fél évet töltöttem el az onkológia régi épületében. Szerettem ott dolgozni, de sajnos a kezelések ellenére is sok volt a halálozás. Ezt nagyon nehéz volt feldolgozni, nem érték az embert sikerélmények. Egyre több fiatal beteg érkezett az osztályra, s sokszor nem tudtunk segíteni nekik. Nem akartam tovább ezt csinálni, ezért kihasználtam a lehetőséget, hogy ki lehetett jönni a kórházból háziorvosnak.

Az orvos előtt két lehetőség állt: vagy Vátra és Nemesbődre vagy Csepregre adja be jelentkezését.

– Csepregen előbb kiírták a megüresedett háziorvosi praxis pályázatát – emlékszik vissza. – 1990 őszén tizenhárman jelentkeztek erre az állásra. A képviselő-testület is meghallgatta a jelentkezőket. Az egyik képviselő megkérdezte tőlem, hogy mi a garancia arra, hogy hosszú távon maradok a városban. Nem tudtam garanciát adni, de az eltelt huszonegy év engem igazolt. 1991 januárjában költözbajdotem ide, itt rendelek és itt élek azóta is. Nem vagyok vándormadár. Úgy érzem, hogy megtaláltam a helyem a világban, sok örömöt okoz ez a hivatás. Most 2200 hivatalos kártya van a praxisomba, de több helyen is helyettesítettem a környéken, s onnan is vannak olyan hűséges betegeim, akik hozzám jönnek, ha baj van. Jólesik, hogy megtisztelnek bizalmukkal. A mai világban nagyon nehéz háziorvost találni. Csepregen hosszú ideje nincs gyerekorvos, félő, hogy hamarosan vegyes praxissá válunk. Ez megint új kihívás lesz számomra. Huszonegy éve felnőttekkel dolgozom, a gyerekekkel máshogy kell bánni.

Dr. Müller András dolgozott orvosként Horvátzsidányban, Peresznyén és Kiszsidányban is, ez utóbbi településről származik felesége is. A nagypapa háza a településen áll, sokszor a ház elôtt tart a doktor gyors rendelést. Olmódon is sokan tisztelik, a hétvégéket a család egy kis házban tölti.

– Szükség van a kikapcsolódásra és feltöltődésre – teszi hozzá a háziorvos. – Nagyon szeretek kertészkedni és füvet nyírni, emellett a főzés sem áll messze tőlem. Szeretem a receptekkel foglalkozó folyóiratokat, szép kis gyűjteményem van már belőle. Csakúgy, mint a filmekből és a könyvekből. Jó érzés meglepni a családomat. Három gyermekem van, az elsô házasságból két nagyobb, egy 24 és 26 éves, a második házasságomból pedig egy hatéves fiú, Petike. A második feleségemet is a munka révén ismertem meg, Kőszegen védőnő és itt helyettesített Csepregen. A munka megadott mindent. Hálás vagyok a betegeimnek, azoknak, akik szavaztak rám. Nagyon örültem, amikor meghallottam, hogy első helyen végeztem. Én próbálok mindenben segíteni a pácienseknek.