Marosits József - A Magányos Fogas

Marosits József legújabb verseskötete a 2006 közepétől a 2010 közepéig írt verseiből ad válogatást, időrendi sorrendben. A magányosság fonalán fűződnek a versek, de egy tevékeny, alkotó ember életszeretetét tükrözik.

– Optimista hangulatot próbálok most megragadni és adni, egy állandó reményt – mondja Marosits József –, mert engem állandóan azzal gyötörnek, hogy pesszimista vagyok.

Marosits József amikor az elkerülhetetlen elmúlás gondolatával foglalkozik, akkor is igenli az életet – saját bevallása szerint – „minden idegszálával”; költőként, szobrászként és grafikusként is. Költészete gyakran az észrevehetetlen dolgokból táplálkozik, az emlékekből, a láthatatlan világból, ahol csak a szív tud jól tájékozódni. A „koldusok királyát” tartja példaképének, aki fő értékként a szeretetet emeli fel.

Politikai verseiben a hazáról, népről, a világról gondolkodik egy belső, de a világegyetemtől tanult rend szervező elvei mentén. A tapasztalás sokszor kínkeserves, szenvedéses útjai olyan mélységekbe is elvezetnek, ahol a boldogság könnye csordul. Marosits József őrzi a magányát, őrzi magában a csendet, és a csend is őrzi, tisztítja őt. Innen merít mindig új erőt, innen lendül újra a mindennapi csatákba, nem hagyva ellátatlanul a feladatokat. Azt mondja, amióta nyugdíjas, sokkal többet dolgozik, mint előtte, folyamatosan vannak megrendelései, évente több szobrát avatják. A legközelebbi június 2-án lesz a döröskei Öreg-hegyben, ahová Szent Orbánnak, a szőlőhegyek védőszentjének szobrát készítette el.

A Weöres Sándor Színházban június 7-én délután nyolc versét mondják el a színészek. De nemcsak új verseskönyvét szeretné bemutatni a közönségnek – amelyet a helyszínen dedikál is –, hanem képzőművészeti alkotásainak válogatását is. A könyv címlapján a „Magányos fogas” című szobra látható, amely egykor a katonaságnál érett művé, amikor „sokan voltak együtt, de mindmind egyedül”. A hátlapon a „Lovag” című hengertípia látható: mintha Don Quijote állna szemben a világ gonoszságaival, habár fegyvere egy vékony lándzsa, nem riad vissza semmitől.

A kötetbemutató után a színház emeleti galériáján nyílik tárlata Tóth Csaba festőművész bevezetőjével. Itt látható lesz Ikarosz című 1974-es szobra is; ilyen az „emberi szárnyalás”.