A bekerített vállalkozó

- Ezt nagyon nem érdemeltem meg - mondja fejét ingatva Berecz Gábor, majd a telke határában húzódó, vadonatúj fémkerítésre bök. Tényleg bizarr a látvány: a közeli Balatont szinte kikockázza a fémfüggöny, mintha egy avantgard kiállítás részletét látnánk. Csakhogy ez nem az. - Makacs ember vagyok, de sok szeretetet kaptam évtizedeken át Vonyarcon. Mindenkit ismertem és mindenki ismert, rengeteg barát járt ide mutat körbe a csinos panzión, amelynek a folytatása is elindult már. Vakolatlan falak meredeznek, de azt is látni, hogy egyre terjed a fű.

- Le kellett állnom vele, mert kiütötték alólam a talajt - mondja a vállalkozó, majd egy kis portanézésre invitál. Végül megint a kerítésnél kötünk ki. - Acélból van egy, kamiont is megfogna - mondja Gábor és emlékeimből beugrik: a görög-albán határon láttam hasonlót. A korábban számos vendéget fogadó tulajdonos büféje is zárva. Egy foszladozó, szél cibálta plakáton figyelemre méltó árjegyzék: cseh sör 180-ért. - Állítom, ez verte ki a biztosítékot - folytatja a vállalkozó. - A közeli strandbüfében nem tolerálták a versenyt, ennyit a szabad piacról. Két évig működött a büfé, állandóan sorok álltak, ezt szúrhatták ki. Most ihatják a hatszáz forintos sört. A kerítés csak ürügy. Az a baj, hogy elhittem: a verseny és a magántulajdon szent és sérthetetlen. Mondom, addig nem is volt itt semmi baj, amíg el nem indultam az olcsó sörrel. Utána kezdtek el piszkálni és ez lett a vége: bekerítettek, uram - dohog keserűen a férfi, akinek az egészsége is megrendült a történtek után. Felesége, Marietta megerősíti szavait. Helyzetüket nehezíti, hogy komoly pénzt öltek a fejlesztésekbe. Korszerű, 100 adagos konyhát alakítottak ki, a vizesblokk többcsillagos szállodai nívójú. - Most minden pang, bekerített házba nem jön a vendég. Nem is értik, mi ez. A szezon vendég nélkül telt el, a tartalékokból élünk. Harminc éve vagyunk itt, semmi gond nem volt és tessék - mondja az asszony, aki szerint eladni is nehéz lenne az épületet. Mint megtudjuk, jogi lépéseket tettek és leveleznek az önkormányzattal, aztán ügyvédekkel, a zalai kormányhivatallal. De azt is tudják, hogy egy ilyen vitának sohasincs jó vége. - Márpedig nem hagyhatom magam, mert az igazamért mindig is megküzdöttem - mondja férfi.

Aztán irathalmazt rak elém, szinte lehetetlen eligazodni benne. Az első két levelet azonban átböngésszük. Berecz Gábor az alábbiakat írta ügyéről a kerítés felhúzása után: "Tisztelt Illetékes! A problémám az, hogy a vállalkozásomat ellehetetlenítették, a telkem és a vendéglátó egységem kikerítésével... Többekkel, közte a polgármesterrel, a jegyzővel és jogászokkal szóbeli megbeszélést tartottunk, melyen az első találkozáson egy másik időpontot jelöltek meg. Azért, hogy legyen idő átértékelni a hallottakat. A második megbeszéléskor a polgármester és a jegyző javaslatára és kérésére levelet írtunk az önkormányzat testületének, hogy ők hatalmazzák fel döntésükkel a polgármestert. Egyetlen levelünkre, az elsőtől kezdve az utolsóig választ nem kaptunk. Igazam bizonyításául csatolnám az eredeti adásvételi szerződést, melyben szerepel, hogy strand vendéglőként vásároltuk meg az ingatlan a korábbi tulajdonostól, vagyis nem lehetett gond a vendégek szabad közlekedése a tóra."

A falu polgármestere, Péter Károly még júliusban szintén levelet küldött a vállalkozónak. Ebben, a többi között, az áll: "A vonyarcvashegyi strand helyszínén az elmúlt napokban azt tapasztaltam, hogy Ön a tulajdonában álló szomszédos ingatlanról a kerítést megbontva bejáratot nyitott a strand felé... Ez nem lehetséges, mert a Lido strand fizetős... . Ön ennek ellenére kaput nyitott ingatlanán keresztül a strand felé... Ezt az állapotot azonnal szüntesse meg, a kerítést állítsa helyre úgy, hogy azon keresztül ne lehessen bejutni a strand felé..."

A vita azóta is tart. A kivülálló azt látja, hogy egy, úgymond, szerzett jog felmondásáról lehet szó önkormányzati szinten, hiszen korábban hosszú évekig senki sem rótta meg azért Berecz Gábort, amiért most igen, mégpedig kerítéssel. Az is tény, hogy az utóbbi időben a Balaton körül elszaporodtak a hasonló esetek. Egyre több önkormányzat húz fel kerítést, vet ki plusz adót, próbál pénzhez jutni. Így aztán Berecz úr esete korántsem példa nélküli, de ez érthetően nem vigasztalja a szombathelyi vállalkozót.

Jegyzet - Felszámolás és leszámolás

Halmágyi Miklós

Felszámolás folyik a vállalkozás ellen. Az ok, és az okhoz vezető folyamat írásunk szempontjából most közömbös. A vállalkozó megpróbál talpon maradni, épületet bérel, menti a dolgozóit és menti a megrendeléseit, (hogy menteni tudja, jelzi, töretlen iránta a bizalom), s dolgozik keményen. Beszállítója egy nagy, nemzetközi cégnek, akinek vezetőjével barátságban van. Ezt a céget keresi meg a vállalkozó felszámolásában érintett bank képviselője, s elmondja, hogy a vállalkozás így is, úgy is "el lesz lehetetlenítve, tehát jobb, ha a nemzetközi cég felmondja a szerződést és másik beszállítót keres. A cég pedig, miután saját termelésének biztonságát nézi érthető módon elsősorban, felmondja a szerződést, aminek következtében a vállalkozó helyzete megnehezedik, s mintegy tíz foglalkoztatottjának megszűnik a munkaviszonya. Hogy mindez a banknak miért jó? Előnye nem származik belőle, igaz hátránya sem. Szóval csak. Ilyen és hasonló történeteket vállalkozók, vállalkozások százai, ezrei tudnának ebben az országban mesélni. Egy másik vállalkozás letelepül a faluban. Kezdetben mindenki boldog, van munkahely, jelentős iparűzési adó, támogatás a futballcsapatnak, falunap, miegymás, aztán a derék helybéliek kezdik úgy látni, hogy túl jól megy a vállalkozásnak, az irigység eluralkodik a településen, bedobálják az üzem ablakait, a vállalkozót feljelentik az összes elérhető hatóságnál, levelet írnak médiának, megyének, kormánynak, s keserű gyűlölettel szemlélik a vállalkozás gyarapodását. Szóval talán nem is a magyar gazdasággal, a válsággal, a piaci helyzettel, az energiaárakkal, a hitelek kamataival van a baj. A baj a fejünkben van.