Határátlépő hölgyek - nők a városért, a közjóért

A sorozat idén indult dr. Takátsné dr. Tenki Mária kulturális tanácsnok kezdeményezésére, aki számos civil szervezet támogatója, közreműködik jellemzően "női körök" tevékenységében. Több mint húsz éve tagja a Zonta Nemzetközi Clubnak, amely 67 országra kiterjedő szervezet.

- Ez volt az első szervezet, amibe beléptem - meséli. - A Zonta-tevékenység adott számomra olyan mintát, amely arra inspirált, hogy még több női szervezet alakuljon Szombathelyen. Szervezetekbe tömörülve hatékonyabban lehet tenni valamit, mintha valaki egymaga próbál a szakma szabályai szerint dolgozni. A Zonta révén számos civil szervezettel kapcsolatba kerültem, figyelemmel kísértem a tevékenységüket. 2003-ban úgy éreztem, muszáj még többet tenni, többedmagammal csatlakoztam az országos ügyvédnők egyesületéhez, jelenleg 17 szombathelyi tagunk van. Joggyakorló szakmai előadókat hívunk, mert muszáj haladni az új jogszabályokkal, nagyon sok kihívás van.

A tanácsnokasszony egy másik működési területe a Női Vállalkozók Klubja.

- Ez a klub először a központon belül működött, de amikor a pályázati pénz elfogyott, abbamaradt a működés. Egy éve a kezdeményeztem egy új egyesület megalakítását, amelynek célja az érdekképviselet.

A jelen aktivitásai mellett dr. Takátsné dr. Tenki Mária komoly hiányosságot látott, lát abban, hogy nincs feldolgozva és népszerűsítve a régmúlt nőtörténete, azok az életutak, amelyek ma példaképek lehetnének.

- Az édesanyámtól mindig azt hallottam, hogy a történelem neves női személyiségeit ismerni kell. Tudni kell arról, milyen karitatív tevékenységet végeztek, és amikor az egyenjogúsítás megkezdődött, milyen teljesítmények voltak. A Zonta klub is foglalkozott ezzel, meghívtuk Kelbert Krisztinát, aki kutatja ezt a témát, előadást tartott nálunk. A képviselői választásom utáni második ciklusban, mikor kulturális tanácsnok lettem, rögtön felvetettem, hogy könyvsorozat formájában kellene feldolgozni a régmúlt nőtörténetét. A Szombathelyi híres nők sorozat első kötete Gazdag Erzsiről szól, mert idén 100 éve született. Egyelőre még három könyvhöz kaptunk támogatást az önkormányzattól, a kiadást a Szülőföld Kiadó vállalta. Az Ambrózy Terézről szóló kötet már megjelent, megjelenésre vár még idén Batthyány Erzsébet és Márkus Emília életének feldolgozása. Miért látom ebben a jövőt? Mert szerintem nem a kvóta-elméletet kell támogatni, hanem hogy a nők "beszövetesüljenek" a közéletbe.

Miért fontos a nők jelenléte a közéletben?

- 37 éve vagyok az ügyvédi pályán, sok nő életével ismerkedtem meg, a legkülönbözőbb foglalkozású nők gondjaival. Ismerem a problémákat, amelyek a nem azonos bérezésből, a karrierépítés nehézségeiből, a családon belüli munkamegosztásból adódnak. Kevés nő tudja vállalni azt, hogy a közjóért is tudjon tenni, vagy a hivatását teljes odaadással, a társa támogatásával tudja végezni. Ezért változtatni kell a társadalmi szemléleten. Pozitív mintákat kell mutatni. Ezért kell, hogy a szombathelyi régmúltban kutassunk, és példákat mutassunk a mai nőknek. A nők jelenléte nagyon fontos a közéletben, mert a családépítésből, a családösszetartásból hozott tapasztalataink alapján sokkal gyakorlatiasabbak, empatikusabbak, türelmesebbek, békésebbek vagyunk, erősebb a kompromisszumkészségünk, következetesebbek, ugyanakkor egyensúlykeresők, béketeremtők vagyunk. Mindez jó társadalmi közérzetet tud teremteni. A mai morális válságban a legfontosabb a családok létezési feltételeinek biztosítása.

A Szombathelyi híres nők sorozatban bemutatott asszonyok az odaadás, önkéntesség, jótékonyság példaadói. Van-e, lehet-e párhuzam a régi szerepminták és a mai szereplehetőségek között? - kérdeztük Kelbert Krisztina nőtörténeti kutatót, aki azt mondja, lehet a kettő között analógiát vonni.

- A női identitás megjelenése a 20. század elején nem volt azonnal kiteljesedett. A közjóért tévő hölgyek a látensen meglévő képességeiket bontották ki, hogy manifesztálják a fent említett értékeket. Egyre több lehetőséget kaptak például a sport és a művészet területén. A Vasvármegye újság az 1890-es évek végén szalagcímben emelte ki, hogy "Greisinger Ottóné végre biciklizik". Ez a hölgy kiemelkedő alakja volt annak a mozgalmi láznak, ami akkor indult. 1907-ben jött létre a Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesülete a női érdekvédelem céljával, ő volt az elnöke. Amint a Rongyos Egyletnek is, ami a szegényeket látta el ruházattal. Nem volt felsőiskola a nőknek, ezért Greisinger Ottóné nyitott egy magángimnáziumot, ő lett az igazgatója, és olyan jónevű férfi tanárok tanítottak nála, mint például Kárpáti Kelemen. A politikába is bekerült később, 1919-ben helyet kapott a városi tanácsban. Greisinger Ottóné egy "határátlépő", a szerepeivel olyan határokat lép át, amiket nők korábban nem, vagy nem nyilvánosan. Általános útkeresés érvényesülési törekvés ma is van a nők részéről, de nincsenek előképek, ezért hozunk a régmúltból példákat.

Kelbert Krisztina így is felteszi a kérdést: Britney Spears vagy Greisinger Ottóné?

- Legalább mutassuk meg az utóbbi személyiséget, hogy ilyen is volt  mondja  Mutassuk meg a tartós értékeket.

Dr. Takátsné dr. Tenki Mária azt is hozzáfűzi végül a női minták témájához:

- Természetesen férfiakkal karöltve dolgozunk. Megnyertük a "Szombathelyi híres nők" ügyének Devecsery László költőt, dr. Puskás Tivadar polgármestert, Ágh Péter országgyűlési képviselőt, Tóth Csaba festőművészt, Csány Péter szalézi atyát, dr. Veres András püspököt, Hende Csaba honvédelmi minisztert, Lazáry Viktor alpolgármestert, dr. Széll Kálmánt is.