Hétvége

2014.04.04. 11:10

Weöres cseppek, koponyatanulmányok

A Berzsenyi könyvtár a második otthona Somogyi Tamás budapesti szobrászművésznek, ezért régi vágya volt egy itt rendezett kiállítás. 16 éve vonatozik ide hetente a Művészeti Szakközépiskolába tanítani.

Merklin Tímea

A szobrász tanár a szombathelyi középiskolában igazi közösségre, barátokra talált, a sok utazás sem szegi kedvét, a vonaton olvas – a Berzsenyi könyvtárból kölcsönzi a szépirodalmat, a szakkönyveket, szereti a jó krimiket. A kiállítás nem csak számára alkalom művei egy része bemutatására, de egy régi diákjának is teret ad, akit sikerült „rákapatni” az éremművészetre.

– Molnár Mercédesz nyolc évvel ezelőtt végzett a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolában, hozott a még akkor, illetve az azóta készített érmeiből. A falakon a diplomamunkájának képeit láthatjuk, amely a szobrász szemlélet egy érdekes kiterjesztése: a fóliák a vizes felületen domborműszerűen jelennek meg – tudjuk meg a mestertől, aki a tanítványától kapta az inspirációt a kétoldalú érmek készítésére.
Somogyi Tamás éremsorozataiban sok ötletvariációt fedezhetünk fel, ha odahajolunk a vitrinekben bemutatott kis remekművekhez. A művészi játéknak ez is része: az alkotó így húzza intim közelségbe a nézőt, így veszi rá a technikai tudás picike részleteinek felfedezésébe.
Somogyi Tamás szobrászművész számára a könyvtári kiállítás az 56. születésnapi ajándéka volt. A tárlóban a Kezdet című alkotás
Az álló vitrinben látható, az ágyból felgyűrődő embert ábrázoló Kezdet I-III. Című plasztikához kapcsolódik a fekvést, ébredést, forgolódást, felkelést megjelenítő, fájdalmakat is rejtő éremsorozat, amelyben kristályos motívumok is összekapcsolják az egyes kis fém-képeket. A „Koponyatanulmányok” nézegetése során Somogyi Tamás karakterérzékenységét fedezhetjük fel, a „nagy koponyákat” szellemiségükben tudja megragadni. Azokról készített portrét, akik eszmélődése során számára meghatározók voltak, Karinthy Frigyestől Becketten át Orwellig. Ezekben a portrékban – mint a jin-jang jelben – az emberfej és a koponya játszik egymásra, mindig másként elhelyezve az éremforma adta kis köralakban, apró poénokat is megengedve. Orwellnél a koponya szeme ötágú csillag, Camus-nél a cigaretta füstje kavarog koponyává.
– Az érdeklődés a másik ember arca iránt nagyon régi, engem világéletemben foglalkoztatott. Nem könnyű műfaj, bár sokan azt hiszik – tanultuk, de tudjuk-e, az ókortól fogva vannak állandó kritériumai, amelyek nem változtak az idők során.
Egy másik vitrinhez lépünk, itt a kedvenc zeneszerzők arcai köszönnek vissza: Sosztakovics, Piazzola, Bruckner. Megint másikban megrendelésre készült darabok: Kodolányi-érem, amit korábban a Kodolányi főiskolán kaptak a legjobb diplomák mellé, Kiemelkedő mérnöki munkáért emlékérem, amit a Vas megyei kamara adományoz. Hajós Alfréd érem, amit egy budapesti általános iskola ad.
Külön vitrint szántak a „Weöres cseppek”-nek. A szombathelyi színház homlokzatára készült tervek „mellékzöngéiként”, valamint nagy Weöres versekhez készült érmek. Játékosság, líra, érzelmek (nem csöpögős) cseppjei, cseppek a tengernyi Weöres életműből. A motívumok szerelmetes brekegéstől és a szárnyas malactól az anyai fészken át Mária ölelő karjaiig ívelnek.
Az egyik érem képisége négy Weöres sorral nyelvi megerősítést is kap: „Itt minden örömbe bogárka vész, / hét szín mozog itt és hang özön, / a fájdalom mélye tiszta méz, / egyetlen arany csend volt odafönn.”

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!