Hétvége

2017.02.24. 19:50

Elromlott a helikoptere? - Akkor irány Vasvár!

Benéztünk az országban egyedülálló vasvári helikopterműhelybe, és ha már ott voltunk, mindent meg is kérdeztünk a gépekről. Elöljáróban csak annyit: ha nincsen fölösleges pár száz milliója, ne akarjon saját helikoptert.

Budai Dávid

Nekünk, embereknek a repülés egészen elképesztő dolog, miután mi magunktól nem vagyunk képesek a levegőbe emelkedni. Sokan ábrándoznak is gyerekként pilótakarrierről, de a többség aztán letesz róla. Még ennél is kevesebben vannak azok, akiket kizárólag a helikopterek érdekelnek. És jó, ha egymillióból egy olyan akad, akit nemcsak hogy megbabonáz a helikopterek javítása, de hivatásának is ezt a foglalkozást választja. Az Oletics testvérek, Imre és Péter éppen ilyenek, és évekkel ezelőtt éppen Vasváron rendezték be az országban szó szerint egyedülálló helikoptergyógyító műhelyüket. Amikor azt írjuk, műhely, nem egy olajszagú, málló vakolatú teremre gondolunk, ahol ha nem figyelünk, simán belerúghatunk egy elejtett rotordarabba. Nem. Ez a műhely inkább hasonlít egy 21. századi kórházra Svájcban - már ami tisztaságot, rendet és felszerelést illeti. De vajon kinek jut eszébe helikopterekkel foglalkozni, amikor alig van belőlük néhány tucat az országban? Tényleg: mennyi van? És egyáltalán mennyibe kerül egy helikopter fenntartása? Előbb érnénk a levegőben suhanva Szombathelyről Budapestre, mint ha Zalaegerszegre ruccannánk át autóval? Mindent megkérdeztünk.

Oletics Péter és Magyar Károly mindent tudnak a helikopterekről

A tudást csak külföldön lehet megszerezni

Péter mindig is vonzódott a járművekhez, gyerekként is csak a gépek érdekelték, és történetesen a családban is akadt pilóta, így a helikopterek iránti szenvedély hamar kialakult. Felnőve aztán testvérével felismerték, hogy hiába kevés a helikopter Magyarországon, nincs jóformán senki, aki megjavítsa őket, a külföldi gépekről már nem is beszélve, így 2005-ben megkezdték az előkészületeket. A külföldön megszerzett szerelési gyakorlat és elméleti vizsgák után, három év elteltével Péter megkapta a légijármű-karbantartói engedélyt. Ezt követően Németország és Anglia következett, ahol az egyes típusokon gyakorolt egészen addig, míg önálló munkavégzésre is jogosulttá vált. Az idők során aztán kollégái is követték a példáját, kiképezték magukat helikopter-szerelésből, természetesen ők is külföldön. A szomorú helyzet ugyanis az, hogy ha valaki mindenáron helikopter-szerelő szeretne lenni, annak külföldre kell mennie. A szerelői képesítéssel azonban csak általános tudást szerez az ember, a szigorúan szabályozott repülésben minden típushoz, típuscsaládhoz külön jogosítás kell, melyet az adott repülőeszköz gyártójánál vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott oktatószervezeteknél szerezhetnek meg a növendékek. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy autószerelőnek külön kellene minden autótípusból vizsgáznia. Nem csoda, hogy kevesen vállalják a hosszú és nehéz tanulási folyamatot, arról már nem is beszélve, hogy ez a folyamat nagyon költséges.

Van, hogy egy javítás hónapokig tart. A légiközlekedés szabályai nagyon szigorúak, itt igazán precíz munkára van szükség Fotó: Szendi Péter

Ha létezik drága hobbi, akkor a repülés az

De hát miért ne lenne az, amikor a repülés közismerten drága mulatság? Nagyon drága. Egy helikopter óradíja több tételből tevődik össze, a fix költségeket, mint amilyen az üzembentartási díj, a biztosítási és tárolási költség és az alapvető állagmegóvó karbantartások díja - akkor is ki kell fizetni, ha a repülő egy centire sem emelkedett el a földtől. Ez azoknál a helikoptereknél, amelyekkel Imre és Péter foglalkozik, típustól függően évi 30 és 70 millió forint közötti kiadást jelent. Másképpen fogalmazva: átlagosan havi 4 millió forintot akkor is elvisz a helikopterünk fenntartása, ha a gép egy percet sem repül. Vagyis 25 vasi átlagkereset csak ahhoz kell, hogy ha úgy adódik, fel tudjunk szállni. Az persze megint pénzbe kerül, mert jönnek a repült órák után számolt költségek, mint az üzemanyag ára, a karbantartások, a javítások és pótalkatrészek költségei, és ha történetesen nincs pilótavizsgánk, akkor a pilóta és egyéb személyzet munkadíja. Ez nagyságrendileg 200 és 600 ezer forint között mozog egy repült órára vetítve. Így persze már nem olyan meglepő, hogy mi kerül 100 ezer forintba egy húszperces sétarepülésben.

A helikopter ritkább, mint a fehér holló

A magyar magántulajdonban lévő helikoptereket egy kézen meg lehet számolni, vagyis még az urak közül is csak a legnagyobb urak engedhetik meg maguknak, hogy saját helikoptert tartsanak a hangárban. Ezeken kívül körülbelül ötven helikopter van Magyarországon, amellyel kereskedelmi tevékenységet végeznek, mint amilyen a pilótaképzés, az utasrepültetés, a munkarepülés, a légifotózás, vagy éppen a mezőgazdasági munkák.

Könnyű annak, aki helikopterszerelő, hiszen nemcsak javíthatja, vezetheti is a gépet, ha máskor nem, hát akkor, amikor megjavította - gondolhatnánk. Csakhogy ez nincs így, a karbantartásokat követő berepüléseket szakképzett pilóták végzik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy adott esetben a szerelők földi átjáratás céljából ne lennének képesek beindítani a helikoptert. Miután mi helikoptert jóformán csak a levegőben láttunk, el nem tudtuk képzelni, mit lehet a gépeken annyit szerelni. Választ kaptunk erre is. Kisebb problémák esetén a szerelők a helyszínen végzik el a javításokat pár óra alatt. Ötszáz, illetve ezer, levegőben töltött óra után azonban ugyanez már egy hétig tart. Péternek és kollégáinak a specialitása azonban nem ezek a javítások, ők akkor érzik magukat igazán elemükben, ha a gépeket a 12 évente esedékes nagyjavításra hozzák. Egy-egy ilyen szervizelés hossza 3-9 hónap, attól függően, hogy milyen a gép állapota, mennyi alkatrészt kell beszerezni, vagy hogy éppen a megrendelő milyen egyéb igényeket támaszt helikoptere állagának felújításával kapcsolatosan. Át akarja-e huzatolni az üléseket, új festést akar-e a gépére, vagy netalántán további műszereket építene be és így tovább, a határ a csillagos ég.

Ahogyan annak a kérdésnek sem lenne sok értelme, hogy mennyibe kerül egy autó, miután a Trabant és a Ferrari is az. Éppen így a helikopter ára is függ a méretétől, a teljesítményétől, a felszereltségétől, valamint a gyártó cég kilététől, pont úgy, ahogyan egy személyautó esetében is. A legkisebb típusok, ahova a pilótán kívül maximum egy utas tud beülni, újonnan körülbelül 250 ezer eurótól kaphatók, ám az Oletics testvérek műhelyében megforduló helikopterek piaci értéke inkább az 1 és 6 millió euró között mozog. És végül igen, egy Szombathelyről Budapestre tartó helikopter simán lenyomja azt az autóst, aki Zalaegerszegre készül ugyaninnen. Helikopterrel mindössze ötven percig tart az út a fővárosba.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!