Szombathelyen Harry Potter könyvtára?

Nem ritka, hogy tematikus kiállításokkal várják itt a közönséget, bár ez a különleges tér önmagában is ámulatba ejti a látogatót. Az interneten szocializálódott fiatalok sokszor azzal adnak hangot meglepetésüknek és csodálatuknak, hogy Harry Potter könyvtárához hasonlítják a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár 132 éve megnyitott teremkönyvtárát. Pálinger Réka, a könyvtár munkatársa – kalauzunk a legújabb időszaki kiállításban – egyáltalán nem bánja, ha J. K. Rowling hősének szelleme föltűnik ezek között a patinás falak között: maga is kedveli a varázslótanonc történeteit. Az idősebb generációkban persze más asszociációkat keltnek a régi könyvekkel megrakott polcok, a faburkolat mögött megbújó Eiffel-acélszerkezet (egy pillanatnyi hódolat Umberto Eco A Fou-cault-inga című regényének, amelyben nemcsak a könyveknek jut kitüntetett szerep, hanem a párizsi Eiffel-toronynak is); a terem közepén kanyargó, kovácsoltvas csigalépcső, az intarziás faburkolat, a galériát tartó korinthoszi oszlopok, a mennyezetet díszítő – ma is szinte meglepően ragyogó színekben pompázó –, neoreneszánsz stílusban megfestett figurák: Szókratész, Mózes, Nagy Szent Gergely pápa, Pál apostol; valamint az egykori egyetemi fakultásokat jelképező allegorikus nőalakok. Volt idő, amikor nők hús-vér valójukban nem léphették át a szemináriumi könyvtár küszöbét.

Most azonban már bátran beléphetünk. A Szily János utca 1.-ben található könyvtár – bár még mindig viszonylag kevesen tudják – nyitva áll a látogatók, ahogy persze a kutatók előtt is. A Hidasy Kornél püspök kezdeményezésére, Brenner (V.) János tervei alapján megépült teremkönyvtárban sorakozó könyveket természetesen nem lehet leemelni a polcról. Az 1850 előtt készült könyvek védelem alatt állnak. Így is megesik, hogy egyik-másik kötet gerincét, lapjait kikezdik az apró „papírzabálók”. Ellenük levendulacsokrokkal védekeznek. (Az összesen mintegy nyolcvanezres állomány digitalizálása már megkezdődött.)

A Biblia és hitújítás – XV–XVIII. századi Szentírás-kiadások című időszaki kiállítás könyvtárgyait üvegtárlókban helyezték el, úgy hajolhatunk hozzájuk közelebb. A Szily püspök által megalapozott impozáns könyvállományból válogatott tárlat a reformáció félezer éves évfordulója

előtt tiszteleg. Minden mindennel összefügg: a technika fejlődése, a könyvnyomtatás lehetővé válása és a nemzeti nyelvű bibliafordítások iránti egyre növekvő igény párhuzamosan tűnik föl az európai történelemben. Ha a bejárattól balra indulunk (a könyvespolcok mögött ezen a falon még megvannak a régi vakablakok, egykor eddig tartott az épület), az első tárlóban egy tárgynak is nagyon szép antifonáléval, vagyis zsolozsmáskönyvvel találkozunk. A német nyelvterületről származó kötetet még Szily püspök szerezte be (könyvtárát 1791-ben átadta az egyházmegyének). Pálinger Réka fölhívja a figyelmünket a sorok fölött látható kis jelekre, a neomákra: ezek a kotta elődeinek tekinthetők. A második tárlóban ősnyomtatványokat látunk (ősnyomtatványnak minősülnek az 1450 és 1500 között készült könyvek), ezek érdekessége, hogy a díszítések, az iniciálék még kézi festéssel kerültek a lapjakra. (Szily püspök egyébként összesen 96 ősnyomtatványt vásárolt.) Ez a két tárló az állandó kiállítás része, most bevezetésként szolgál a Biblia-válogatáshoz. A teljesség igénye nélkül: van itt egy példány a cseh nyelven 1488-ban megjelent huszita Bibliából (Biblia sacra bohemica), amelynek egykori tulajdonosa, Herzan Ferenc – szintén szombathelyi püspök – ötezer kötetes könyvtárát a püspökségre hagyományozta. (A Herzan-gyűjtemény ma a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár része.)

Nem hiányozhat a kiállításról egy példány az 1590-es vizsolyi Bibliából: a wittenbergi egyetemet is megjárt református lelkész, Károli Gáspár nevéhez fűződik az első teljes, magyar nyelvű bibliafordítás, amely új művelődéstörténeti korszakot nyitott, és amely több mint 350 éven át szolgált minden más bibliafordítás alapjául. A vizsolyi Bibliát eredetileg mintegy nyolcszáz példányban nyomtatták ki, ebből több mint ötszáz máig megvan. Ma ötszáz-nyolcszáz példányban nyomtatnak ki egy-egy ígéretes, de nyilván kicsi érdeklődésre számító verseskötetet.

A könyvtáralapító Szily püspök kikötötte, mindig legyen valaki, aki vigyáz az egyházmegyei könyvtár gyűjteményére. Ő még nem könyvtárosokról beszélt, hanem a könyvek őreiről. Nem tévedett.