Mesélő házak

2018.12.30. 13:00

NEMES Merse és utódai

A merseváti Vidos-kúria alapjait valamikor a középkor végén rakták le. Tudta, hogy köze van hozzá – a nevében legalábbis – a festőművész Szinyei Merse Pálnak is?

Feiszt György

A merseváti Vidos-kúria

Fotó: Feiszt György archívumából

A kúria első birtokosai, a Káldy család ősei a XIII. századi Vas vármegye várjobbágyai voltak, akiket V. István király a Csehországgal vívott háborújában mutatott vitézségükért a nemesség soraiba emelt.

Az Árpád-korban a Merse még keresztnév volt – viselője, akárcsak a Káldyak őse, Kemenesaljáról származott. A Merse egyébként örmény eredetű régi magyar név, jelentése: nemes úr, herceg. (Bár akadnak, akik a szláv Miroslavból származtatják.)

Mersevát nevével először a karakói várispánság katonáit felsoroló 1252-ben kelt oklevélben találkozunk. A dokumentum IV. Béla király bírósága előtt a Marcal menti Ugod, Vát és Himeskő földek birtokáért folyó, Jakab akkori dömölki apát ellen indított pert írja le. Az elhúzódó jogvita Roland nádor ítélőszéke előtt csak három év múltán jutott nyugvópontra.

A Váton élő testvérek együtt vettek részt a király bulgáriai hadjáratában, ahol Merse súlyosan megsebesült. Hősiességéért 1262-ben a király megerősítette őt Marcal menti birtokaiban, új adományként pedig elnyerte a felvidéki Szinyefalva földet. A családtagok 1520-ban történt birtokosztozkodásuk során már valamennyien a Szinyei előnevet használták.

1602-ben kelt Rudolf királynak az az oklevele, amelyben ősi nemesi címerükre megerősítést kaptak, attól fogva minden utóduk a Szinyei Merse családnevet viselte.

A merseváti Vidos-kúria
Fotó: Feiszt György archívumából

„A Szinyei Merse család kemenesaljai származásához semmi kétség nem férhet, és az sem lehet vita tárgya, hogy Szinyei Merse Jenő Vallás és Közoktatási miniszter őseinek bölcsője 700 évvel ezelőtt a Kemenesalján, nevezetesen Merseváton ringott.” A Kemenesalja napilap 1942-ben, a Kállay Miklós kormányában a vallás- és közoktatásügyi tárcát megszerző miniszter hivatalba lépésekor megjelent hangzatos cikke így idézte fel a család másik, nem kevésbé híres tagjának történetét.

Szinyei Merse Pál festőművész kemenesaljai kötődése évtizedekkel korábban már megjárta a sajtót. A festő az év nagyobbik felét Budapesten töltötte, és csak a nyári hónapokra utazott felvidéki kastélyába. Az első világháború éveiben azonban – a front közelsége miatt – ez az utazás és a felvidéki nyaralás már egyáltalán nem volt lehetséges.

Pihenőhelynek ekkor a festő barátja, a vasi kötődésű Lippich Elek a család ősi fészkét, Kemenesalját ajánlotta, de a festőművész végül Fonyódot választotta. (Pedig a kemenesi táj szelíd szépsége is alkalmas arra, hogy egy impresszionista művész meg­örökítse.) Az 1916-1917-es nyarak képei mindenesetre Szinyei Merse Pál életművének kultikus darabjai, a fonyódi Velics-villa falán tábla hirdeti a művész emlékét.

A jobb sorsra érdemes merseváti kúria pedig a gazdáját keresi.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!