Igazi fesztiválfilmnek szántak a készítői

2019.02.09. 15:30

A Pásztor című vérbeli vasi film Cannes-ba készül

Vérbeli vasi film készült a véletlen találkozásból kerekedett második világháborús történetből, amit kezdetektől fogva igazi fesztiválfilmnek szántak a készítői. A Pásztor szereplői között feltűnik Jordán Tamás, Horváth Ákos, Endrődy Krisztián.

Budai Dávid

Nyolc nap alatt forgatott másfél órás második világháborús játékfilmet Illés László novemberben, mostanra pedig már dobozban is van a kész alkotás. Különlegessége a rendkívül rövidre szabott gyártási idő mellett, hogy a film nagyon hosszú snittekből áll, ami kiválóan erősítette a drámai hatást. A rendezővel és Tóth Gergő operatőrrel beszélgettünk a film születéséről és várható utóéletéről.

Az alkotópáros neve ismerősen csenghet olvasóinknak, hiszen két évvel ezelőtt: A pince (The Basement) című filmjük kapcsán készítettünk velük egy interjút, Laci már akkor elárulta, hogy a második világháborús témakör nagyon közel áll hozzá. A mostani film születése mégsem tudatos tervezés eredménye, hiszen nemrég még a film története sem létezett.

Minden egy félrevezető navigációval kezdődött. Nagyjából egy éve Illés László és Tóth Gergő egy másik filmötlet kapcsán a Veszprém megyei Szentkirályszabadja környékén volt autóval helyszínvadászaton, amikor a GPS-nek hála eltévedtek – és egyszer csak egy pásztorral és az őt körülvevő nyájjal találták szembe magukat. A rendező azonnal témát látott a pásztorban, ezért újratervezett. Az eredeti filmes tervet egy időre száműzve a magányos alak köré pár hónap alatt történetet és forgatókönyvet írt. A sztori szerint a pásztor a második világháború ellenére nyugalomban, a harcoktól távol él Vas megyében, mígnem 1944-ben egy nap lövéseket hall az erdő felől, ahol – mint kiderül – éppen zsidó embereket lőttek agyon. Egy lány azonban még életben van, ezért őt a pásztor magához veszi.

Tóth Gergő operatőr és Illés László rendező második világháborús történetet forgatott
Fotó: Szendi Péter

Mindeközben – az idősíkok között gyakran ugrálva – a lány története is elindul, hogy aztán sorsa örökre összefonódjon a pásztoréval. A rendező és operatőr szerint is sírós filmre kell készülniük a nézőknek, akiknek a mozi végére jó eséllyel még az emberbe vetett hitük is megrendül majd.

A film öt hónap alatt készült el, ami szinte példátlanul gyors, a már említett nyolc forgatási napról nem is beszélve. Egy filmes munkanap általában 12 órás, csakhogy novemberben ennél rövidebb ideig van fenn a nap, emiatt már kora hajnalban, gyakorlatilag sötétben indult a munka. A filmkészítés folyamatát ráadásul nem könnyítette meg, hogy a kilencven perc mindössze 15 hosszú jelenetből áll, van olyan snitt, amely csaknem tízperces. Ez rengeteg idő, ami alatt senki nem hibázhat. A jeleneteket felvétel előtt többször lepróbálták, hiszen a színészeknek szabályos koreográfiát kellett megtanul­niuk, mindenkinek tudnia kellett: mikor hova áll, merre néz, mikor szólal meg. A felvételeket bonyolította, amikor pirotechnikát is bevetettek, vagy amikor a kamera a felvétel közben 360 fokban körbefordult.

Ez a fajta munkamódszer a színészek mellett az operatőrtől és a stáb tagjaitól is maximális figyelmet igényel, és a jelenetbe még mindig bezavarhat egy belógó kábel, egy távoli repülő vagy éppen az időjárás. Ez utóbbival nagyon nagy szerencséje volt a csapatnak, sőt mintha a különböző időjárási jelenségek rendelésre érkeztek volna. Amikor például egy menekülős jelenethez a ködön átszűrődő napsütésre volt szükség, akkor a filmesek kedvéért mintegy varázsütésre köd szivárgott a forgatási helyszínre – mesélte Gergő.

Tizenöt hosszú snitt–ez a film. A felvételen Jordán Tamást ragadják meg a katonák
Fotó: VN/Luxfotó

A külső jeleneteket Dozmaton, a belső jeleneteket Szakonyfaluban, egy házban forgatták nagyon profi technikával, lámpákat viszont alig használtak, így a hatás a lehető legtermészetesebb lett. A stáb nem volt nagy, az operatőrnek sem volt segédje, így a kameracipelésben sem segített neki senki, márpedig a forgatáshoz kimondottan nagy kamerát használtak, amit ráadásként különféle szűrőkkel is felszereltek. Hogy a néző valóban belecsöppenve érezze magát a történetbe, a film végig kézből forgott, ami nemcsak technikailag, de fizi­kailag is igen megterhelő volt az operatőr számára, ám ezt ő egy percig sem bánta.

Amilyen nehézséget jelentettek a forgatáson a hosszú snittek, úgy könnyítették meg az utómunkát, hiszen nagyon kevés a filmben a vágás, ami így pár hét alatt el is készült, igaz, amúgy is sietni kellett. Ahogyan a közösségi finanszírozásból összegyűjtött pénz csak nyolc forgatási napot tett lehetővé, úgy a tavasszal startoló filmes fesztiválok is szűkre szabták a határidőket. Az alkotók nem titkolt célja ugyanis, hogy a filmet minél több film­fesztiválon méressék meg, márpedig például a cannes-i nevezés határideje márciusban lejár.

Jobbra: rendezői instrukciók. Balra: Horváth Ákos a szombathelyi Weöres Sándor Színház társulatából
Fotó: VN/Luxfotó

Nemcsak a történet, az alkotók és a forgatási helyszínek kötődnek Vas megyéhez, hanem a szereplők egy része is. A filmben feltűnik a Weöres Sándor Színház három színésze: Horváth Ákos, Jordán Tamás és Endrődy Krisztián. Arra azonban, hogy láthassuk őket a vásznon, egyelőre várnunk kell. A filmfesztiválok esetében nemcsak a határidők betartása a feltétel, de az is, hogy a nevezett alkotás a fesztivál előtt sehol ne kerüljön közönség elé.

A fesztiválszezon után azonban az ígéret szerint számíthatunk egy szombathelyi ősbemutatóra. Mi pedig ígérjük, hogy a vetítés időpontjáról és a Pásztor utóéletéről is beszámolunk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!