2019.04.14. 13:00
Fejedelmi tekintet – Az Andrásfa határában álló templom ősi volta
András, Mihály és Péter, Árpád vezér kiszolgált katonái oly sok dicső haditettet hajtottak végre, hogy a fejedelem jutalomképp ajándékkal bocsátotta el őket a szolgálatból – így tartják a Vasi-Hegyháton.
Fotó: Unger Tamás
Árpád fejedelem ezek szerint azzal fordult kiszolgált katonáihoz, hogy: „Válasszatok magatoknak földet a frissiben elfoglalt Dunántúlon, ahol annyi a szabad terület, hogy kedvetekre válogathattok a szebbnél szebb helyekben”. Az andrásfai kötődésű Kósa Csaba, a Vasi-Hegyhát történeteinek krónikása így tette közkinccsé a nagyanyjától kisgyermekként Andrásfa, Mihályfa, Péterfa hegyháti falvak keletkezéséről sokat hallott mesét.
A honfoglaló vezér birtokadománya a regényes népi képzelet szüleménye, de az Andrásfa határában álló templom ősi voltát a közelmúltban zajlott régészeti kutatás is megerősítette. Alapjait bizonyíthatóan a magyar középkor kezdetén rakták le. Fekvése, stílusjegyei azt mutatják, hogy ez a templom egyike a legkorábbi hegyháti egyházaknak, és titulusa azt sem teszi elképzelhetetlenné, hogy alapítása a „tíz falu építsen egy templomot” Szent István-i törvény alapján történt. A Hegyhátnak ezt a tájékát a 13. században kiállított oklevelek Torvaj-birtokként emlegetik, amely áldozata lett a tatár pusztításnak.
Napjainkban használatos nevét 13. század végi birtokosáról, Endre fia András comesről kapta, aki a mongol dúlás után a falut újjáépítette. 14. századi oklevelekben már Andrásfalvának nevezik, de templomának Szent István király-titulusa változatlan maradt, ami kétséget kizáróan mutatja a jogfolytonosságot. Andrásfát nem kímélte a másik pogány sem. A monda szerint a török dúlás után a környékét benőtte az erdő, a feledésbe merült kis templomot egy pásztorfiú nyájának legeltetése közben fedezte fel.
Andrásfai mesélő házak
Az új életre támadt falu talán leghíresebb szülötte Vargha Gábor volt. Az andrásfai malom molnárjának fia 1859-ben született. Ügyvédnek tanult, Szentgotthárdon irodát nyitott, és 1891-ben a Szentgotthárdi Takarékpénztár ügyésze, majd elnöke lett. Élénk politikai és társadalmi tevékenységének köszönhetően a város helyettes bírájának, majd Vas vármegye közgyűlése tagjának, 1910-ben a kerület országgyűlési képviselőjének választották. Széll Kálmán miniszterelnök bizalmi embereként ismerték, 1926-ban ott bábáskodott a szentgotthárdi gimnázium és a dohánygyár alapításánál, majd második mandátumának megszerzése után az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnökeként több törvényjavaslat előadója volt. Nem feledkezett el szülőfalujáról sem, a templomtorony felépítését nagy összegű adománnyal segítette.
Az ősi eredetű templom ma a temetőkertben (Rákóczi utca) emlékeztet a daliás időkre, amikor Árpád fejedelem elégedetten nézett szét a frissen elfoglalt Dunántúl szebbnél szebb, lankás tájain: a fejedelmi ajándék története nem véletlenül került be a hegyháti legendáriumba.