mesélő házak

2019.08.25. 07:00

Fülöp Géza, könyvtáros

alig félszáz állandó lakójával Vas megye egyik legkisebb településének számít. Ha a faluba közúton érkezünk, akkor semmit sem vehetünk észre abból a festői látványból, amely a Rába-völgye felől érkező elé tárul.

Feiszt György

Hegyhátszentmártoni szülőháza, amit még nagyapja épített Fotó: Szendi péter

A meredeken emelkedő dombtetőn állt egykor a Gatal-nemzetség által épített Szent Márton templom, amelynek köveit az 1256-ban felszentelt Jáki apátság mesterei faragták.

A török által elpusztított egyház kaputimpanonjának „Isten bárányát” ábrázoló darabját a falu közepén a századfordulón épült templom karzata alatt őrzik. Ezt a román kori emléket, akárcsak a falu egykori földesurának, Ivánczy Péternek, az 1500-as évek első felében a Rábára néző dombon épült várkastélyát is a régészek azonosították. „A templom elhagyott állapotban, romjaiba temetkezve áll.” Ezt a lakonikus észrevételt, a nyugati végek a török kiűzését követő állapotának szomorú mementójaként, Kazó főesperes 1689-ben tett látogatásakor vetette papírra.

Ha napjainkban a kis falu ősi temetőjétől az új templomig vezető utcán végig sétálunk, az embert megérinti a Hegyhát történelmi levegője. A „genius loci”, a hely szelleme egész biztosan hatással volt Fülöp Gézára, a magyar könyvtártudomány egyik emblematikus személyiségére is, aki Hegyhátszentmártonban született. Nagyapja, Fülöp János által 1892-ben épített házban látta meg a napvilágot, a betűvetést a szentmártoni iskolában Németh János tanító úr óráin sajátította el, a latin nyelv, az olvasás és a könyvek szeretetét a szentgotthárdi gimnáziumból hozta.

Hegyhátszentmártoni szülőháza, amit még nagyapja épített Fotó: Szendi péter

Budapesten végezte az egyetemet, ahol azután négy évtizeden át könyvtárosok nemzedékeit oktatta. Egész életében szoros kapcsolatot tartott szűkebb és tágabb pátriájával. Részt vett szülőfaluja történeti helynév anyagának összegyűjtésében, az alapos helyismerettel rendelkező szakember hozzáértésével adott tudósítást egy körmendi könyvtáros konferenciáról, tekintélyét latba vetve járt közbe a centralizált könyvkiadást szabályozó Kiadói Főigazgatóságnál „alma matere”, a 800 éves Szentgotthárd város monográfiájának megjelenése ügyében.

A rendszerváltás kezdetekor elhunyt örökifjú tudóst, Fülöp Gézát a könyvtáros szakma a magyar könyv- és könyvtártörténet egyik legmarkánsabb és legenciklopédikusabb tudással rendelkező szaktekintélyeként méltatta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!