Mesélő házak

2019.09.21. 07:00

Az egykori Újperint

Újperint régi házainak deszkaoromzatát két szív és közöttük egy kereszt díszítette, olvashatjuk Tóth János nyolcvan évvel ezelőtt megjelent tanulmányában. Ha ma végigjárjuk az újperinti utcákat, már egyetlenegy ilyen díszt sem találunk.

Orbán Róbert

A szerző, aki Szombathely főmérnöke és a népi építészet kutatója volt, 1939-ben még úgy látta, hogy a falu az ország egyik legszebb települése, ahol minden második portán található valamilyen szépség. Dicsérte az egységes és harmonikus faluképet, amely kisebb módosításokkal, változtatásokkal a 18. század végétől az 1930-as évekig fennmaradt. Írásának azt a címet adta: Egy szép falu építéstörténete.

Újperint históriája jól végigkövethető. A települést 240 évvel ezelőtt Szily János alapította. Az 1779 januárjában a Szombathelyen támadt tűzvész átterjedt a mai Óperint utcára is, amely akkor még különálló jobbágyfalu volt. Az ott lakók házai a tűz martalékává váltak. Szily úgy döntött, hogy a fedél nélkül maradtak számára a várostól délre a püspöki birtokon új falut építtet. Így jött létre Újperint, amelyik a kezdeti időben 36 portából állt. Ez a régi falu a mai viszonyokra átvetítve az Erkel Ferenc utca Temesvár utca és Termelők útja közötti szakaszának felel meg.

Régi portát is találunk Szombathely mai városrészén
Fotók: Orbán Róbert

A falu lélekszáma folyamatosan emelkedett, de új utcák csak az 1800-as évek utolsó harmadában nyíltak. Mérnökileg tervezett község volt, ahol a lakóházak az utcára merőlegesen álltak. Sem a tervező, sem az építést irányító pallér nevét nem ismerjük. Mindegyik telek egyforma nagyságú volt, mindegyikhez ugyanakkora földterület tartozott. Arra is ügyeltek, hogy tűz esetén a lángok ne terjedjenek át az egyik oldalról a másikra. Széles utcát alakítottak ki, mellette járdával és fasorral. Az utca mindkét végén volt egy kis mesterséges „vízállás”, ami szintén azt a célt szolgálta, hogy könnyebben hozzájussanak az oltáshoz szükséges vízhez. Mindezek ellenére 1886-ban és 1934-ben is olyan tűz támadt a faluban, amelynek során tucatnyi ház le­égett. Újperint 1950-ig volt önálló település, akkor Szombathelyhez csatolták.

Lehet, van, aki azt gondolja, hogy az eredeti falukép meglehetősen egyhangú lehetett. Tóth János sem csupán a kezdetekre gondol, amikor azt írja, hogy „a formák, arányok szépsége és jósága benne él a legegyszerűbb gazdasági épületben is”. Amint lehetett, az egyes portákat maguk a tulajdonosok kezdték el szebbé, kényelmesebbé tenni. Ezzel együtt a településkép nagyon hosszú ideig egységes maradt. Újperint hajdan a lakói által vált szép faluvá.

Újperint mérnöki gondossággal kialakított utcája napjainkban. A széles út és a járdák melletti akácsor megmaradt

A lakóépületek „ternáca” kezdetben még nem volt alátámasztva. Úgy nézett ki, mintha az ereszalja ugrott volna előre. Aztán az 1800-as évek közepétől a házakat már úgy alakították, bővítették, hogy igazi, oszlopos tornácuk legyen. Tóth István ezeknek a tornácos folyosóknak a „hihetetlen változatosságát” csodálta leginkább.

Volt, aki a Vasi Szemlében nyolcvan évvel ezelőtt megjelent tanulmány fotóit látva így sóhajtott fel: „Ez lehetett volna a mi Hollókőnk.” Ez azért így persze túlzás, a két település nehezen összehasonlítható. Ezzel együtt érthető a megfogalmazott vélemény, jó lett volna, ha a régi Újperintből megmarad valami.

Egy felújítás alatt álló ház oszlopsora

Ha ma kimegyünk az Erkel utca végére és körülnézünk, az „első véleményünk”, lehet, az lesz, itt semmi sem maradt meg a régiből. Aztán csak-csak felfedezünk egy-két olyan dolgot, amiről Tóth János ír. Megmaradt az utca két oldala közötti meglehetősen nagy távolság, a járdák mentén most is akácok sorakoznak. Ezek talán nem tartoztak hozzá az eredeti, 18. század végi faluképhez, de az 1800-as évek végén már itt álltak. Faoromzatú ház már egyetlenegy sincs, de ilyen már 1939-ben is kevés akadt. A homlokzatokat is átalakították, de ha jól megnézzük, mégiscsak akad öt-hat olyan ház, amelyik a régi időkből maradt meg.

A legrégibb talán az Erkel u. 44. szám alatti épület. Ez ma már palával fedett ugyan és az utca felőli oldalon is redőnyös ablakokat látunk, de a Tóth János által leírt ismérvek alapján mégis a „Szily korából való” házak közé tartozik. Rábukkanhatunk pár tornácos házra is, többet közülük példamutatóan felújítottak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!