Írottkő: 106 éve kilátó a határon

Nevét egyesek szerint a hegytető sziklájába vésett C.B.E., azaz „Comes Batthyány Elemér” monogramról, más vélemény szerint a Batthyány- és az Esterházy-domíniumok itt húzódó határát jelző feliratozott szegletkőről kapta.

A hegy első kilátóját a Magyar Turista Egyesület Vasvármegyei Osztálya 1896-ban építette. Az Árpád-kilátónak elnevezett, 12 méter magas, fából készült torony – ahogy Görcz Alajos, Rohonc község bírája 1912-ben fogalmazott – „az idő viszontagságainak ellenállni nem tudván, elmúlt évben közveszélyes volta miatt hatóságilag leromboltatott”. A belügyminiszterhez eljuttatott kérvény úgy folytatódik, hogy a „lerombolás nagy kárunkra van, mert az évi 2-3000 turista helyett az elmúlt évben, éppúgy, mint az idén, a kirándulók száma alig haladta meg a 3-400-at. Az idegenforgalom hiánya a községnek nagy anyagi kárát jelenti és mivel a község saját erejéből a kilátó tornyot képtelen felállítani, azzal a kéréssel fordulunk kegyelmes urunk elé, hogy a költségek fedezésére gyűjtés elindítását engedélyezni méltóztassék”. Az engedélyezett gyűjtőakció eredményesnek bizonyult, és a nem egészen fél év alatt összegyűlt 8000 korona birtokában Rohonc község megbízást adhatott a Varga József helyi kőművesmester által készített tervek kivitelezésére.

A várbástyára emlékeztető torony földszintjén két menedékszoba készült, a 14 méter magas kilátót a Weisz & Günsberger cég három hónap alatt építette fel. Az avatót 106 éve, 1913. július 6-án tartották. A Rohonc főterén gyülekező érdeklődők fél 9-kor indultak neki a hegycsúcsra vezető útnak. A dicséretes vállalkozásért a környék notabilitásai előtt Hatvani Ferenc, a Dunántúli Turista Egylet vezetője mondott köszönetet a rohonciaknak. A kilátótorony kulcsait 11 órakor 2000 főnyi lelkes turista jelenlétében Bertók Károly rohonci jegyző vette át a tervezőtől.

Az Írottkő kilátó 1921-ben emblematikus épületté vált. Az Ausztria és Magyarország között kijelölt trianoni országhatár ugyanis a kilátó épületét átlósan „metszi”, vagyis annak egyik fele Ausztriához, másik fele Magyarországhoz tartozik. Mivel bejárata az osztrák oldalon van, a határzár miatt a szocializmus éveiben csak Ausztria felől volt megközelíthető. A rendszerváltozás után a közelben létesült határátkelőhely magyar oldalról is lehetővé tette a feljutást, a schengeni határegyezményhez való csatlakozás óta pedig mindenki szabadon látogathatja. A tetőteraszon csodás panorámában gyönyörködhetünk.