mesél a múlt

2019.09.22. 07:00

Szent Márton nyomában

Vas és Zala megye határán, a Hegyhát dombvonulatainak festői pontján egy 130 éve állított kőkereszt azt a helyet jelöli, ahol Tilaj község birtokosai Szent Márton tiszteletére első templomukat emelték.

Feiszt György

Az ősi egyház legkorábbi említése a Vasvári Káptalan 1293-ban kelt oklevelében olvasható. A középkori templom a mai falutól nyugatra, a Templom-dűlőnek nevezett területen állt.

Kazó főesperesnek a török kiűzése utáni állapotokról készült 1698. évben végzett egyházlátogatásában olvasható feljegyzés szerint „a torony nélküli tégla­épület rossz állapotban volt, boltíves szentélyét összedőlés fenyegette”.

Fél évszázad múltán, 1750-ben helyreállították, fazsindellyel fedték és fából készült tornyot építettek hozzá. Ekkor készült el a falu kegyurainak, a Csányiaknak a kriptája is, amelybe azután Csányi Lászlónak, Zala megye 1848-as kormánybiztosának nagybátyját temették. A legenda úgy tudja, vele együtt került a sírba színarany markolatú, drágakövekkel ékesített kardja is. Az 1853-ban Vas megyét sújtó kolerajárványnak Tilaj lakosai­nak közel fele áldozatául esett. Az ősi templom temetője a friss sírokat nem tudta befogadni, ekkor nyitották meg a „Vízmelléki telek” szomszédságában máig használt új temetőt.

A nagytilaji templomot a 19. század végén Hidasi Kornél püspök szentelte fel
Fotó: Unger Tamás

A 19. század végén egy kisebb földrengéstől a templomépület állapota olyannyira meggyengült, hogy nem lehetett megmenteni, 1882-ben lebontották, és a helyét az említett kőkereszttel jelölték meg. A Csányi-kriptát felnyitották, de a legendás kincseknek csak hűlt helyét találták. Mivel a bontott anyag a faluban építendő új épülethez kevésnek bizonyult, az egyházközség megvásárolta és saját fogataival a Zala megyei Kemendről Nagytilajba fuvarozta a Rákóczi-szabadságharc után Lipót császár parancsára felrobbantott kemendi vár kö­veit. Az építési munkákat Schedl József németszentmihályi (ma Grosspetersdorf) építőmester irányította. Az új templomot 1883. augusztus 29-én Hidasi Kornél szombathelyi püspök szentelte fel.

A fából faragott főoltáron a templom védőszentjének, a köpenyét a ruhátlan koldussal megosztó Szent Mártonnak képe látható. A szertartás ünnepélyességét emelte, hogy Hajdú Tibor, a falu tanítómesterének fia, a későbbi pannonhalmi bencés főapát, annak keretében mutatta be újmiséjét. Az 1956. évi földrengés a templomot kívül-belül megrongálta, a templombelső festését ezt követően újították fel. Az Európai Szent Márton Zarándokút, a „Via Sancti Martini” Pécs felé vezető szárnyvonala Nagytilaj határában lép Zala megye területére.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!