Szombathelyi középiskola is vállalta a kihívást: több szakma mutatta meg, kivel, mivel dolgozik

Az interneten, a közösségi oldalakon, sőt a híroldalakon is gyakran belefutunk a kezdeményezéshez csatlakozó újabb és újabb intézménybe, közösségbe: könnyen érthető, látható formában mutatják be, pontosan milyen felszerelés tartozik hozzájuk – bemutatva a „civileknek” munkájuk apró részleteit: hogy azt jobban megismerhessék a kívülállók. Mindezt látványos formában: fentről fotózva a 90-es évek sikerjátékához, a Tetris építőkockáihoz hasonlóan helyezik el az embereket az eszközökkel.

A fotó ötlete egyébként nem újdonság: 1978-ben egy Andrew Kromelow nevű gondnok gondolt egyet és kipakolta a szerszámosládáját a jól ismert rendezési elv alapján. Körülbelül húsz évvel ezután vették elő újra az ötletet, akkor egy rendőrautó belsejét rámolták ki Új-Zélandon, idén szeptember elsején pedig elindult az őrület az újabb rendőrautó kipakolással, amit már svájci egyenruhások vittek véghez. Ez utóbbi csavarral jelent meg az interneten: a poszt mellett megszólítottak egy másik szervezetet: kihívták őket, hogy készítsenek hasonló fotókat.

A kihívások aztán pillanatok alatt áthaladtak az országhatárokon és hozzánk, Magyarországra is eljutottak. Vas megye aktívan kivette részét a Tetris-challenge-ből: többek között a kőszegi tűzoltók és a Markusovszky kórház Sürgősségi Ambulanciájának dolgozói mutatták meg felszerelésüket a legapróbb részletekig.

A szombathelyi középiskolák közül elsőként a Vas Megyei Szakképzési Centrum Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakgimnáziuma vállalta a kihívást: szinte minden, az intézményben oktatott szakma megmutatta milyen felszerelésre van szüksége a munkához, továbbá természetesen az oktatók és a diákok sem hiányoztak a „kelléktárból”. Tóth Csaba, az oktatási intézmény igazgatója elárulta: már korábban felfigyeltek a kezdeményezésre az interneten és az újságokban, ám a döntés, hogy ők is csatlakoznak hozzá, hirtelen született meg – és a megvalósításra sem kellett sokat várni: egyik napról a másikra már a fényképezőgép kamerája alatt feküdtek csempékkel, vágóeszközökkel, kárpittal, vödrökkel és sok más eszközzel.

– Nagy örömmel fogadtuk a kezdeményezést, mivel korábban már láttunk ilyet, nem volt ismeretlen számunkra, tanárok számára sem. A kollégák felvetését igazgatóként azonnal támogattam: jó alkalom volt arra, hogy játékos, ám látványos formában be tudjuk mutatni a képzéseinket olyan oldalról, ahogyan azt a tanulók, a szakmában dolgozók látják és most mások is kézzel fogható ízelítőt kapnak belőle – fogalmazott az intézmény vezetője.

– Az iskolában építő és faipari szalmákat tanítunk zömében, valamint dekoratőröket is képzünk – ezekből látunk bemutatókat a fotókon: az építőipari szakmák közül most a burkoló, a kőműves, a magasépítő technikus, a faiparos szakmáknál az asztalos és a faipari technikus jelenik meg „kiterítve”. Ezeken kívül pedig a dekoratőr szakmát mutattuk be.

Horváth Boglárka tanárnő a dekoros csapatért felelt, az oktató, valamint a tizedikes lányok mellett helyet kapott számítógép, fólia, vágógép, habvágógép, ecsetek, különböző lyukasztók, festékek, dekor alapanyagok, próbababa, ragasztószalagok, kalapács, henger, rajzállvány, dekor papírok, művészeti könyvek, ragasztópisztoly és egy kötény is.

Meglepetésképpel is készültek: az igazgató úr Soós Lajosné matematika és rajz szakos tanárnő, valamint Mészáros László rendszergazda, matematika-fizika-számítástechnika szakos tanár társaságában az oktatói felszerelések mellett az iskolai adminisztrációhoz szükséges gépek, nyomtatványok vannak a kompozícióban. – A közismereti és a reál tantárgyakhoz kapcsolódó tárgyak, a humán oldalról tankönyvek, lexikonok, szótárak; valamint az iskola adminisztrációs rendszeréhez tartozó bizonyítványok, a pecsétek, az aláíró tollak számítógépek adták a kihívás képi elemét – mondta el az igazgató, aki kollégáival együtt végig mosolyogva, lelkesedéssel állt a feladathoz.

– Nemcsak a diákok, mi is azonnal kaptunk az ötleten: volt, aki a berendezésben, volt, aki az ötletelésben segített, míg más vállalta, hogy a fotóra áll – pontosabban fekszik. Az idősebb tanároknak még hozzá kell szokniuk, hogy ilyen játékos ötletek is előfordulnak és talán nincs vége ennek a folyamatnak: szívesen belevágunk és adjuk magunkat a következő kreatív kihíváshoz – zárta szavait az igazgató.