Tíz kicsi pointer és Több Kicsi Vizsla

2019.12.01. 11:30

A Magyar Pointer Klub elnökénél jártunk Tömördön

Ha tíz kölyök születik egyszerre, már nagyon gazdag az alom, az pedig egészen rendkívülinek mondható, ha tizennégyen jönnek egyszerre a világra. Verebély Fanninál, a Magyar Pointer Klub elnökénél jártunk ­Tömördön.

Merklin Tímea

Fotós: © Szendi Péter

Fotós: © Szendi Péter

A családi ház udvarán kosárban bújik össze tíz kis fehér pointer, hideg van, esőre áll az idő, még csak tizenegy hetesek. Éjszaka fűtött helyiségben alszanak. A nagy kutyák jönnek üdvözölni minket, a barátságosabbak ajándékot is hoznak a szájukban: kinél papírdarab van, kinél fűszál, Zsiga szájában egy ívelt fadarab, leül elém, és a mancsával ütöget, hogy figyeljek rá, mert ezt nekem hozta. A testvére is itt vágtázik fel és alá, lány, Gombócnak hívják. Megtiszteltetés tőlük ajándékot kapni, Fanninak nemrégiben egy szép gilisztát hoztak. A hátsó udvarba igyekszünk, a tízhetes vizslakölykökhöz, a tizennégyből már négyet elvittek. Óriási nyüzsgésben vannak, amikor vizet kapnak, nyüszítve vetik rá magukat a tálkára. Már nem szopnak, Lara, az anyjuk eltávolodott tőlük, olykor azonban meglátogatja őket: be-beugrik hozzájuk az 1,6 méter magas kerítésen.

Verebély Fanni a Magyar Pointer Klubról mesél, amely egy országos gondozószervezet tenyésztéssel, annak szabályozásával, törzskönyvezéssel, a tenyésztéshez szükséges vizsgák és Field Triál versenyek szervezésével foglalkoznak. Összefogják, irányítják, ellenőrzik a magyar pointerállományt.

– Csak olyan kutya vehető tenyésztésbe, amely a szabályzatban leírtaknak megfelel. Három szempont van: a tenyészszemle egy küllemi vizsga; a tenyészvizsgán a munkatulajdonságokat vizsgálják; az egészségügyi vizsgálaton egy csípőröntgen is történik – mondja az elnök asszony. – Kevés pointer születik az országban, évente maximum két-három alom, ezért nagy szó, ha egyszerre tíz kutya jön a világra. Mindössze öt tenyésztő van, egy Debrecenben, egy Cegléden, egy Békéscsabán, egy Sáregresen és egy itt, Vas megyében, Tömördön. Az én kennelem Vernum Ventulus névre hallgat, Tavaszi szellőt jelent. Mellette a párom, Mayer Bertalan kennele a Csepregi Vadász, neki drótszőrű és magyar vizslái vannak. A kutyáink mindig bent a házban, az előszobában születnek, megfelelő hőmérsékletben és higiénikus körülmények között. Ez a legutóbbi tizennégy kis vizsla maga a csoda volt. Nagy volt az anya hasa, ezért tízet vártunk, de még a tizedik után is csak jöttek-jöttek…

Nézegetjük a nyüzsgő kis vizslákat, hihetetlen intenzívek a kennelben, a gazda belép közéjük, és szó szerint rákapaszkodnak. A drótszőrű magyar vizsla hungarikum, nem divatkutya. Ahogy mondják, kicsi a hazai állomány, de jó minőségű. Dolgoznak velük apróvadvadászaton, vízen, erdőn, mezőn is használhatók, jó szolgálati kutyák is. A pointer angol vadászkutya, „a mezők királyának” is hívják.

Kizárólag a lövés előtti munkára tenyésztették. Az előzetes keresést végzi, mutatja a vadat, így azt könnyű lelőni. Fannitól azt is megtudjuk, hogy 12 évesen kapta az első pointerét. Ezek a kutyák nagyon egészségesek, kifejezetten jó családi ebek, otthon nyugodtak, az emberekhez, gyerekekhez, más kutyákhoz jól viszonyulnak, nincs bennük agresszió. Ha valaki sétálni indul egy pointerrel, meglepődhet, mert ez a fajta nem sétál, hanem iszonyatos tempóban vágtat. Amíg az ember öt kilométert mendegél, ez a kutya 15-20 kilométert rohan, elszalad menetirányban, aztán visszajön.

Verebély Fanninál Tömördön. A családi ház udvarán kosárban bújnak össze a pointerek
Fotó: Szendi Péter

Olyanok, mint az angol telivér versenylovak. Érzékenyek a takarmányra, a tartásra, nem lehet őket csak kint tartani. Ők „angol lordok és ladyk”. Kevés a bőr alatti zsíros kötőszövetük, 13 fokban már fáznak. Egy pointer csak csont, izom és bőr. De nemcsak ezért kell bent aludnia a házban, hanem mert szeret a gazdival lenni. Magyarországon nem keresett fajta, mert nem nagyon ismerik.

Amíg a kis fehér kutyák különböző színű, puha orrocskáját szemlélgetjük, Bertalan a vizsláiról mesél. 1982-ben szövődött az örök szerelem a fajtához, amikor Csepregre költöztek, egy olyan családi házba, amivel megörökölték a kutyát. Hatévesen eldöntötte, neki is lesz saját vizslája. 1994-ben kapta az elsőt, Astort a vadász édesapjától. 18 éves volt akkor, és úgy döntött, hogy mire vadász lesz, munkavizsgás lesz a kutyája. A család támogatásával Kéry Szabolcs kinológussal kiképezték Astort, és elindult a küllemi karrierje: kiállításokra vitték, 1997–98–99-ben az év kutyája volt. Az év magyar vizslájaként munka és küllem alapján nyerte el háromszor a címet. 14 évet élt.

– Astor után akkora űr maradt bennem, hogy nem akartam több magyar vizslát. Német vizslákkal kezdtem foglalkozni. De Standi Ferenc, a fürdőházi kennel tulajdonosa, édesapám barátja és vadásztársa meglepetésként berakta apám udvarára Ralfot, a drótszőrű magyar vizslát. Nem örültem neki, két évig kerülgettük egymást. Aztán édesapám kérte, hogy foglalkozzak vele. Annyira jó vadász és versenykutya lett belőle, hogy végül vissza sem adtam. Vízi-mezei versenyeken első díjakat kaptunk.

A ­Field Triál versenyeknek Európakupája is van, azon 2013-ban a magyar válogatott csapattal aranyérmet nyertünk. 2014-ben Ausztriában ezüstérmesek lettünk. Ott megismerkedtem egy osztrák tenyésztővel, aki megajándékozott egy hatéves angol szetterrel, Vérjával. 2015-ben vele mentem Szerbiába, életem első világbajnokságára, ahol ez a szuka 495 kutyából döntőt futott, és a második helyen végzett. 2016-ban az országos vadászkamara úgy döntött, hogy újraélesztik a vizslafőversenyt. A megyei és a dunántúli fordulókon Ralffal továbbjutottunk, az országos döntőben pedig a legjobb tizenkét kutya között a hatodik lett – így szólnak az ebek karriertörténetei a fiatal kutyák között, akiket rohangászni látunk.

Éppen generációváltás van, az új kedvencek Zsiga és Öcsi. Zsiga a nevére azonnal felkapja a fejét, és azonnal idevágtat, újrapróbálkozik odaadni a szépen ívelt fadarabot mint ajándékot. Öcsi nincs itthon, „fejtágításon” van egy kollégánál. Mayer Bertalan és a párja, Fanni mindennap vadásznak, hol együtt, hol külön, két-két kutyával. Októbertől február közepéig tart a szezon, a végére a kutyák rutinosak lesznek. Bizonyos fegyelemnek, képzettségnek már lenni kell, hogy el lehessen indulni velük, de amint tudjuk, gyakorlat teszi a mestert.

Fanninak Mona a kedvence, ő a tenyészetet alapító szuka, 11 éves, tegnapelőtt volt a születésnapja. A sáregresi pointer kennelből való, Gyárfás Marianntól, aki negyven éve foglalkozik pointerekkel, és a legtöbbet tett Magyarországon ezért a fajtáért. Fanninak ő a „mentora”, azt mondja, mindent tőle tanult…

Visszatérünk a Magyar Pointer Klub feladataira, az elnök asszony a fajtamentést emeli ki. Ha Magyarországon bármilyen pointer fajtájú kutya bajba kerül, valamelyik klubtag elmegy érte, és a szükséges állatorvosi beavatkozásokat – gyógyíttatás, ivartalanítás, csipeltetés – kifizeti a klub.

Vannak ideiglenes befogadók, akiknél addig lehet a kutya, míg gazdát nem találnak neki. Szerencsére nincs sok mentendő pointer, bár épp a múlt hónapban kettő is volt. Évente mindössze négy-öt kutyát kell megmenteni. Kicsi a klub, de erős és összetartó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!