2020.01.18. 07:00
A szeretet több mint érzés
A szeretet misztériumáról szervezett beszélgetős filozófiai estet csütörtökön az ŐrvidékHázban a 2018-ban megalakult Új elmélyedés gondolkodó társaság.
Dr. Kiss Tamás verseit Szabó Tibor színművész szólaltatta meg
Fotó: Unger Tamás
A társaság idei első rendezvénye a legemberibbnek nevezett emberi tulajdonságról volt hivatott elmélkedni, a szeretetről, erről a csodálatos emberi érzésről, mely az egománná nevelt emberfők millióiban, a gondolati világban és a tettekben is egyre inkább elveszti igazi szerepét és jelentőségét – adta meg az est alaphangját dr. Kiss Tamás biológus, filozófiai esszéíró, a társaság alapítója.
A beszélgetésre olyan vendégeket hívtak meg, akik természetüknél fogva képesek hordozni és átadni a szeretetet, és a hallgatóság örömére más-más aspektusból szóltak erről a mindenki által ismert, de mégis kevésbé értett és máshogy megközelített érzésről. Dr. Kiss Tamás verseit az est folyamán Szabó Tibor színművész tolmácsolta.
Az egyik megszólaló, dr. Székely János megyés püspök képviselte a keresztény világ álláspontját: a világ szeretetből van. Miközben a nyugati világ a szeretetet egy romantikus, szubjektív érzésként értelmezi, addig a Biblia számára a szeretet: főparancs. A világ alaptörvénye ez, annak boldog felismerése, hogy létünk Istenben, az ő szeretetében gyökerezik, ő a forrás, hozzá hűségesen, vele szövetségben éljük életünket. A földi létben is az találja meg a helyét, aki megtanul önátadóan élni.
A kereszténységtől távolabbi alapokról, de némileg hasonló következtetésre jutott Rácz Géza, a hinduizmus bhakti-jóga irányzatának beavatottja. A szeretet szerinte sem lehet érzés, hiszen az változó, mulandó. A bölcs tanítók sokkal inkább egy szemléletről, látásmódról beszélnek. A szeretet útja szerintük nem más, mint hogy mindenhez szeretettel közeledünk. Elsősorban embertársainkhoz, ami persze nem könnyű, de lehet tanulni, és tudása belső nemesedést eredményez. Aztán saját magunkhoz, önnön lelkünkhöz, amit ha elértünk, könnyebb már mások felé is szeretettel fordulni. Aztán következik a minket körülvevő világ, a természet, és mindennek eredőjeként az Isten.
Dr. Morvay Frigyes orvos, esszéíró a szeretet és a szerelem, a közöny, az imádat, a kedvelés, az érintés fogalmait járta körbe. Salamon Viktória középiskolai hitoktató a diákok körében szerzett gyakorlati élményekről számolt be, hangsúlyozva a szülő felelősségét abban, hogy a gyermek megtanuljon szeretni. Hogy ne csak elfogadni tudjon, hanem adni is. Szólt az önértékelési problémákról és arról, hogy minden gyermeknek életcélt kell tűznie maga elé.
Dr. Kiss Tamás is csatlakozott gondolataihoz: egyetemi hallgatóinál is találkozik a szeretetfogalom bizonytalanságával, sőt bevallotta: ő maga is a mai napig tanulja a szeretetet. Talán könnyebb lezongorázni, mint elmagyarázni? A költőinek szánt kérdésre Kuzsner Péter zongora- és orgonaművész, teológus válaszolt azzal, hogy a szeretetet megfogalmazó egyházi és világi zeneműveket játszott a hallgatóságnak.