Vajon honnan kapta a nevét a Vas megyei Kemeneskápolna?

A Győr, Pécs, Szolnok, Debrecen szavak megyeszékhelyeket jelölnek, de mindenki szembesült már azzal, hogy ezek – a

magyar város- és falunevek többségéhez hasonlóan – a köznyelvben nem bírnak semmilyen jelentéssel. Pesty Frigyes nyelvészprofesszortól egyik tanítványa azt kérte, hogy segítsen neki Napkor község néveredetének meghatározásában. A humoráról

híres egyetemi tanár, érzékeltetvén a feladat ambivalenciáját, így kérdezett vissza: „Melyik variációt parancsolja kolléga úr, a germánt vagy a szlávot?”

Bizony sokszor előfordul az is, hogy nemcsak a jelentés nélküli, de a máskülönben fogalmat jelentő településneveket sem könnyű értelmezni. Ez a helyzet Kemeneskápolna község nevével is. Az útikönyvek és turistakalauzok számára kézenfekvő a magyarázat, hogy a község „az itt épült kápolna mellett letelepedett népesség falujaként kapta elnevezését, amely a kis templom pusztulása után is megmaradt”. Kemeneskápolna környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt. Határában, a Bodonkút dűlő hajdan bővizű forrása közelében a régészek egy római villa alapozását, márványpadlóés mozaiktöredékeket találtak.

A Sághegyalja környékét az évszázadok során sok pusztítás érte. 1567-ben császári zsoldosok, 1646-ban török martalócok dúlták fel. A Kápolnán foglyul ejtett Botos Mártont és Kovács Jánost a családtagok csak három év múltán, a Ság hegyi szőlőjük eladásából befolyt váltságdíjjal tudták kiváltani. Kápolna kis temploma vélhetőleg a török hódoltság és a felszabadító háborúk hadjáratainak vált áldozatává, amikor a szomszédos Bokod, Inta és Köcsk falvak középkori plébániái is elpusztultak.

Kápolna faluról az 1686-os főesperesi vizitáció leírja, hogy „a település katolikusai Miske plébánia hívei”. Lővei János,

Kápolna evangélikus tanítója, 1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején részt vett a Bercsényi Miklós generális részvételével Mihályfán tartott esperesi gyűlésen. Batthyány József főesperes 1758-ban történt látogatásakor leírta, hogy „a falunak temploma nincsen, a falu közepén faharangláb áll”.

Kemeneskápolna önkormányzata a volt tűzoltó szertár és harangtorony átépítésével 1995- ben ökumenikus kápolnát alakított ki, amelyet Zügn Tamás evangélikus esperes, Koltai Jenő esperes-plébános, Marton István kanonok és Vető István lelkész részvételével adtak át. A Fő utcán található kápolna elsősorban az evangélikus istentiszteleteknek ad helyet, de a hívek karácsonykor, valamint az ökumenikus imahét folyamán közös ünneplésre itt gyűlnek össze.