mesél a múlt

2020.04.19. 15:30

Ahol Éhen Gyula gyerekkorát töltötte

„Hosszú évszázad” – ha Szombathely történetét nézzük, akkor az 1800-as éveket nevezhetnénk így.

Orbán Róbert

Távolról nézve talán szürkének és eseménytelennek tűnik ez a kor, de nem találunk még egy olyan időszakot, amely a város történetében annyi változást hozott volna, mint ez a száz év. A település lélekszáma háromezer-ötszázról közel harmincezerre nőtt, azaz megnyolcszorozódott, s ehhez képes a XX. században csupán két és félszeres volt a növekedés. 1800-ban még a városbíró volt a város első embere, a végén már a polgármester.

Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a XIX. század elején megindult fejlődésnek a püspökség 1777-es megalakulása adott lendületet. Mindezekkel együtt a város a század elején még elzárkózó közösség volt, ahol nem engedték meg a zsidók letelepedését, az evangélikusokat és a reformátusokat pedig nem vették fel a városi polgárok sorába.

Éhen Gyula szülőháza, az egykori gazdatiszti lak, a templom és a plébánia helyén állt
Fotó: Orbán Róbert

Ha nagyot ugrunk az időben, akkor azt látjuk, hogy a korszak végén már a református Éhen Gyula a polgármester. 1895-ben választották és 1902-ig töltötte be a tisztséget. Abban az időben már nem volt nagy jelentősége annak, hogy ki melyik felekezet híve. Az elődök érdemei is jelentősek, mégis sokan őt tekintik az „új városalapítónak”. A folyamatos fejlődés eredményeképpen a város az ő idejében vált modern várossá. A közművek jelentős része akkor készült el. A szombathelyi polgármesterek között egyedül ő volt az, aki városépítési elképzeléseit, vízióit írásban is megfogalmazta. Gyakran beszélünk róla, de ritkán kerül szóba az, hogy honnan indult.

Éhen nem tartozott a szombathelyi „őspolgárok” közé. Ebben sincs semmi különös. A gyors népességnövekedésből következik, hogy a városban élők jelentős része máshol született. Éhen Gyula 1853. november 22-én Szőllősben látta meg a napvilágot.

Az átépített vízimalomra ma már nem ismerne rá Éhen Gyula
Fotó: Orbán Róbert

Egy héttel később az egyházasrádóci református templomban tartották a keresztvíz alá. Közelebb akkor még nem volt református templom, a Szombathely környéki szórvány a rádóci gyülekezethez tartozott. Ott keresztelték meg Gyula kisebb testvéreit, Kornéliát, Hermina Máriát és Gizellát is. Az édesapa, Éhen Károly abban az időben a szőllősi Erdődy uradalom kasznárja volt. Ő Veszprém megyében, Devecserben született, testvérei is ott éltek.

Az élete folyamán többször is lakóhelyet váltott, de mindvégig megmaradt az Erdődyek szolgálatában. Mielőtt Szombathelyre jött, a Kamondhoz tartozó Károlyházán volt intéző. Gyula idősebb testvére, Kálmán még ott született. Szőllősről egy harmadik Erdődy birtokra, Vépre költözött, de onnan is továbbment Csajágra. Nem érhette meg, hogy fiát polgármesterré választják, 1882-ben meghalt. Csajágon temették el.

Az egykori cselédházak a szőllősi uradalmi majorban
Fotó: Orbán Róbert

Éhen Gyula édesanyja, Laky Apollónia református papi családból származott. Az anyai nagyapa és a dédapa is lelkész volt. Az alistáli nemesi előnevet viselő Lakyak a tekintélyes kálvinista famíliák közé tartoztak. Laky László (Gyula nagyapja), a csallóközi Madon született, 1828-tól a Komárom megyei Szend lelkésze volt. Lánya, Apollónia már ott született. Valószínűleg neki, illetve a Laky családnak szerepe volt abban, hogy Gyulát a pápai református kollégiumba küldték tanulni.

Azt, hogy hol állt a szülőház, a rendelkezésre álló adatok alapján pontosan megállapítható. A 1850-es években több olyan térkép készült, amelyik az Erdődy kastélytól északra elterülő uradalmi major mindegyik épületét feltünteti. A kasznárház a telep északi szélén állt. Már nincs meg, a helyén ma a templom, illetve a hozzá tartozó plébánia áll.

A major, ahol Éhen Gyula a gyerekkorát töltötte, az elmúlt másfél évszázad alatt jelentősen átalakult. Eltűntek az istállók, az ólak, pajták. Csak három olyan épület maradt meg, amelyik már Éhen Gyula gyerekkorában is állt. Az egyik a vízimalom, de azt is többször átalakították, bővítették. A Gyöngyös túloldalán álló egykori cselédház ma is megvan, valószínűleg nem is nagyon változott az elmúlt százötven évben. A két épület 12 lakásában ma 30–40 ember él. Ha napjainkban valaki arra jár, nem biztos, hogy a „Modern város” jut az eszébe.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!