Mit tegyünk, hogy ne menjenek tönkre a szobanövényeink, míg nyaralunk?

Akadnak szobanövények, amik nem tűrik a meleget, de ha nincs klíma a lakásban, mit tehetünk azért, hogy ne legyen bajuk?

A szakértő szerint általában ezeknek a növényeknek nem a nagy meleggel van bajuk, hanem a levegő alacsony páratartalmával. Ezt vízzel való permetezéssel lehet a legjobban orvosolni. Lehet még egyéb házi praktikával is próbálkozni, mint például egy alátétet megrakni kavicsokkal, megtölteni vízzel és erre ráállítani a cserepet. Fontos, hogy az alja ne érjen bele, hiszen a pangó vízre a legtöbb növény érzékeny, és gyökérrothadással reagálnak. Ez igaz a gyakoribb öntözésre is, ha nem száradt ki a föld nem szükséges. Mellesleg a klímával óvatosan kell bánni, hiszen huzatot csinál és ettől a virágok levelei lehullhatnak vagy akár a teljes növény el is pusztulhat.

Ha nyaralni megyünk, hogyan készítsük elő rá a növényeket a távollétre?

A szobanövények nagy része egy hűvösebb lakásban kibírja egy hétig öntözés nélkül is. De ha valaki biztosra akar menni, akkor vásárolhat öntözőgömböt, amely 3-4 napon keresztül adagolja a vizet. Sok ötleteket megosztó oldalon fellelhető önöntözős cserepek is meglepően jól működnek. Ezeknek a lényege, hogy egy víztartályból zsinórón, szivacson vagy szövet darabon keresztül a föld fel tudja szívni a vizet. Rengetek verziója létezik, a kicsitől a nagyig, akár még egy magaságyás nedvesen tartása is megoldható ezzel a módszerrel.

Vannak-e olyan növények, amik elősegítik, hogy gyorsabban hűljön a levegő a lakásban, vagy sokkal több oxigént termelnek társaiknál, így elég a lakást csak reggel és este szellőztetni?

Minden növény hűti a levegőt valamilyen szinten hiszen párologtat, és ez egy endoterm folyamat, vagyis hőt von el a környezetétől. Az oxigéntermelés és a levegő tisztítása már egy bonyolultabb dolog. Erre a NASA végzett egy kísérletet az 1980-as években. A kísérlet célja az volt, hogy megtalálják azokat a növényeket, amelyek megszűrik a levegőt az olyan toxikus anyagoktól, mint a formaldehid, a triklóretilén és a benzol. Ezek az anyagok a bútorokból, műanyag tárgyakból, festékből jutnak a lakásunk légterébe. Elsődleges céljuk az űrállomások tisztán tartása volt, ma már irodaházakba és szobákba ajánlják őket. Areka pálma, rákvirág, sárkányfa, filodendron, szobai futóka, anyósnyelv, borostyán, fikuszok, aloe vera, csokrosinda, gyompálma, vitorlavirág, gerbera, azálea és a krizantém jutott be a legjobb tizenötös listába.

Vannak-e olyan szobanövények, amik kifejezetten jól bírják/szeretik a tűző napfényt és a meleget, így nyáron sem kell annyira félteni őket?

A legtöbb szobanövény a világos helyet, szűrt fényt igényel, ezek a növények a tűző napon megégnek, halványsárga foltok jelnek meg a leveleiken. Természetesen vannak, olyan növények, amik bírják az erős napsugarakat is. Általában ezek pozsgások, mint az Echeveria, Kalanchoe, Crassula, Sansevieria fajok, és a különböző kaktuszfélék. A hirtelen napfénytől óvni kell ezeket is, fokozatosan szoktatni a tűző naphoz. De megéri a munkát, hiszen csak a tűző napfényen tudnak igazán gyönyörűek lenni.