A karantén alatt tudatosabban vásároltunk és többet főztünk

A Nébih, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform szakemberei május elején 3000 embert kérdeztek meg online, kérdőív formájában. A reprezentatív kutatásból kiderül: maradtak az élelmiszer-vásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokások a járványhelyzet alatt is, csak a preferenciák változtak. Sokan részesítették előnyben a tartós, előre csomagolt élelmiszereket, de a megkérdezettek jelentős hányada sütött-főzött akár napi rendszerességgel is.

Felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, az emberek nagyobb bizalommal nyúltak a magyar termékek után. Kiderült, hogy a vírus előtt valószínűleg mind többet jártunk feleslegesen boltba – míg korábban a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, és összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat – írja a Nébih.

Ahogy arról korábban mi is több alkalommal beszámoltunk, a „kezdeti sokk” időszakában jellemző volt a készletezés.

A háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. Bár a készletek nőttek, pozitívum, hogy a háztartások negyedében kevesebb élelmiszer-hulladék keletkezett ebben az időszakban. Összességében elmondható, hogy több figyelmet fordítottak a lakosok a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére – nőtt a tudatosság.

Az emberek több időt töltöttek főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre. Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is. Annak ellenére, hogy jellemzőbb volt az egészségesebb táplálkozás, az elfogyasztott adagok nagyságát jellemzően nem csökkentették a fogyasztók, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás, ezért az energiamérleg pozitív irányba mozdult el. A lakosság negyede hízott az elmúlt időszakban, míg minden tizedik ember fogyott. A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan egy kilogramm volt. A megváltozott helyzet a felmérés szerint ösztönzően hatott az emberekre: a többségük a későbbiekben is szeretne figyelmet fordítani a tudatosabb és előre megtervezett bevásárlásra, a rendszeres kézmosásra, valamint az egészséges táplálkozásra.

Répási Eszter dietetikus úgy látja, a vírushelyzet miatti karantén idején megyénkben is sok háztartásban előtérbe került az otthoni főzés. Mivel az éttermek és gyorsbüfék nagy része ebben az időszakban nem volt elérhető, így az otthon végzett munka mellett (például a munkába való készülődési és utazási időn megnyert időt főzésre fordíthatták) sokan friss alapanyagokból készítettek ételeket a családjuk számára.

– Saját praxisomban az életmódváltási igényre való növekedés nem erősödött, az okok között felsorolható, hogy a lakosság gondolatmenetében, ha életmódváltásról van szó, az első lépés nem a szakember, aki megfelelően tudna segíteni a kialakításban és a váltásban, hanem a megfelelőnek hitt internetes cikkek és blogok. Az emberek az itt olvasottakat igyekeznek a gyakorlatban is megvalósítani – fejti ki a szakember. Hozzáteszi: a zöldség, gyümölcs és tejtermékek fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás részei, mert ásványi anyagokat, vitaminokat és egyéb, a szervezet működéséhez szükséges tápanyagokat tartalmaznak, így jótékony hatással vannak a szervezet optimális működésére. Míg a tartós, félkész, vagy kész ételek beltartalma például sokszor annak megfelelően módosított, hogy a termék sokáig eltartható legyen anélkül, hogy megromolna, ezáltal csökkentve az értékesebb tartalmakat.