2020.11.08. 07:00
Bezerédj Imre két hársfája
Bezerédj Zsigmond 1679 decemberében a fia születése alkalmából az alábbi bejegyzést tette a naplójában: „Adta isten ő szent fölsége fiamat, Imrét Vámoscsaládon, kinek keresztelése volt december 18-án.”
Fotó: Orbán Róbert
Imre volt a hatodik gyermeke, ő lett a leghíresebb, pedig mindössze 29 évet élt. A katonai pályát választotta, 1704-ben a kurucok mellé állt, s hadi sikerei sem maradtak el. 1708-ban, amikor már úgy látta, a szabadságharc kifulladóban van, titokban tárgyalásokba kezdett a császári csapatok parancsnokaival. Leleplezték, hadbíróság elé állították, majd 1708. december 18-án Sárospatakon lefejezték.
Az utókor ítélete kettős. Bezerédj Imre kuruc brigadérost egyszerre tartják a Rákóczi-szabadságharc egyik vitéz katonájának és árulójának.
Bár vannak feltételezések, hogy hol temették el, a sírja nincs meg. Ez is közrejátszhatott abban, hogy száz évvel később, 1808-ban dédunokaöccse, Bezerédj Péter a szülőfalujában, Vámoscsaládon alakította ki az emlékhelyét. A Répcelakra vezető út közelében két hársat ültetett a tiszteletére, a fák mellé fakeresztet állított, és elhelyezett ott egy táblát is, amelyen a kivégzett rokon fiktív sírversének pár sora volt olvasható. Az eredeti költemény latinul íródott, szerzője talán Koháry István lehetett. Ő a verset már 1709-ben feljegyezte a naplójában. Magyar fordítása több változatban is ismert. Az idézett sorok egy közismert formulát tartalmaznak: „Állj meg, utazó, és emlékezzél…”
Bezerédj Péter, amikor a fákat ültette, már a közeli Szentivánfán lakott, a család időközben oda tette át a székhelyét. Ő is katona volt, amellett néha maga is írt verseket. 1808-ban unokája, Bezerédj Amália (a későbbi író) még csak négyéves, így kisgyerekként aligha volt ott a faültetésnél. Később azonban biztosan járt a hársaknál, hiszen kislánykorát tőlük nem messze töltötte. A nagyapa célja pedig az volt, hogy Bezerédj Imre emlékét a családban is ébren tartsa.
Az a vámoscsaládi kastély, ahol Bezerédj Imre kuruc brigadéros született, még jó ideig megmaradt. Igaz, közben magtárrá alakították át, de csak 1987-ben bontották le. Ha az emlékhely történetét nézzük, akkor újabb 90 évnek kellett eltelnie a következő fontosabb eseményig. 1898-ban Vámoscsalád is csatlakozott az emlékezőkhöz. Az elpusztult régi fafeszület helyett Harkányi Ede szombathelyi szobrásszal új emlékkeresztet készíttettek, amit a hársaktól nem messze állítottak fel. A zömök, szinte erődszerű talapzat nem jelzi, hogy Bezerédj Imre emlékére állították. A felirata csupán ennyi: „Isten dicsőségére a Vámos Családi hívek MDCCCXCVIII.”
A Bezerédj-hársakat 1996-ban helyi védelem alá helyezték. Sajnos ez sem segít rajtuk. A két fa közül az egyik mára szinte elpusztult, a másik is a végóráit éli.