Kvézál

2020.11.22. 07:00

Molnaszecsőd ritka madara

A „mi a kvézál?” kérdésre valószínűleg kevesen tudják a választ. A kvézál: madár. De mi köze van Molnaszecsődhöz?

Feiszt György

Fotós: Szendi Péter

Fotós: Szendi Péter

A kvézál Guatemala címerében is ott van. A legenda szerint amikor egy spanyol konkvisztádor megölte a maja királyt, az kvézállá változott. A spanyol uralom alól 1821-ben függetlenné váló közép-amerikai ország a madarat ezért választotta állami jelképnek.

Kissé hihetetlenül hangzik, de Vas megye egyetlen kvézálmadara pedig Molnaszecsődről került a körmendi Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskolába, ahol a Molnár Lajos Madárgyűjtemény ritka darabjaként őrzik. A körmendi születésű neves ornitológus, Molnár Lajos 1895-től 1918-ig Molnaszecsőd körjegyzője volt, de hivatali munkája mellett minden szabadidejét a Rába-mente madárvilágának megfigyelésével töltötte. Észleléseiről folyamatosan tájékoztatta a Magyar Madártani Intézetet. Levelezésben állt New York, Sydney, Koppenhága, Kalkutta múzeumi szakembereivel. Széles körű nemzetközi kapcsolatrendszere révén, cserék útján jelentős egzotikus madárgyűjteményre tett szert. A washingtoni Smithsonian Institut mint az egzotikus madarak kitűnő ismerőjét belső munkatársának hívta, de ő hivatásának a hazai kutatást tartotta.

Molnaszecsőd, Petőfi utca 96. Itt feltétlenül gondoljunk Molnár Lajosr Fotó: Szendi Péter

A lakott területektől távoli helyeken minden feltűnést kerülni igyekvő, terepszínű ruhába öltözött ornitológus nem volt megszokott látvány a századforduló Magyarországán. A leghumorosabb madarásztörténetet Mikszáth Kálmán a Herman Ottó lenyíratása című karcolatban írta meg. A Kis-Balaton nádasaiban rejtőző, madárlesen lévő tudós viselkedését a somogyi pásztorok gyanúsnak találták, elfogták, megkötözték, hajsörényét és szakállát levágták, mondván: „a garabonciás szakállának mágikus ereje van, ami sokféle rontás és betegség ellen varázsszerként használható”.

A környéken jól ismert Molnár Lajost ilyen inzultus nem érte. Neki köszönhető a fenyőrigó életének dokumentálása. Molnaszecsőd határában ő találta meg, és 1901-ben megjelent szakcikkben ismertette fészkelését. Hazánkban ő fogta be az első havasi csókát, bizonyítva, hogy nem csak az Alpokban honos. Szoros szakmai és baráti kapcsolatban volt Chernel Istvánnal, akinek Magyarország madarai címmel megjelent könyvéhez számos unikális adatot, múzeumának ritka madarakat szolgáltatott. Az élete 89. évében, a Madártani Intézet megfigyelőjeként elhunyt tudós gyűjteménye a molnaszecsődi jegyzői lakból 1997-ben került Körmendre, ahol állandó kiállításon tekinthető meg.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!